A mikóújfalusi emberek már rég elfelejtették, hogy valamikor a környékbeliek az „évegesek” ragadványnevet ragasztották rájuk. Oltfejben – ahogy a folyó megyénkbéli felső szakaszának vidékét szokás nevezni – a XVIII. század elejétől is találunk mesélésre alkalmas eseményeket, helyeket, pedig ebben az időben csak a történelem előtti emberek-népek által itt hagyott emlékekre leltek rá a régészek. Az Olt hosszan elnyúló völgyét akkoriban végeláthatatlan erdőségek borították, melyeknek leendő hasznos hozadékára csak a Bodokon élő gróf Mikó család elődei ébredtek rá, akik elhatározták, hogy üveggyárak alapításába kezdenek.
A Mikó család új faluja
Az üveggyárak működéséhez kiterjedt bükkerdőkre, kvarchomokra, hamuzsírra és emberi erőre van szükség. Lett is az álomból valóság: a megálmodott üveghuták – évegcsűrök – megszülettek a Gerebencznek nevezett újfalusi patakvölgyben – Patakon, ahogyan Mikóújfaluban jelenleg is nevezik ezt a falurészt. Miként azt a helybeli római katolikus templom lélekharangjának felirata is bizonyítja („Pál Péter, Mihály János vet. Évegcsürben Ano 1750”), a Mikó Miklós alapította üveggyár ebben az esztendőben már működött. A helybeli jelenlegi református templom harangján pedig ezt a feliratot olvashattuk: „Curavit Fieri Nicolaus Miko de Bodok 1768”. 1812-ben a gyárat és a munkásokat lassan a mai faluhelyre telepítették, melyet szintén a gróf Mikó család adományozott. Így lett neve Mikóújfalu.
A telepítő gróf a legkülönbözőbb nemzetiségű szakmunkásokat hozatta ide Csehországból, Németországból, a Felvidékről és a Román Ókirályság területéről. Másfél évszázad alatt a magyar környezetben ezek a nációk elmagyarosodtak. A századforduló előtti esztendőkben megnyíló kőbányákhoz olasz szakmunkások is érkeztek, így lett még tarkább nemzetiségűvé az itt alakuló fiatal falu népessége. Érdekes például, hogy az ókirályságból ide telepített görögkeletiek nyelvüket a magyarra cserélték, vallásukat azonban jelenleg is gyakorolják. Mikóújfalunak jelenleg is működő görögkeleti temploma van. Gerebenczben is volt a munkásoknak egy kis temploma, amit 1830-ban lebontottak. Ennek emlékét a Csonkatemplom helynév őrzi.
Mikóújfalu mai temploma 1826–1832 között épült. Védőszentje Szent István. A keresztény királyt ábrázoló oltárkép 1875-ből való. A templom előtt áll a honfoglalás 1100. évfordulójára készített emlékkopja (Petri Levente munkája, 1996), az önkormányzat székháza előtt nagy méretű andezit emlékmű őrzi a két világháború helyi áldozatainak hosszú névsorát. Rajta ez a mottó van: „Soha többé háborút” és ott az RMDSZ kőbe faragott címere is. Az emlékművet díszítő nagy faragott kopja a csernátoni Haszmann testvérek munkája (1990).
Országút szeli át Mikóújfalut
A település déli bejáratánál kapott helyet a mikóújfalusi kerékpárosok és vezetőjük, néhai Fejér Ákos emlékműve, a tanár és kerékpárosai a diktatúra nehéz esztendeiben eljutottak Rodostóig, és faragott emlékkopját helyeztek el Mikes Kelemen emlékére. Mikóújfalu iskolája felvette Fejér Ákos nevét. Emlékszobája az épületben, kőbe faragott portréja (néhai Urszuly Sámuel alkotása) pedig az iskola homlokfalán látható. Az iskola igazgató-tanára Nagy Sándor, Mikóújfalu monográfusa. A vallásukat oly régi idők óta is megtartó görögkeletiek bizánci kupolás temploma az Olt teraszmagaslatán áll, papjai közül Augustin Cosma (1848–1926) személyét kiemelkedőként említik, aki a román anyanyelvi oktatás pártolója volt.
