Demeter J. Ildikó
A tanévnyitó ünnepségeken elhangzott sok szép beszéd és a gyakorlati tudnivalók tömkelege mellett épp csak arról nem esett szó, hogy milyen rossz helyzetben van a romániai oktatás: nincs elég pénz, nincs elég tanár, és ezekből kifolyólag esély sem igen marad arra, hogy kimásszunk a gödörből.
Hétfőn Klaus Iohannis államfő, a Képzett Románia program atyja még tájékozott, önálló döntésekre alkalmas fiatalokról és zöld iskolákról szónokolt, Ligia Deca tanügyminiszter pedig soha nem látott beruházásokról, magas ösztöndíjakról és a pedagógusok „történelmi” béremeléséről, de másnap már jött is a cáfolat: a világ fejlett országait tömörítő OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, amelybe Románia is tartozni szeretne) lesújtó elemzést tett közzé. Több ország oktatási viszonyainak összehasonlításából az derül ki, hogy Románia feleannyi pénzt sem fordít egy-egy diákra, mint amennyi az OECD-államok átlaga: évente 6279 dollárt a 14 209 dolláros OECD-átlaghoz képest, a kutatással és fejlesztéssel együtt pedig a bruttó hazai termék 2,1 százalékát, miközben az OECD átlaga 4,9 százalék volt (2021-ben).
Ez nagyjából hasonló arányokban köszön vissza az eredményekben: nálunk a fiatalok negyede nem végzi el a középiskolát (az OECD-átlag 12 százalék), és a kimaradók majdnem fele munkanélküli. Ami a gazdaságon is meglátszik, az egész országén, de különösen az érintettek anyagi helyzetén: egy másik, korábbi felmérés szerint az Európai Unióból Romániában fenyegeti a legtöbb embert a szegénység, konkrétan a gyermekek 39 százalékát. Különösen falun, ahol még mindig túl sok a gyengén képzett vagy szakképzettség nélkül oktató pedagógus; városon inkább a túl nagy osztálylétszám okoz gondokat. És mindenhol mindenki a zsúfolt és elavult tananyaggal küszködik.
Mindez nem újdonság, tudtuk eddig is, hogy sok javítanivaló van a hazai oktatáson. Ami húzóerő is lehetne, különösen, ha tudjuk, hogy hova akarunk elérni, hiszen tanulhatunk az előttünk járók jó példájából. Csakhogy már ezzel is kezdenek bajok lenni: az Európai Bizottság egy szintén frissen megjelent elemzése szerint az Európai Unió egyre több országában küzdenek a szakképzett pedagógusok hiányával, és nem csupán a szegényebb keleti tömbben. A jóléti államnak számító, 10,5 milliós lélekszámú Svédországban például 153 ezer pedagógus hiányzik, mert a szakma gyorsan veszít vonzerejéből. Néhol az alacsony munkabérek, általában pedig a csökkenő társadalmi presztízs, a gyermekekkel és a szülőkkel való kapcsolatok sokasodó nehézségei miatt. Ezekkel a gondokkal pedig a jelek szerint nem foglalkoznak érdemben a politikusok. Nálunk a legkevésbé. Nem volt jó iskolájuk...
Klaus Iohannis államfő az idei tanévnyitón. Nem ilyen derűs a jövő. Fotó: Presidency.ro
