Benedek-Huszár János polgármester a határozattervezetet ismertetve elmondta: az önkormányzat már 2021-ben szerződést kötött a Diakónia Keresztyén Alapítvánnyal a Gaál Mózes Általános Iskola 0–4. osztályos gyerekeinek délutáni oktatására és étkeztetésére. Az első évben csak a falvakon élők számára volt elérhető a program, és hatvankilenc gyermek vett benne részt. Idővel több helyen is visszaléptek – volt, ahol a szülők, máshol a tanítók nem vállalták a részvételt –, de csatlakozott Barót. Manapság Baróton és Bodosban négy csoportban, összesen ötvenkilenc gyermek részesül a szolgáltatásban.

A költségek négy egyenlő részre vannak osztva. Hozzájárulnak a szülők, különböző társadalmi programok által az alapítvány, a megyei, illetve a helyi önkormányzat. A városi költségvetés számára 83 325 lej kiadást jelent a hét hónap futamidejű programban való részvétel. Sok család számára nagy segítséget jelent az, hogy a gyerekekkel a tanórákat követően is szakképzett tanítónők foglalkoznak, felügyelet mellett oldják meg a házi feladatokat, közben pedig meleg ételt kapnak. Azt javasolja tehát, hogy a közmegelégedésnek örvendő programban további három évben vegyenek részt – mondotta a városi elöljáró.

Velencei Piroska, a Magyar Polgári Erő listáján frissen mandátumot szerző tanácstag hozzászólásában úgy fogalmazott, a határozattervezet szerint a kiszolgáltatott, sebezhető közösség életkörülményeit hivatott javítani a program: amennyiben ezen veszélyeztetett szociális helyzetű csoportokból származó gyermekeket nem integrálják, lemorzsolódnának és elhagynák az iskolát. Csakhogy nem ilyen közösség köréből származnak ezek a gyerekek – tette hozzá. Két hasonló korú gyermeke miatt ő is kapott értesítést arról, hogy részt vehetnének a programban, s tud arról is – „mert Barót nem akkora falu” –, hogy jó anyagi helyzetben lévők gyermekei is részt vesznek a délutáni oktatásban. De vajon tudják-e ezek a szülők, hogy gyermekeiket veszélyeztetett társadalmi csoportba sorolták? – tette fel a kérdést.

Velencei Piroska úgy vélte, ha nem kizárólag a sebezhető közösségből származó gyerekek kerülhetnek be a programba, akkor a hátrányos megkülönböztetés vétségét követik el, hiszen nem mindegyik 0–4. osztályos részesül – mert ez annak minősül – a szociális támogatásban. Sőt, akár csalásnak, hamisításnak, korrupciós cselekménynek is lehet nevezni, ha valakit hátrányos helyzetűnek nevezünk és pénzzel segítjük, holott nem felel meg a törvényi követelményeknek. Javasolta, ha a városnak van fölös nyolcvanháromezer leje, azt ossza szét minden gyermek közt egyenlően vagy valósítson meg olyan beruházást, amelyiknek mindenki hasznát látja; példaként említette a város tulajdonában levő sportpályát, amelyen „előfordul, hogy derékig érő gyom van”.

Benedek-Huszár János válaszában úgy fogalmazott, nagy szavakat használt a képviselő asszony, amikor csalásról és korrupcióról beszélt. A számvevőszék idén tavasszal ellenőrizte a tavalyi kiadásokat és „az utolsó számlát is” rendben találták. A délutáni oktatási program kitalálója a Diakónia Keresztyén Alapítvány volt, ők ellenőrzik és hagyják jóvá a résztvevők névsorát, a polgármesteri hivatal, akárcsak a megyei tanács, csak a maga pénzügyi részét rendeli hozzá. A gyerekek részvételéről pontos nyilvántartást vezetnek, a tanács által jóváhagyott keretösszegből annyit fizetnek ki, amennyi jár, és semmivel sem többet.

Velencei Piroska újbóli felszólalásakor kijelentette, nem vonja kétségbe a program hasznos voltát, csak azt tette szóvá, hogy abban nem kizárólag rászoruló családok gyermekei vesznek részt, vagyis az önkormányzat olyanoknak is ad támogatást, akiket az nem illetne meg. A polgármester viszontválaszában megismételte: nem ők vizsgálják, ki érdemli meg és ki nem a programban való részvételt. „Mi nem gyereket támogatunk, hanem a programot támogatjuk, a programba bekerülő gyermekeknek a kritériumait pedig annak gazdája, a Diakónia Alapítvány dönti el.”

Lázár János, az oktatással, kultúrával és egészségüggyel foglalkozó szakbizottság titkára közölte, a bizottsági ülésen is felvetődött a Velencei Piroska által is firtatott kérdés, de úgy vélték, nem az ő tisztük megválaszolni azt, hanem az alapítványnak kell eldöntenie, kit milyen szempontok figyelembevételével vesz be a programba.

Pál-Szilágyi Zoltán ülésvezető arra kérte az MPE-s tanácstagot, mutassa meg, az előterjesztett tervezet melyik részét módosítaná szövegszerűen, hogy arról a testület külön dönthessen, ha pedig elfogadták, annak figyelembevételével történhessen meg a végső szavazás.

Velencei Piroska a felszólításnak nem tudott eleget tenni – azzal védekezett, élete első tanácsülésén van jelen, nem tudta, ilyen pontosan kell készülnie –, ezért módosítási javaslatot nem jegyeztek, és az előterjesztett javaslatot szavaztatták meg. Az egyetlen ellenszavazatot Velencei Piroska adta le, párttársai, Kisgyörgy Tünde és Bán István megszavazták az előterjesztést.