Időközben gyorsan fogyni kezdtek a környék erdőségei, az üvegművesség patrónusai a Mikó és a Mikes család a gyárat és szakmunkásait a közvetlen szomszédos településre, a szintén terjedelmes bükkerdőkkel rendelkező Bükszádra telepítette. Nem tudunk arról, hogy milyen üvegtárgyak gyártásával foglalkozott az újfalusi gyár, miként arról sem, hogy helyben él-e olyan személy, aki néhány biztosan helyben készített üveget őriz elődeitől. A gyár Sepsibükszádra való telepedése fokozatosan történt, s bizonyára az itt készült üvegtárgyak is Bükszádra kerültek, ahol bekerültek később az ott található és a gróf Mikes Ármin nevét viselő iskolában őrzött gyűjteménybe.
Újrázna Demeter Ferenc polgármester
Oltfej kincse a terméskő lett
A Dél-Hargita Olt völgyére szakadt övezete jó másfél százada ontja a kőbányászok nyersanyagát képező szürke és vörös színű andezitféleségeket. Tört kövéből épült a letűnt időkben a vasúti pályatestek alapzata, épületek fundamentuma, emlékművek talapzatai és a temetők sírkeretei is. Az Olt menti állami kőbányák lassan gazdát váltottak, és gombamód jelentek meg a környék falvaiban a családi kőfeldolgozó vállalkozások.
Most nem a vidék munkássága által ismert és tisztelt egykori Hável mérnök osztogatja a mamutkőbánya parancsait, hanem a faluban céget alapító fia, Hável Botond őrzi-folytatja édesapja tudományát, aki maga is végzett mérnök, s tulajdonosa-vezetője a település egyik legnagyobb magán kőfeldolgozó és -megmunkáló ipari egységének, a Prester Kft.-nek. A fiatal Hável szavaiból kitetszett: a cégnek nincs szüksége reklámra, mi azonban elmondhatjuk, hogy talán nincs olyan kőáru, amit itt ne tudnának előállítani, termékeik pedig kiválóak. Példaként a sepsiszentgyörgyi zsidó temetőben álló, a gyermekáldozatok tiszteletére emelt holokauszt-emlékművet emelte ki, de mutatós kőelemeket készített a nemrég megnyitott sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum számára is, legutóbb pedig Csíki Mátyás Huszárok emlékművét készítették el. Elmondta, hogy az Oltfej épületkő-tartalékai gyakorlatilag kimeríthetetlenek, és örömmel újságolta, hogy egy közeli kőfejtőben végzett kutatófúrások negyven méter mélységben bazaltrétegre bukkantak.
A római katolikus templom
Elmondhatjuk, hogy a Dél-Hargita sorozatos lávakitöréseinek nemcsak andezit, hanem másfajta (bázikus magmából keletkezett) kőzetei is vannak, ilyen az itteni bazalt, s örvendetes hír az, hogy ezt megtalálták a málnási Botos-bányában is. Ez a sötét színű kőzet a Murgó- és Lüget-tető lávakürtő egy régebbi kitörésének terméke. Megnövekedett Újfaluban a családi udvarokon működő magán kőfaragó vállalkozások száma, és az embereknek reménytelibbnek tűnik a jövő, jobb a biztonságérzetük a családi vállalkozásokban.
Tanulságos az újfalusi kőfaragás múltja. Magam még személyesen beszélgettem ennek a mesterségnek kiváló megszállottjával, néhai Lupuly Géza bácsival, kapcsolatot tartottam olyan régi kőfaragókkal, mint az idős és ifjabb Urszuly Sámuel, utóbbi készítette néhai Fejér Ákos helyi portrédomborművét, a kőfaragás ismeretének képviselője még a helybeli Delne család is.
