Vízcsűr: tárlatzárás után, kiállításmegnyitó előtt

2024. szeptember 4., szerda, Közélet

„Amikor Rizmayer Péter képzőművésszel először beszéltünk a csűrgalériáról, már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ha itt bármilyen kiállítást megnyitunk, akkor azt jó lenne bezárni is, tehát ez a mostani esemény ennek van szentelve” – mondta Ferenczi Zoltán Sámuel, az árkosi csűrgaléria tulajdonosa a portáján tartott második kiállítás, Éltes Barna Élet-képek című installációkiállítása záróeseményén, vasárnap délután.

  • Ferenczi Zoltán Sámuel, Rizmayer Péter és Éltes Barna. A szerző felvétele
    Ferenczi Zoltán Sámuel, Rizmayer Péter és Éltes Barna. A szerző felvétele

Amint a házigazda beszámolt róla, nyáron sokan meglátogatták a tárlatot, melynek záróeseményét is megpróbálták emlékezetessé tenni az érdeklődők számára. A mérnökként dolgozó szakember ismételten felhívta a figyelmet az épített örökségre, szerinte annak ellenére, hogy őseink gazdálkodásra, állattartásra készítették a csűröket, jelenleg nem is lehetne jobb rendeltetést találni ezeknek az épületeknek, hisz a kiállítóterek egy egész közösséget szolgálnak, amiképpen a csűrök is fontos részei az udvarnak, falunak, tájnak. A Vízcsűr körül is egy közösség van kialakulóban, amelynek tagjai a nyitó- és záróeseményekre járnak, vagy akár a kiállítás alatt is odalátogatnak, hogy megnézzék a műalkotásokat, beszélgessenek egyet a csűr mellett – ecsetelte. Bejelentette ugyanakkor, hogy a jelenlegi tárlatot lebontják ugyan, de pénteken már újabb kiállítás nyílik a Vízcsűrben.

Éltes Barna szobrászművész megköszönte az irányában tanúsított érdeklődést és Rizmayer Péternek a kurátori munkát, aki elment hozzá, kiválasztotta s elhozta Árkosra az alkotásait, és jó szemmel, jó érzékkel meg is rendezte a kiállítást. Neki csak az volt a feladata, hogy eljöjjön a megnyitóra – mesélte. A házigazdának is megköszönte, hogy méltó helyet adott a munkái­nak, hisz bevallása szerint sokan mondták neki: jobb kiállítóteret nem is találhatott volna ezeknek az alkotásoknak. Szerinte a művészet mára eltávolodott az élettől, itt viszont több olyan ember is láthatta az installációit, aki sosem térne be egy nagyvárosi galériába.

Fontos ez a finisszázs, mert az életben minden dolognak van kezdete és vége, ugyanakkor minden lezárás valami újnak a kezdetét is jelenti – mondta végezetül Rizmayer Péter, majd bejelentette: Sipos Gaudi Tünde és Nagy Gaudi Mátyás munkáiból készül a következő kiállítás a csűrgalériában, melynek címe Örökségünk tere. Kimondottan ide készült munkákról van szó – árulta el még.

Rizmayer Péter az Élet-tér kurátoraként felhívta a figyelmet, hogy a korábbi tárlathoz hasonlóan ezúttal is a fénynek szánnak fontos szerepet a finisszázsban, mely az utolsó estén új megvilágításba helyezi a kiállított tárgyakat. Így is történt, és a tábortűz sem maradt el, melynek fénye mellett éjszakába nyúlóan poharazgattak és beszélgettek a házigazdák és vendégeik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 922
szavazógép
2024-09-04: Közélet - Bodor János:

Spirituális átjárás térben és időben (Toró Attila tárlata Kovásznán)

A kovásznai Kádár László Képtárban nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitotta meg Kányádi Iréne művészettörténész Toró Attila sepsiszentgyörgyi fotográfus Átjáró című egyéni kiállítását hétfőn este.
2024-09-04: Jegyzet - László Zsuzsa:

Kinek mi a csend? (Kármentő)

Említettem már, hogy milyen viszonyban állok a nagyvárosokkal. Időszakosan vágyom a pezsgésre, az emberek sokszínűségére, mindenféle látnivalóra, az összes élményre, amit egy igazi nagyváros nyújtani tud. Majd szeretek visszahúzódni a kisvárosi csendbe. Nehezen tudom elképzelni, hogy hosszú távon egy zajos, hangyabolyt idéző helyen éljem a hétköznapjaimat.