Mózes László
Ferenc pápa húsvéthétfői halálhíre világszerte megrendülést, döbbenetet váltott ki. A nagypénteki tragédiát, a nagyszombati csendet, a húsvétvasárnapi feltámadás örömét ezúttal újabb, húsvéthétfői elcsendesedés követte, hiszen a pápa a legismertebb vallási vezető, akinek szavaira az egész világ figyel. Milliók, sőt, tíz- és százmilliók értettek vele egyet, s ha eme egyetértést elkötelezett cselekedetek sokasága is követte volna, világunk ma bizonyosan jobb, emberibb lenne. Kevesebb lenne a háború, mérséklődött volna az elnyomás, a kizsákmányolás és talán a nyomor is, sőt, Ferenc pápa személyes példája okán egyszerűbbé és önzetlenebbé, letisztultabb lelkületűvé válhatott volna maga az ember, a mindenkori gyarló ember is...
Egyszerű, hívő emberek tíz- és százmilliói fogadták szomorúsággal a 88 esztendős pápa halálhírét, mindazok, akik iránymutatóként tekintettek a katolikus egyházfőre. Nem véletlenül nevezték őt a szegények pápájának, hiszen jezsuita szemléletéhez, szerény életviteléhez mindvégig hűséges maradt, távol tartotta magát mindenféle világi nagyzolástól. Névválasztása önmagában is figyelemre méltó, hiszen az argentin Jorge Mario Bergoglio nem csupán a katolikus egyház első latin-amerikai és egyben első jezsuita vezetője, hanem ő az első, aki pápaként Ferenc nevét vette fel, egyrészt a szegényeket alázattal szolgáló Assisi Szent Ferenc, másrészt a jezsuita rendet alapító Xavéri Szent Ferenc tiszteletére.
Ferenc pápa példás, egyszerűségre és alázatra való törekvése egész életének állandó, meghatározó jellemvonása, 2013-as pápává választása után pusztán e magatartásával is tömegek szimpátiáját nyerte el. Nem véletlenül emelte ki a halálhírét bejelentő Kevin Farrell ír bíboros: „Arra tanított minket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára.” Emellett Ferenc pápa mindenkor a béke mellett és a háborúk ellen emelte fel hangját, ezt tette utolsó szavaival is: a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll – hangoztatta húsvétvasárnapi üzenetében –, hogy az élet helyett a halált választják.
Néhány szállal kötődött a magyarokhoz is, ő az első pápa, aki 2019. június elsején eljött Csíksomlyóra és itt szentmisét mutatott be. A méltatások közül kiemelendőek Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek – akit lehetséges utódként is emlegetnek! – gondolatai, miszerint Ferenc pápa szerette átlépni a falakat, szeretett ajtókat nyitni, s az „úton levő”, a „meghallgató”, a teremtett környezetre és a perifériákra figyelő egyházról tanított. De egyszerű és szép szavakkal emlékezik Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes is, hangsúlyozván, hogy a pápa jezsuitaként szemlélte a világot, mindent igyekezett jobbá tenni, mindig azt kereste, hogyan lehet egy adott helyzetből továbblépni, hogyan lehet a „romokból építkezni”, a félkészt teljessé, a teljeset még teljesebbé tenni...
A szegények pápája magasra, igen magasra emelte a mércét, örökségét nehéz lesz továbbvinni.
Ferenc pápa Csíksomlyón. Szekeres Attila felvétele