Demeter Norbert karmester
Ki a falu vizét issza
Újfaluban is ismerik ezt a szólást, de valójában az idevaló fiatalnak nem kell külföldön keresnie a megélhetést. A tapasztalat azt mutatta, hogy a környéken talál mindenki megélhetési lehetőséget. Az IKÚ (Ifjúsági Klub Újfaluért) évek óta jelen van a település életében, belőlük táplálkozik a község ismert és működő fúvószenekara, gyakran látogatják Mikóújfalu testvértelepüléseit, ahol közösségi rendezvényeken vesznek részt, fúvószenekari bemutatókat tartanak a Nagykürt 1995 zenekarral, itthon pedig sokoldalú hasznos és karitatív munkájukkal alakítják a település közösségi és művelődési életét. Ősszel tíznapos turnén vettek részt a Baranya megyei Geresdlakon – tájékoztatott Demeter Norbert karmester, aki jelezte, hogy június 22-én fúvószenekari találkozóra hivatalosak Gyergyószentmiklósra, a szüreti napokon Mikóújfalut képviselik zenekarunkkal Balószög testvértelepülésen, ahová mindig szeretettel várják a mikóújfalusiakat.
Demeter Ferenc polgármester elmondta, nagy öröm a helyiek számára a felújított, bővített sportpálya és az ott lévő korszerűsített, többféle tevékenységre alkalmas melléképület. Óhaj mindig van, felvetődött egy edzőpálya kialakítása is, és az sem rejtély, hogy szándékukban van az elkövetkezőkben újraalakítani a község focicsapatát.
A Prester-cég kővágó csarnoka
Mese a borvizekről
Túl azon, hogy a Mikók új faluja kimondottan a Nagy Murgó-hegy (1017 méter) közvetlen közelében fekszik, ami nem más, mint egy időlegesen pihenő állapotban levő, alvó vulkáni kúp, nem lehet azon csodálkozni, hogy a mélyből felszivárgó szén-dioxid savanyúvá varázsolta az édes vizeket, melyek így ásványvízzé (savanyúvízzé), a székelyek nyelvén borvizekké változtak.
A község közelében, az Olt folyó kavicsrétegeket rejtő, vízáteresztő terasza alól törnek a felszínre a borvizek, érthető, hogy a község környéke igencsak gazdag természetes ásványvízforrásokban. Legismertebb a nemrég felújított-rendezett Bedő-borvíz, hozama percenként kb. 0,6 liter. Vize nátrium-bikarbonátos, enyhén sós és meszes. Ásványisó-koncentrációja magas, mondhatni, egy természetes patika. A forrást az Oltra épített vaspallón át lehet megközelíteni, vizét távolabb lakók is hordják, fogyasztják. A Nagy-patak völgyében tör fel a Szimion-borvíz, a falu között a Kuli- és a Sorban Ferenc kútja.
Az északi faluszélen található a Sós-borvíz. Bikarbonátban gazdag vizével kelesztették/kelesztik még jelenleg is az asszonyok a kőttes palacsintát, egyedi készítmény itt az ünnepi alkalmakra készülő és székely termékként levédett rakottág, melynek tésztáját szintén lúgos ásványvízzel kelesztik be. A közeli Hunnia-forrás vizét 1918 előtt palackozták, egyfajta érdekesség, hogy a víz a brassói központi fekvésű Búzasoron került kereskedelmi forgalomba. A falu mögött hegylábi övezetben ismert még a Hócsa-borvíz, az Olt síkságán a Dögös-, a Csángó- és a Cseszkó-forrás.
