Klaus Iohannisnak már semmilyen alternatívája nem volt a lemondáson kívül, és a lépése mélyíti a válságot, aminek a fő nyertesei a szélsőjobboldal képviselői – nyilatkozta az államfő tegnapi bejelentése után Cristian Pîrvulescu politikai elemző.
„A rá nehezedő hatalmas nyomás miatt az államelnöknek nem volt más választása, mint lemondani, mert ez a nyomás minden irányból érkezett. Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi kormánytöbbség figyelmeztette-e őt, hogy nem fogják támogatni a parlamenti szavazáson, de szerintem ő azért választotta ezt a lehetőséget, mert valójában már semmiféle politikai támogatottsága nem maradt” – nyilatkozta az Agerpresnek a politológus.
Pîrvulescu szerint az államfő lemondásával a politikai válság mélyülni fog. „Ez azért van, mert egy sor más probléma merül majd fel. Pillanatnyilag azonban az államfő lépése csillapítja a feszültséget, amelyet főként a szélsőjobboldal és az USR gerjesztett kampánymegfontolásokból. Nehéz megmondani most, hogy ez hasznára lesz-e valakinek. Az én szemszögemből a fő nyertesek a szélsőjobboldal képviselői. Ők kérték (az elnök lemondását – szerk. megj.), és elérték” – nyilatkozta Cristian Pîrvulescu.
Radu Magdin politikai elemző tegnap „szükséges”, de későn érkező gesztusnak minősítette Iohannis bejelentését. Úgy vélte, hogy az államfő Cotroceni-palotából való távozásával Crin Antonescu elé már „semmiféle politikai akadály” nem gördül az államelnöki tisztségért folyó küzdelemben, és az ellenzék jelöltjei sem támadhatják többé közvetett módon a koalíciót Iohannis tisztségben maradása miatt. Mivel Ilie Bolojan szenátusi elnök kerül a Cotroceni-palotába ügyvivő államfőként, a liberális pártnak nő a súlya a koalícióban – magyarázta. Az elemző szerint „azért, hogy az új helyzetben a Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is megőrizze erejét a koalícióban, Marcel Ciolacu kormányfőnek vissza kell találnia régi formájához és lendületéhez”.
Ügyvivő elnök következik
Klaus Iohannis államfő lemondásával a szenátusi vagy a képviselőházi elnök veheti át a tisztséget ügyvivőként – erről Augustin Zegrean volt alkotmánybírósági elnök beszélt tegnap. Mint elmagyarázta: miután az alkotmánybíróság megállapítja az államfői tisztség megüresedését, felkéri a kormányt és a parlamentet az ügyvivő államfő kijelölésére. Az alkotmány értelmében a tisztséget ideiglenesen a szenátus vagy a képviselőház elnöke töltheti be. „Ha a szenátusi elnök elutasítja, a képviselőház elnöke lehet az ügyvivő államfő” – tette hozzá. Elmondta azt is, az ügyvivő elnök hatásköre „nagyjából” megegyezik a teljes jogú elnökével, de nem oszlathatja fel a parlamentet és nem fordulhat üzenettel a törvényhozáshoz.
Az alkotmánybírósághoz tegnap este megérkezett az igénylés, hogy Klaus Iohannis lemondását követően nyilvánítsa megüresedettnek az államelnöki tisztséget. Az alkotmánybíráknak azt is meg kell állapítaniuk, hogy a körülmények indokolttá teszik egy ügyvivő államfő kinevezését – nyilatkozták a testület képviselői.
