A 32 tagország állam- és kormányfői, valamint a NATO-főtitkára helyi idő szerint kedd este a Mellon Auditoriumban gyűlt össze, ahol 1949 júliusában aláírták az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization – NATO) alapító okmányát, az Észak-atlanti Szerződést. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepségen rámutatott, hogy a NATO nemcsak a legsikeresebb és legerősebb, de egyben a történelem leghosszabb ideje fennálló szövetsége is, ami szándékolt választások és nehéz döntések eredménye. A jelen időszakról szólva kifejtette, hogy nincsenek költségmentes lehetőségek Oroszországgal a szomszédban, valamint nincsenek kockázatmentes eshetőségek egy háború idején. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a legnagyobb költsége és kockázata annak lenne, ha Oroszország győzne Ukrajnában.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedd este Washingtonban tárgyalást folytatott Recep Tayyip Erdoğan török államfővel a magyar békemisszióról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A tárgyaláson megvitatták az orosz–ukrán háború ügyét. Orbán Viktor a magyar békemisszió támogatását kérte arra tekintettel, hogy a konfliktusban Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő.

Magyarország és Törökország a következő időszakban a korábbinál is szorosabban együtt fog működni annak érdekében, hogy a béke visszakerülhessen a nemzetközi szervezetek napirendjére – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Washingtonban. Szavai szerint a tárgyalás jelentőségét kiemeli az is, hogy a két és fél éve tartó ukrajnai háború egyetlen sikeres közvetítési kísérlete Törökországhoz fűződik a fekete-tengeri gabonamegállapodással.

Igen problémásnak nevezte, hogy napjainkban a nemzetközi szervezetek eseményein, például a NATO csúcstalálkozóján is, leginkább a háborúról lehet hallani. „A háborús megközelítésről, hogyan lehet kinek megnyerni a háborút, és hogyan kell fegyvert szállítani, háború, háború, háború. És a béke mint kifejezés is gyakorlatilag illegitimmé vált ezen szervezetekben” – vélekedett.

A miniszter arra is kitért, hogy két és fél év alatt bizonyos következtetéseket már le lehetett vonni a háborúból, és ilyen az is, hogy a nyugati stratégia kudarcot vallott. „Mert ha megnézzük, hogy hol tartottunk két és fél éve, meg hol tartunk most, akkor azt kell mondani, hogy a helyzet sokkal rosszabb. Sok ezer, tízezer, százezer, ki tudja, mennyi halott, sok millió menekült, egy nagymértékben lerombolt ország, egyre durvuló fronthelyzet, egyre kegyetlenebb és brutálisabb háborús események, egyre súlyosabb eszkalációs kockázat, így áll jelenleg a helyzet” – sorolta. Ezért olyan stratégiára van szükség, amely megnyitja a kommunikációs csatornákat, visszaadja a diplomáciának a legitimitást.