GÚZS SÁNDOR, Sepsiszentgyörgy. Nem is olyan régen a turkálók városának nevezték a megyeszékhelyet, de hozzátehetném, hogy a zajos embereké is. Miután több éven keresztül végigszenvedtük a saját hőközpontok beszerelését — nagyon zajos munka volt, de túl vagyunk rajta —, a lakásfelújítások, átalakítások kora következett. Úgy látszik, sokan örököltek még amerikai nagybácsiktól, mert van, aki tonnaszámra építi rá a falakra, padlóra, plafonra a különféle burkolatokat. A mi tömbházunk harmincéves, és nem hiszem, hogy helyes lenne itt-ott már repedező falait ilyen túlsúllyal terhelni. Végül is magánügy a felújítás, de nem mindegy, mikor!
Nagy zajjal, porral, szeméttel jár, és aki ad valamit magára, nyáron végezteti el, amikor a szomszédoknak legalább van esélyük elmenekülni otthonról. Nálunk novemberben, decemberben és januárban is zengett a lépcsőház, mégpedig pihenőidőben, délutánonként és hétvégeken, mert valószínűleg másodállásban, feketén végzett munkálatokról van szó. Egy tisztességes keresztyén ember vasárnap templomba megy, majd megebédel, és pihen. Ha tud! Jó lenne, ha néha tekintettel lennének erre is.
PAKUCS ETELKA, Nagyborosnyó. Régi ismerősként tértem vissza a Somogy megyei Nagyatádra kis csoport nyugdíjassal egy háromcsillagos szállodába, ahol az igazgatónő pohárköszöntővel, a polgármester terített asztallal, mindenki meleg szeretettel fogadott. Európa legvirágosabb városában megkoszorúztuk Wass Albert szobrát, előadáson vettünk részt, élveztük a termálfürdő és a kedves vendéglátás áldásait.
ADORJÁNI GYÖNGYVÉR, Sepsiszentkirály. Január 27-én a kökösi unitárius nőszövetség a szomszédos nőszövetségek asszonyait hívta meg kedd esti találkozójára. Sepsiszentgyörgy tizennégy, Szentivánlaborfalva tizenöt, Sepsiszentkirály hat, a helyiek pedig tizennégy taggal vettek részt az összejövetelen. A bibliaórát a helybeli lelkész, Bíró Attila tartotta, a résztvevők vita formájában vallottak az asszony és a nő szerepéről. Rövid kis beszámolók után a maskarába öltözött szentkirályi asszonyok adtak farsangi hangulatot a találkozásnak. A következőre Sepsiszentgyörgyön kerül sor.
D. Z., Barót. A nagybaconi, leukémiában szenvedő Szőcs Ferike édesanyja és édesapja társaságában február hatodikán Génuába repült. Az olasz klinikán kivizsgálásokra kerül sor, majd ezek eredményeinek ismeretében döntenek a következő lépésekről. Reméljük, hogy útjukon szerencsével járnak, és hamarosan meggyógyul Ferike. Isten legyen velük!
PAPP MIKLÓS, Sepsiszentgyörgy. Felháborít a székely zászló eltávolítása a megyeházáról, ezért azt javasolom, hogy mindenki akasszon egyet az erkélyére — a román érzelműek pedig tegyék ugyanoda a saját lobogójukat.
N. N., Sepsiszentgyörgy. A jegy a zsebben, s a busz mehet! Így jártunk mi is 2008 végén. December 16-án megvettük a jegyet a 22-i budapesti utazásra a sepsiszentgyörgyi autóbusz-állomáson. A legolcsóbb ajánlatot, egy kézdivásárhelyi céget választottunk, a pénztárosnő előttünk kérdezte meg telefonon, hogy van-e helyük. Az ottani hölgy azonban nem írt fel minket, és bár érdeklődtem egy ismerősnél, a sofőrnek nem voltam az, és végül nélkülünk indult el a busz. Miközben az ismerősök előzetes feliratkozás nélkül is felülhettek, minket a megvett jegyünkkel sem fogadtak, amikor észrevettük, hogy van két üres hely, azt mondták, csak a vécére futott ki valaki. De nem jött vissza indulásig, így két üres hellyel elhúztak előttünk, ami arra utal, hogy az állomáson kívül még valakik felültek. Mi meg ott maradtunk a fejenként 600 lejes jegyünkkel a kezünkben, szomorúan, az olcsó húsnak híg a leve tanulságával. És az a szólás is beigazolódott, hogy a fösvény többet költ, mert mi a legkevesebbet akartuk kiadni, és végül háromszoros áron utaztunk vonattal a határig és mikrobusszal tovább. De ilyen vállalkozóból többet nem kérünk!
FERENCZ BÉLA, Sepsiszentgyörgy. A város lakosságát gondba ejti az Olt hídjának jelenlegi állapota. Igen sok rajta a sérülés, szabad szemmel is látható a leromlása, és sokan felteszik maguknak a kérdést, hogy vajon mennyire biztonságos rajta a közlekedés. Hiszen nemcsak két városrész közötti egyedüli összeköttetés, hanem forgalmas, országos jelentőségű út is. Jó lenne, ha az illetékesek megóvnák a túlterheléstől, és megoldást találnának a feljavítására is. Mindannyiunk érdekében.
