Akár véletlen volt e három esemény egybeesése, akár nem, az biztos, hogy meglehetősen zavaros vizeken hánykolódik az ország. Az adócsalás elleni küzdelem eddig meglehetősen erőtlen volt: a Voiculescu által az államnak okozott 80 millió eurós (!) kárból hét év alatt alig 18 milliót tudott visszanyerni az erre hivatott hatóság, amelynek más mulasztásai is jócskán vannak. Románia ugyanis toronymagasan vezet a be nem hajtott áfa mennyiségét tekintve – ez a kiesés a Maszol portál közlése szerint 2021-ben 36,7 százalékra, vagyis a nemzeti össztermék (GDP) 3,57 százalékára rúgott, amikor az uniós átlag 5,3 százalék volt –, és az illetéktelenül szerzett vagyonok behajtásával sem áll éppen jól: a Szabad Európa Rádió pár hete megjelent összesítéséből az derül ki, hogy csak Bogdan Olteanu volt képviselőházi elnöktől – akit alapfokon hét évre ítéltek korrupció­ért, de aztán megúszta a börtönt, mert a végleges döntésig elévült az ügye – sikerült behajtani teljes egészében az általa okozott egymillió eurós kárt, a többi nagy perben jócskán vannak elmaradások. Teljes képe magának az adóhatóságnak sincs a helyzetről, mert nem létezik összesítés a kinnlevőségekről. Ha lenne, talán azt is megtudhatnánk belőle, hogy a korrupcióért elítélt (de csak büntetésének egyharmadát letöltő) volt szekusbesúgó, médiamogul és pártalapító Dan Voiculescu mellett kik tarthatják meg ebül nyert javaikat.

A kérdés a jogállamiság állása mellett azért is fontos, mert a román állam évek óta túllépi az EU-ban megengedett 3 százalékos költségvetési hiányt, és magas kamatú kölcsönökből fedezi folyó kiadásait is, ám saját hatékonyságának javítása helyett a magánszférára ró újabb meg újabb terheket. Az eddigi tapasztalatok pedig nem biztatják a rendes adófizetőket azzal, hogy az adóhatóság nagyszabású átszervezése – ami nem az ígért karcsúsítással járt együtt, hanem 200 új, közpénzből fenntartott állás létrehozásával – valóban átütő változást hoz majd. Hiszen most is láthatjuk, hogy vannak más eszközök – köztük a bíróság – ahhoz, hogy ne az állampolgárt, hanem a csalót védje a „párhuzamos állam”. Amelynek alapítói – itt érnek össze a pénteki hírek – a G4media által ismertetett DNA-irat szerint Florian Coldea és Dumitru Dumbravă tartalékos hírszerző tábornokok; a korrupcióellenes ügyészség azért helyezte vád alá őket, mert egy ítélet enyhítését ígérték egy üzletembernek, nyilván nem aprópénzért. És nem azonnal: türelemre intették, merthogy a választások után új korszak jön.

Most ugyan lebuktak, de egy vádemelés még nem a vég, főleg nem a régi gárdáé, amely a legfőbb nyertese volt és maradt a ’89-es rendszerváltásnak és minden, túlnyomórészt névleges reformnak.

Marcel Boloș pénzügyminiszter hatékonyabb adóbegyűjtést ígér. Fotó: Facebook / Marcel Boloș