Kultúrák közvetítői

2024. május 28., kedd, Kultúra

Irodalmi művek átültetése egyik nyelvből a másikba nem csak a különböző nemzetek irodalmai közti átjárhatóságot biztosítja, a fordítás kultúrát is közvetít – ennek kifejtése lett volna a feldobott labda annak a műfordítói-szerkesztői műhelynek, melynek meghívottjai Koszta Gabriella, Király Zoltán és Lövétei Lázár László voltak – utóbbi moderátori minőségben is.

  • Király Zoltán,  Koszta Gabriella és Lövétei Lázár László. Albert Levente felvétele
    Király Zoltán, Koszta Gabriella és Lövétei Lázár László. Albert Levente felvétele

Műhelytitkokról végül kevés szó esett, a beszélgetés inkább a fordítói munkához vezető út kialakulásáról szólott. Ennek magyarázata pedig az, hogy Koszta Gabriella nem irodalmárként került erre a pályára: színészi végzettséggel, számtalan színpadi fellépéssel a háta mögött kapott felkérést az Európa Kiadótól műfordításra. Persze, fordított azelőtt is, kedvtelésből, de őt valójában a színpadi játék érdekelte. Csiki László kezdte meg Mircea Cărtărescu egyik regényének magyar nyelvre való átültetését, az ő váratlan halála után kérték meg a munka folytatására, s hogy elvállalta, arra két magyarázatot adott: Magyarországon élve, de Romániában születettként jól ismerte a romániai közeget, azontúl úgy véli, a fordításnál is nagyon fontos színészként működni: hogy ő maga bújjon bele a fordítandó mű szereplőjének bőrébe. Így hát számára a fordítás játék is, tette hozzá.

Király Zoltánnál egyszerűbb volt a műfordításhoz vezető út: a szebeni születésű, Németországba emigrált Franz Hodjak verseinek magyar nyelvre való átültetésével indult pályája, bár mégsem annyira egyszerűen, hiszen a német nyelvet nem ismerve, Hodjak románra fordított verseit fordította magyarra. A közvetítő nyelv használatával készült fordítások nem ritkák a magyar irodalomban, sok ma is használt fordítás így jött létre – ezt már Lövétei Lázár László tette hozzá, a maga során felelevenítve ő is a műfordításhoz vezető útját: tipikus stréberként határozta meg magát, aki kamaszként, színmagyar közegben élve, románul szinte semmit sem tudva kezdett „idétlenkedni a fordítással”, aztán egyetemistaként az Előretolt Helyőrség román oldalai­nak szerkesztését bízták rá kollégái, „hálás” is volt nekik emiatt.

A feldobott labdához közelebb vezetett a férfi női szerzőt, nő férfi szerzőt fordításának kérdésköre, ezt nem annyira magyarázattal, mint inkább felolvasással illusztrálták: Király Zoltán Elena Vlădăreanu egyik versét, Koszta Gabriella Cristian Teodorescu regényének egy részletét, Lövétei Lázár László Doina Ioa­nid versét olvasta fel, azaz próbálta felolvasni, mint már többször megtörtént vele, ezúttal is elérzékenyült olvasás közben. A zárszót Koszta Gabriella adta meg: nem férfit vagy nőt, hanem szöveget fordítunk, mondta. Arról, hogy tartalmat vagy formát kell-e fordítani, talán egy másik alkalommal esik majd szó.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 1234
szavazógép
2024-05-28: Kultúra - Nagy B. Sándor:

Farkas Árpádra emlékeztek

Az idei SepsiBook programjának fontos részét képezte a közelmúltban elhunyt költőóriásokra való emlékezés, tisztelgés az emlékük előtt. Szombaton délután Sötét tus, néma tinta címmel Markó Béla és André Ferenc költők, valamint Mészáros Sándor kiadóvezető Kovács András Ferenc-emlékestet tartott a Porondon – közreműködött Mocanu Erika mezzoszoprán (ének), Tóth-Győrbíró Apor (cselló), Szőcs Botond (zongora), Boros Csaba (zeneszerző) –, vasárnap délelőtt pedig a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tizedikes, drámatagozatos diákjai Farkas Árpád költészete előtt tisztelegtek Vándor című műsorukkal a Porond előtti téren. Utóbbi előadásról a diákok felkészítő tanárát, Kolcsár József színművészt kérdeztük.
2024-05-28: Kultúra - Váry O. Péter:

Könyv mint szerelemgyerek

Költő és grafikus szerencsés találkozása akár ihlető is tud lenni: ez történt Nagy­álmos Ildikó és Karda Zenkő esetében is, akik addig-addig nógatták egymást, míg bő évtized után a költő ismét felnőtteknek szóló kötettel jelentkezett, a grafikus pedig hozzá illő illusztrációkkal gazdagította tartalmát. És nem mellékesen Orbán Ferenc személyében a dalszerző-énekes is hozzátette a magáét – ő mindenkihez szólóan.