Mózes László
Ferenc pápa húsvéthétfői halálhíre világszerte megrendülést, döbbenetet váltott ki. A nagypénteki tragédiát, a nagyszombati csendet, a húsvétvasárnapi feltámadás örömét ezúttal újabb, húsvéthétfői elcsendesedés követte, hiszen a pápa a legismertebb vallási vezető, akinek szavaira az egész világ figyel. Milliók, sőt, tíz- és százmilliók értettek vele egyet, s ha eme egyetértést elkötelezett cselekedetek sokasága is követte volna, világunk ma bizonyosan jobb, emberibb lenne. Kevesebb lenne a háború, mérséklődött volna az elnyomás, a kizsákmányolás és talán a nyomor is, sőt, Ferenc pápa személyes példája okán egyszerűbbé és önzetlenebbé, letisztultabb lelkületűvé válhatott volna maga az ember, a mindenkori gyarló ember is...
Egyszerű, hívő emberek tíz- és százmilliói fogadták szomorúsággal a 88 esztendős pápa halálhírét, mindazok, akik iránymutatóként tekintettek a katolikus egyházfőre. Nem véletlenül nevezték őt a szegények pápájának, hiszen jezsuita szemléletéhez, szerény életviteléhez mindvégig hűséges maradt, távol tartotta magát mindenféle világi nagyzolástól. Névválasztása önmagában is figyelemre méltó, hiszen az argentin Jorge Mario Bergoglio nem csupán a katolikus egyház első latin-amerikai és egyben első jezsuita vezetője, hanem ő az első, aki pápaként Ferenc nevét vette fel, egyrészt a szegényeket alázattal szolgáló Assisi Szent Ferenc, másrészt a jezsuita rendet alapító Xavéri Szent Ferenc tiszteletére.
Ferenc pápa példás, egyszerűségre és alázatra való törekvése egész életének állandó, meghatározó jellemvonása, 2013-as pápává választása után pusztán e magatartásával is tömegek szimpátiáját nyerte el. Nem véletlenül emelte ki a halálhírét bejelentő Kevin Farrell ír bíboros: „Arra tanított minket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára.” Emellett Ferenc pápa mindenkor a béke mellett és a háborúk ellen emelte fel hangját, ezt tette utolsó szavaival is: a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll – hangoztatta húsvétvasárnapi üzenetében –, hogy az élet helyett a halált választják.
Néhány szállal kötődött a magyarokhoz is, ő az első pápa, aki 2019. június elsején eljött Csíksomlyóra és itt szentmisét mutatott be. A méltatások közül kiemelendőek Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek – akit lehetséges utódként is emlegetnek! – gondolatai, miszerint Ferenc pápa szerette átlépni a falakat, szeretett ajtókat nyitni, s az „úton levő”, a „meghallgató”, a teremtett környezetre és a perifériákra figyelő egyházról tanított. De egyszerű és szép szavakkal emlékezik Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes is, hangsúlyozván, hogy a pápa jezsuitaként szemlélte a világot, mindent igyekezett jobbá tenni, mindig azt kereste, hogyan lehet egy adott helyzetből továbblépni, hogyan lehet a „romokból építkezni”, a félkészt teljessé, a teljeset még teljesebbé tenni...
A szegények pápája magasra, igen magasra emelte a mércét, örökségét nehéz lesz továbbvinni.
Ferenc pápa Csíksomlyón. Szekeres Attila felvétele
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
