A magyar szarvasmarha-tenyésztés az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül, amiben meghatározó szerepet játszott a holstein-fríz fajta, illetve a húshasznú fajták térnyerése. A napokban ismét vidékünkön járt dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Állattenyésztők Lapjának főszerkesztője, az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetének vezetője, címzetes egyetemi tanár, akivel a magyar szarvasmarha-tenyésztés múltjáról és jelenéről, a tenyésztési stratégia változásáról beszélgettünk.
Vendégünket először az anyaországban tenyésztett fajtákról kérdeztük.
– A tejtermelésben a holstein-fríz dominanciája vitathatatlan, a húsmarháknál jobbára francia és brit fajtákkal folyik a hízómarha-tenyésztés, de a magyar szürkemarha és a magyartarka is megőrizte helyét az ágazatban. A mai fajtaszerkezet kialakulása mintegy ötvenéves múltra tekint vissza. 1972-ben a kormány elrendelte az ágazat szakosítását, vagyis azt, hogy külön kell választani a tej- és hústermelést. Addig a kettős hasznú magyartarka volt az egyeduralkodó fajta hazánkban, amelynek termelése országos átlagban elmaradt a tej- és a hústermelésre nemesített egyhasznú fajtákétól.
A magyartarka a svájci szimentáli fajta magyar szürkemarhával való, fajtaátalakító keresztezés útján jött létre a XIX. század második felében, és közel egy évszázadon keresztül volt a hazai szarvasmarha-ágazat meghatározó fajtája. Az ötven évvel ezelőtti szakosítás eredményeképpen a magyartarka állomány jelentős részét átkeresztezték holstein-frízzel vagy francia és brit húsmarhafajtákkal. Ma a kép meglehetősen színes, hiszen 11 tenyésztőegyesület keretei között összesen 18 szarvasmarhafajtát tenyésztenek hazánkban.
Ezek között tejtermelésben egyeduralkodónak mondható a holstein-fríz, míg a húshasznú fajták között sorrendben a limousin, a magyartarka, a charolais és az angus létszáma meghatározó. A magyartarka összlétszámban a második a holstein-fríz után, de a fejt (kettős hasznú) és a nem fejt (húshasznú) populációt külön számoljuk. Viszonylag jelentős létszáma van még a blonde d’Aquitaine és a hereford fajtáknak. A magyar szürkemarhát elsősorban génmegőrzési céllal tenyésztjük. Létszáma az elmúlt 25 évben örvendetesen emelkedett és mára a 6. legnagyobb állománnyal rendelkezik a szarvarmarhafajták között.
Kiemelkedő sikertörténet
– A holstein-fríz szarvasmarha tenyésztése Magyarországon kiemelkedő sikertörténet, a magyar fajtatiszta populáció a világ élvonalába tartozik – mondta el a továbbiakban vendégünk. – Már az elejétől kezdve, tehát az 1970-es évektől nagyon tudatosan és kiváló szakemberek keze alatt folyt a fajta tenyésztése hazánkban. Az elmúlt húsz évben a holstein-fríz állományunk tejtermelési mutatói igen látványosan emelkedtek. A Hungenom program néven 2017-től bevezetett genomvizsgálatokon (génvizsgálat) alapuló tenyészértékbecslésnek köszönhetően a hazai holstein-fríz populáció genetikai előrehaladását a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete még gyorsabb fokozatra kapcsolta.
Ha számokkal is szeretnénk bemutatni az elmúlt két évtized hihetetlen fejlődését, akkor ez úgy néz ki, hogy míg 2001-ben a hazai holstein-fríz populáció tejtermelése 7380 kg volt, 3,73% zsír és 3,26% fehérje mellett, addig 2023-ban ezek a számok: 10 850 kg, 3,84% és 3,38%-os beltartalmi adatokkal. Egy holstein-fríz tehénnel ma másfélszer annyi tejet tudunk termelni, mint 25 éve. 2024-ben a magyar tejhasznú szarvasmarha-tenyésztés jelentős fejlődést ért el, megerősítve pozícióját a globális tejtermelés élvonalában.
A magyar holstein-fríz állomány egyik érzékeny pontja, hogy az állatokat viszonylag gyorsan selejtezik, vagyis rövid ideig maradnak termelésben – átlagosan mindössze 2,2 tejtermelési cikluson keresztül. Ez viszonylag alacsonynak számít, más országokban ez az érték inkább 2,3–2,7 ciklus között mozog, ami hosszabb élettartamot jelent. A rövid hasznos élettartam miatt a teheneknek az első két laktációban kell annyi tejet termelniük, amiből a rájuk addig fordított költség megtérüljön. Magyarországon jelenleg azon dolgozunk, hogy a tehenek átlagos élettartama legalább 2,5–2,6 laktációra növekedjen, ami javítaná a tejtermelés jövedelmezőségét.
Fenntarthatóság és állatjólét
Mi változott a szemléletmódban az évek során? – kérdeztük meg vendégünktől.
– Az elmúlt évtizedekben a tejtermelés növelése volt a fő cél, de ma már egyre többet hallani a fenntarthatóság és az állatjólét fontosságáról. Korábban a tejtermelés maximalizálása mellett minden más szempont eltörpült, mára azonban a gazdaságosság mellett a fenntarthatóság is előtérbe került, mondhatom szerencsére, hiszen minden fronton arra kell törekednünk, hogy csökkentsük a környezetterhelésünket és figyelmet kell fordítani az állatjólétre is. Ha kizárólag a termelési mutatók növelésére koncentrálunk, az egyrészt hosszabb távon fenntarthatatlan, másrészt az egyoldalú szelekció az állatok egészségét is veszélyezteti, például szaporodási vagy lábproblémákhoz vezethet.
A modern tenyésztési módszerek, mint a genomvizsgálat (génvizsgálat), az állat életének egészen korai szakaszában segítenek előre jelezni a várható termelési szintet és kapacitást, továbbá segítségükkel kiszűrhetők az örökletes betegségek, illetve terheltségek. A holstein-fríz tenyésztésében ez már több mint 15 éve bevett gyakorlat, és lehetővé teszi, hogy csak a legígéretesebb üszőket tartsák tenyésztésben. Korábban egy bika tenyészértékét leghamarabb 4–5 év után lehetett megállapítani, hiszen ki kellett várni az ivadékok termelési eredményeit. A genomvizsgálaton alapuló szelekció nemcsak költséghatékonyabbá teszi a tejtermelést, hanem hozzájárul egy egészségesebb, hosszabb élettartamú állomány kialakításához is.
(folytatjuk)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
