A gyülekezet közösségi oldalán megjelent felhívás szerint az egyházközség ingatlanjainak újjáépítése, a torony javítása főként a talajmozgások miatt vált szükségessé. Az egyházközségben 2018 óta szolgáló Nagy Jánostól megtudtuk, a feljegyzések szerint templomuk 1821-ben, a torony pedig 1822-ben épült. A templomon legutóbb 2018-ban végeztek munkálatokat, akkor a hajó födémjén cserélték ki a léceket, illetve a cserepeket, vakolatfelújítás, belső javítások szintén szükségessé váltak, a munkálatok végül 2022 nyarán zárultak, amikor a toronysisak is új cserepeket kapott. Tavaly ősszel azonban a harangozó felhívta a figyelmüket, hogy a torony elvált a hajótól, méretes hasadás keletkezett, a torony előtt a föld pedig egy éjszaka 5–6 centinyit megsüllyedt. Mint mondta, harangozáskor most is hallani, amint pereg a vakolat a megrepedt felületen. A torony állapotának felmérésére statikust kértek fel, várják a szakvéleményt.

A lelkész elmondása szerint a Martonoson mindenhol tapasztalható talajmozgások az egykor alap nélkül felépített, gyülekezeti teremként használt kis épületet sem kímélték, a mai követelményeknek megfelelő javítása nem kifizetődő. A parókián is egyre látványosabbak a repedések, főként az épület nyugati részét érintik, a ház alapja szintén megrepedt – ezt ottjártunkkor együtt is szemügyre vehettük. Megjegyezte, 1967-ben épült, ám mint kiderült, egy régi csűr anyagát használták fel, az alapozásnál pedig a betonba nem került vas, emiatt az alap meghasadt, a ház tartószerkezete már nem stabil, a falakon számos repedés keletkezett az évek folyamán.

Szabad szemmel is látható, elvált a torony a hajótól

A sokasodó gondok ellenére Nagy János bizakodó. Elmondta, azt tervezik, hogy két új épületet emelnek, parókiát, valamint gyülekezeti termet is az egyházközség területén. „Ha fel kell épülnie, biztosan felépül, megpróbálunk minél több helyre eljutni és pályázni” – fűzte hozzá. A szükséges terveket szintén hasonló forrásokból fedezték, a Bethlen Gábor Alap mellett a megyei önkormányzat is támogatta őket.

A mai kornak is megfelelő gyülekezeti terem szükségességét Nagy János azzal indokolta: nem csupán az egyházi tevékenységekhez, de a művelődésszervezéshez, a közösségépítő jellegű foglalkozások lebonyolításához is nélkülözhetetlen. Utóbbiak kapcsán jelezte, több néptánctanfolyamot szerveztek már, miután a sepsiszentgyörgyi Laboda néptánccsoportban – ahová feleségével tíz éven át jártak – megtapasztalták a néptánc közösségformáló erejét, és azt tervezik, hogy folytatják ezeket. Három éve csatlakoztak a Nemzeti Művelődési Intézet által kezdeményezett szakkörökhöz, gyöngyfűzés mellett gyertyaöntéssel, mézeskalács-készítéssel, bútorfestéssel foglalkozhattak a felnőttek, gyermekek, a natúr kozmetikumok készítését szintén kipróbálták.

Repedések gyengítik a templomot

Az egyházi tevékenységek kapcsán a lelkész elmondta, a hagyományos foglalkozások mellett bevezették az év végi elengedő istentiszteletet, melynek célja a gyász, illetve a veszteség feldolgozása, a jubiláló párokat házassági fogadalmuk megerősítésére hívják, és úgy tűnik, lassan hagyománnyá válik, hogy minden adventi estén más-más család portáján tartanak áhítatot, illetve énekelnek ünnepi dalokat. Ezeket a találkozókat mintegy válaszként kezdeményezték a koronavírus-járvány nyomán tapasztalható kapcsolati töredezettség helyreállítására. Az előző adventben néhol több mint harmincan, félszázan is összegyűltek egy-egy ilyen alkalomra, és bizakodásra ad okot az is, hogy az egyházi tevékenységekhez mindig szívesen csatlakoznak a gyermekek – számolt be Nagy János.

A fotosmartonosi református egyházközség terveinek megvalósításához szívesen fogadják a felajánlásokat, adományokat a következő számlaszámon: Parohia Reformată Fotoș, RO80 RNCB 0124 0380 1814 0003.