Az Európai Unió veszélyesen le van maradva gazdasági riválisa, az Egyesült Államok mögött, és a létfontosságú beruházások finanszírozására új, közös hitelfelvételt kellene igénybe vennie – áll a Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi igazgatója által készített, az európai versenyképesség jövőjéről szóló, hétfőn közzétett jelentésben, amely „egzisztenciális kihívásnak” nevezte a termelékenység fokozását.
Mario Draghi a sajtótájékoztatón elmondta: új „közös adósságinstrumentumokat kell kibocsátani, amelyeket olyan közös beruházási projektek finanszírozására kell felhasználni, amelyek növelik az EU gazdasági teljesítményét, versenyképességét és biztonságát”. A szakértő szerint a hidegháború óta most először kell valóban féltenünk az önfenntartásunkat, és a kihívásokra adott egységes válasz soha nem volt még ilyen sürgető. A közös hitelek felvétele csak akkor lehetséges, ha „a politikai és intézményi feltételek teljesülnek”. A másik megoldás véleménye szerint a magántőke hatékonyabb mobilizálása lenne az EU-ban, és előrelépést szorgalmazott az EU „tőkepiaci uniója” létrehozásának régóta húzódó folyamatában.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak sokkal összehangoltabb iparpolitikára, gyorsabb döntésekre és masszív beruházásokra van szüksége, ha gazdaságilag lépést akar tartani az Egyesült Államokkal és Kínával. Draghi szerint az EU-nak évente 750–800 milliárd euró további beruházásra van szüksége. A jelentés taglalja, hogy az európai gazdaság növekedésének lassulása évek óta aggodalomra ad okot. „A különböző mérőszámok alapján a GDP tekintetében nagy szakadék tátong az EU és az Egyesült Államok között, amit elsősorban a termelékenység növekedésének erőteljesebb lassulása okoz Európában” – olvasható a jelentésben. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós vállalatoknak egyszerre kell szembenézniük a külföldről érkező nagyobb versenytársakkal és a tengerentúli piacokhoz való nehezebb hozzáféréssel. A jelentés szerint az uniós országok már reagáltak az új kihívásokra, azonban hatékonyságukat korlátozza a koordináció hiánya. „Az egyes országok eltérő támogatási szintjei megzavarták az egységes piacot, a széttagoltság korlátozta a globális szintű versenyhez szükséges méreteket, az EU döntéshozatali folyamata pedig bonyolult és lassú volt. Az EU-nak hatékony szakpolitikai koordinációt kell biztosítania a közös célok eléréséhez, és a meglévő irányítási eljárásokat olyan módon kell felhasználni, hogy azok a tagállamok, amelyek gyorsabban akarnak lépni, ezt megtehessék” – olvasható az elemzésben. (Fer-)
