Az alanyok 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hazájában a korrupció széles körben elterjedt, azonban országos bontásban óriási eltérések mutatkoznak.

Görögországban a legnagyobb – 98 százalék – azok aránya, akik úgy érzékelik, hogy mindent átsző a korrupció, majd Portugália (96 százalék) és Málta (95 százalék) következik. Kilencven százalékot meghaladó értéket mértek Szlovéniában (95 százalék), Horvátországban (92) és Cipruson (91) is.

88 százalékkal Magyarország is az élbolyhoz tartozik. Az alanyok 51 százaléka szerint az elmúlt három évben nőtt a korrupció Magyarországon, ellenkező véleménye csak 8 százaléknak volt. A legtöbben – 52 százalék – a politikai pártokat és a politikusokat tartják a korrupció melegágyának.

Románia a középmezőnyhöz tartozik a korrupció percepcióját illetően, az emberek 75 százaléka tartja széles körben elterjedt jelenségnek. A naivak, akik szerint ritka, 20 százalékot tesznek ki. 39 százalék szerint a korrupció terjedőben van, 13 százalék szerint pedig visszaszorulóban. A legtöbben – 45 százalék – az egészségügyet látják a korrupció első számú melegágyának, a politikusokat csak 40 százalék okolja érte.

Magyarországon a megkérdezettek 79, illetve 82 százaléka gondolja, hogy a korrupció jelen van az országos, illetve a regionális és helyi intézményekben. Romániában azok aránya, akik így látják a helyzetet, 71, illetve 74 százalék. Az EU átlaga 71, illetve 70 százalék.

Csak négy olyan tagállam van, ahol az ott élők szerint a korrupció nem széles körben elterjedt. A svédek 49, a luxemburgiak 43, a dánok 26 és a finnek 18 százaléka osztja ezt a véleményt. Az egykori szocialista országok közül Lengyelországban a legkedvezőbb a társadalom percepciója, a lakosság 52 százaléka véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt. (Maszol)