Nem protokoll-látogatásra érkezett Knut Vollebaek Pozsonyba. Maga a tény, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi ügyekért felelős legmagasabb képviselője tíz év után újra Szlovákiába látogatott, jelzi, gondok vannak ezen a téren, amiket a külföld is érzékel — írja az Új Szó szlovákiai magyar napilap tegnapi kommentárjában. A lap emlékeztet arra, hogy egy évtizede Vollebaek elődje, Max van der Stoel volt a szlovákiai sajtóban az egyik leggyakrabban idézett diplomata, aki gyakran bírálta a Meciar-rendszer kisebbségi politikáját. ,,Szóval, nem csoda, ha déjà vu érzésünk van. A kellően általános és ködösítő ügynökségi hírekből ugyanis az is kiderül, Vollebaek felajánlotta Szlovákiának az EBESZ segítségét kisebbségi kérdésekben. Ez azt jelzi, az EBESZ szerint Szlovákiának szüksége van külső asszisztenciára ebben a témában" — írja a lap.
Március elsején gazdasági csúcstalálkozó
Rendkívüli csúcstalálkozót tart az Európai Unió a gazdaságélénkítő intézkedések összehangolásáról március elsején Brüsszelben a tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével — jelentette be tegnap a cseh EU-elnökség. — Václav Klaus szerint felesleges a rendkívüli, informális EU-csúcstalálkozó a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás európai szintű előmozdítása érdekében. A cseh elnök erről Párizsban, a Foreign Policy amerikai magazin által szervezett vitán beszélt, miután Brüsszelben az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Csehország miniszterelnöke, Mirek Topolánek és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy március 1-jén Brüsszelben rendkívüli EU-csúcsot rendeznek. ,,Egy hajnali 4 órakor véget érő találkozó nem szolgálhat kielégítő megoldásokkal" — tette hozzá a cseh elnök.
Győzött a Kadima
Cipi Livni jobbközép Kadima pártja szoros versenyben, mindössze egy képviselői hellyel megelőzte a Benjámin Netanjahu irányította jobboldali Likudot az izraeli parlamenti választásokon — derült ki a szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján tegnap hajnalban közzétett részeredményekből. A Kadima 28, az ellenzéki Likud pedig 27 mandátumra számíthat a 120 fős kneszetben. A harmadik legerősebb párt — nem hivatalos eredmények szerint — a szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) lett 15 mandátummal, negyedik helyen pedig a Munkapárt végzett 13 képviselővel. A Sasz szefárd ultraortodox vallási párt 11 törvényhozót delegálhat a parlamentbe. Hiába szerezte a Kadima a legtöbb mandátumot a választásokon, nem feltétlenül a legerősebb parlamenti frakció alakíthat majd kormányt. A jobboldali Likud 65 fős többségre tehet szert a szélsőjobboldal és a vallási pártok együttműködésével, míg a legtöbb szavazatot megszerző Kadima elvileg összesen csak 55 képviselő támogatását tudná biztosítani.
Hallani sem akarnak a független Koszovóról
Egyöntetű, heves elutasítást váltott ki Belgrádban Hasim Thaci koszovói miniszterelnöknek az a keddi felvetése, hogy Szerbia ismerje el Koszovót, s létesüljön Pristinában szerb diplomáciai képviselet. A magát egy éve függetlenné nyilvánító, eddig 54 állam által elismert volt szerb tartomány kormányának vezetője a február 17-i évforduló kapcsán a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva tette ezt az ajánlatot. — A szerbek tiltakozása miatt nem tudtak toborzó irodát nyitni a Koszovói Biztonsági Erő számára a nemzetközi békefenntartók Észak-Koszovó egyik településén. Grabovacon a NATO-vezényelte KFOR vállalta magára, hogy létrehozza az önálló koszovói hadsereg magjának tekinthető alakulat toborzó irodáját, de miután több ezer helyi lakos gyűlt össze tiltakozásra, felhagyott a kísérlettel.
Nincs bocsánat Salman Rushdie-nak
Az iráni hatóságok szerint továbbra is érvényben van a Salman Rushdie világhírű brit íróra kimondott halálos fatva: a vallási állásfoglalást húsz évvel ezelőtt adta ki Khomeini ajatolláh, az iráni iszlám forradalom vezetője. ,,A fatvát még nem vonták vissza, így az továbbra is érvényben van" — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Haszan Gasgavi külügyi szóvivő. Az Indiában született Rushdie-nak kilenc éven át bujdokolnia kellett a fatva miatt. Khomeini 1989-ben adta ki hírhedtté vált utasítását, amelynek oka az előző évben megjelent Rushdie-mű, a Sátáni versek című könyv volt. Az ajatolláh úgy vélte, hogy a kötettel a szerző istenkáromlást követett el.
