Egyre látogatottabb, gyűjteményét és működési körülményeit tekintve is gazdagodó a Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként működő Zabolai Csángó Néprajzi Múzeum – számolt be érdeklődésünkre Pozsony Ferenc néprajzkutató, akadémikus, az egység alapítója.
Az alapító családi birtokán az immár több mint két évtizedes intézményt ebben az évben mintegy háromezer érdeklődő látogatta meg – számolt be az alapító szakember. Nagyon sokan Kovásznán üdülő vendégek voltak, de érkeztek kerékpárral, gyalogosan, társas busszal is, ám legtöbben baráti, családi kiscsoportokban voltak kíváncsiak az állandó és az időszakos kiállításokra. S ami még örvendetesebb, sok a visszajáró vendég, kézdivásárhelyi és zabolai iskoláscsoportok, nyugdíjasok.
Ebben az évben is meg lehetett tekinteni a székelyföldi festett bútorokról, moldvai csángó magyar hozományról, hagyományos viseletekről, az utolsó gorzafalvi fazekas műhelyéről, valamint egy zabolai gazdacsalád 20. század eleji otthonáról, lakáskultúrájáról szóló tárlatokat. Az időszakos események sorában Pozsony Ferenc kiemelte az orbaiszéki tanítónők által szervezett mesemondó versenyt a népköltészet iránt fogékony kisgyermekeknek, a zabolai gróf Mikes család által kezdeményezett nemzetközi néptánctábort, amelynek keretében a legifjabb résztvevők itt ismerkedtek meg népi játékokkal, népdalokkal, népzenével, valamint különböző kézműves-foglalkozásokkal.
Múzeumi tárgyak a berendezett konténerben
A múzeum égisze alatt és a Bethlen Gábor Alap támogatásával sikerült megjelentetni a Pozsony Ferenc által jegyzett és Dimény Attila szerkesztette Festett bútorok a Székelyföldön című kiadványt, amely az itt őrzött és kiállított festett ládákból, berendezési tárgyakból kiindulva mutatja be az erdélyi festett bútorok világát, és amelyet nemcsak a népművészet iránt érdeklődő szakemberek, muzeológusok, hanem pedagógusok, kézművesműhelyek oktatói is haszonnal forgathatnak.
Pozsony Ferenc elmondta, már az intézmény alapításától – amely valójában saját korábbi magángyűjteményére épült –, tudatosan gyűjtötték a moldvai csángó magyarokkal, székelyekkel kapcsolatos kiadványokat, így könyvtárukban több mint négyezer kötetet őriznek. Saját szakkönyvtárának jelentős része is Zabolára került, ezért szintén a Bethlen Gábor Alap támogatásával több mint tíz méter hosszú polcot készítettek a könyvek szakszerű elhelyezésére.
Tánctárbor a múzeumban
Az intézménynek egyébként immár több mint négyezer beleltározott és digitalizált, datált néprajzi tárgya van – tudtuk meg. Mivel a múzeum indulásakor anyagi források hiányában nem terveztek külön raktárépületet, ebben az évben a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alap nagyon jelentős támogatásával olyan konténereket sikerült elkészíteni, amelyekben az immár restaurált, de törékeny tárgyakat ideiglenesen el lehet helyezni. Ugyanakkor egy kisebb konténerben a fogyatékkal élő látogatóknak rendeztek be illemhelyet. Ezek mellett a szomszédos gazdasági épületekben még ezerötszáz tárgy várja, hogy szakszerűbb helyen tárolják, ezek nagyobb része még nincs pontos nyilvántartásba véve, nem készült digitális fotó róluk.
Ami a muzeológusi tevékenységet illeti, Demes Judit kurátor ebben az évben is több ezer családi fotót, régi iratot digitalizált, ezeket eredményesen fel tudják használni tervezett kiadványokban, illetve kiállításokban. Kinda István főmuzeológus pedig számos tárgyat használt fel a budapesti Néprajzi Múzeumban szervezett, mindeddig legnagyobb szabású, Székelyek – Örökségmintázatok című kiállításában, mely október 14-től szinte egy éven át lesz látogatható a magyar fővárosban. A zabolai és az orbaiszéki tárgyak ott voltaképpen a székely életforma sajátosságainak bemutatását szolgálják – összegezett Pozsony Ferenc.