Címkeritkaság
Itt szeretnénk elmondani az olvasónak, hogy a Bedő-forrásról külön mesés-verses könyv is született, melynek szerzője Mikóújfalu szülötte, a többkönyves Ilyés András Zsolt. Két kislánya óhajtotta, de szívesen olvassák, nézegetik rajzait mások is. A könyv címe A Bedő-borvíz titka, s azt a faluhoz kötődő Bujdosó Rita varázsolta grafikailag igazán meséskönyvvé. A kötet az Ifjúsági Klub Újfaluért egyesület gondozásában jelent meg egy gyergyószentmiklósi nyomdában. A félszáz oldalnyi könyvecske szerzője elmondta, ő csak olyan helyekről, eseményekről és személyekről mesélt, amelyekről/akikről ő is tudott gyermekként. Hisz ki ne ivott volna a Bedő-borvízből, melynek titka mesebeli, ám az igazi misztériumát a tudós vegybontók tudták felfedni. Merthogy annak nagyon magas az ásványisó-tartalma, bőven van benne szódabikarbóna, de főleg a veres színű vasrozsda, ami miatt a csernátoniak rezesbelűeknek nevezik az újfalusiakat, merthogy náluk egy szénsavas borvíz sincs (de van bőven lúgos-kénes büdösvíz). Megelevenedik a meséskönyvben a Mikó grófok gazdag erdeje, amelyet kegyetlenül irtottak-vágtak a környékbeliek, abban garázdálkodott egy rablóbanda, s mert nem tetszett ez a józan gondolkodású tulajdonosoknak, összeszedték a környék lakóit, és az Olt mellett elhaladó régi út mellé telepítették őket, ahol lassan megszületett a Mikó grófok faluja. Az újfalusi meséskönyvben életre kel a Murgó-hegy vulkánja, ami itt nem más, mint egy csodálatos kovácsműhely, melynek mélyén izzik a forró láva és olvad a vas. Itt patkolják a táltos paripát, készítik fából a vaskarikát, de lustálkodva nem hevernek, a tojásra is patkót vernek. Verset fabrikált a szerző az újfalusi asszonyok csemegéjéről, a rakottágról, rokonszenves alakként szerepelnek meséjében a településalapító grófok.
Van több apróbb látnivaló a községbe érkezők számára. Botanikus újfalusi tanárként a településtől nem messze eső Bergőárokban Rabocskai László fellelte a ritka kisasszonypapucsot, a Sósborvíz környékén a turbánliliomot és a nedves-vizes helyeket kedvelő zergeboglárt. Vajon ma keresik-e fel ezt a helyet az újfalusi növénykedvelők? Vajon ritkulgat-e a régi népszokás a húsvét előtti regrutalocsolót követő bál és sok más apró helyi szokás?
Rakottág: cukros és sós ünnepi sütemény
Rögösebb út végén
Újrázna a soron következő választásokon Demeter Ferenc polgármester, aki abban bízik: a rögös út végén járnak, a sima kezdetén. Az RMDSZ-es községgazdának nincs kihívója a választáson. Tisztában van azzal, mit eddig tett annak érdekében, hogy elképzeléseit sikerre tudja vinni. Nem volt könnyű megbirkózni a község ivóvízhálózatának állandóan kiújuló bajaival, tudva azt, hogy még mennyi összetevője van a teljes infrastruktúrának az eljövő években.
– Mintha kissé jobban derengene most az ég a község fölött? – kérdeztük.
– Mintha-mintha, merném mondani, mert tehettünk egy jó lépést, önerőből belekezdhettünk a vízhálózat fejlesztésébe a megyei tanács támogatásával. Zöld az út egy nagy kapacitású víztározó megépítésére, de nem mondanánk le egyelőre a jelenlegi természetes erdei vizet szolgáltató forrásainkról, ezért megrendeltünk egy hidrogeológiai tanulmányt. Benne vagyunk a megyei vízellátó hálózatában is, ami biztosabb megoldást rejtegetne számunkra. Ezzel párhuzamosan kellene bővíteni a jelenlegi szennyvízhálózatunkat, mindezeket időben összehangolni a mellékutcák aszfaltozási időpontjaival. Nyertes az a pályázatunk is, melynek célja a Fejér Ákos-iskolaközpont teljes korszerűsítése, ami elhozná a községi modern oktatás örömét is. Ezzel kapcsolatos lenne az iskolával szoros szomszédságban levő helyi kultúrotthon épületének teljes korszerűsítése is, ami megoldaná a szociálisan rászoruló tanulók étkeztetésének kérdését is, várjuk az e témában megjelenő pályázati lehetőségeket. Örvendek, hogy konkrét lépéseket valósíthattunk meg a civil és közösségi élet különböző területein az IKÚ, a nőszervezet, a tűzoltó egyesület és mások összefogása révén élhető község lettünk. Felvettük kapcsolatainkat a régebbi testvértelepüléseinkkel, mi több, terveinkben az azokkal való intenzív kapcsolat bővítése, kölcsönös látogatások beiktatása.