A közgazdász emlékeztet, hogy Romániának 28,5 milliárd euró (13,6 milliárd euró támogatás és 14,9 milliárd euró kedvezményes hitel) áll a rendelkezésére az EU helyreállítási alapjában. A pénzhez akkor férhet hozzá, ha a PNRR-ben vállaltaknak megfelelően felgyorsítja az infrastruktúra korszerűsítését, a közigazgatás digitalizálását és a kulcsfontosságú ágazatok, például az egészségügy és az oktatás fejlesztését. Csakhogy a helyreállítási tervben foglalt reformok és beruházások megvalósítása késik, emiatt pedig a pénz sem jön. Cristian Popa kiemeli, hogy 2024 szeptemberének végéig az összesen 28,5 milliárd euróból Románia csak 9,4 milliárd eurót, azaz a teljes összeg körülbelül egyharmadát kapta meg, de ebből is csak 4,1 milliárd eurót költöttek el ténylegesen 2024 harmadik negyedévének végéig. Az Európai Bizottság adatai szerint Románia a PNRR-be foglalt 518 mérföldkőnek és célkitűzésnek csak a 14 százalékát teljesítette, 448-nak a megvalósítása még hátravan. „Ez azt jelenti, hogy az uniós források abszorpciója (...) rendkívül lassan halad. A reformok és a mérföldkövek teljesítése nélkül a milliárdok nem fognak érkezni” – figyelmeztet a bankszakember. Emlékeztet arra is, hogy Románia volt az egyetlen tagállam, amelyet helyreállítási és rezilienciaépítési eszközről szóló rendelet 10. cikke alapján forrásmegvonás veszélye fenyegetett, mert nem csökkentette költségvetési hiányát.

A PNRR nem csak uniós források felhasználásáról, hanem Románia modernizálásáról is szól – szögezi le Cristian Popa. „Nemigen lesz még egy olyan alkalom, amikor valaki 28,5 milliárd eurót ajánl fel fejlesztésre, és cserében csak arra kér, hogy tedd meg azt, amire amúgy is szükség lenne: hajts végre reformokat, tartsd be a költségvetési fegyelmet, és legyenek hatékony stratégiai befektetéseid. (...) Kevesebb mint két évünk maradt arra, hogy kihasználjuk ezt a lehetőséget. Ezután az el nem költött pénzt elveszítjük.” – írja a szakember, aki szerint az a fő kérdés, hogy sikerül-e felgyorsítani az uniós források felhasználását.