Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb, 26,3 százalék a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése az uniós statisztikai intézet, az Eurostat tavaly decemberi adatai alapján.
A szervezet közleménye szerint 2024 decemberében Romániában minden korcsoportban viszonylag alacsony volt a munkanélküliségi arány. Az aktív népesség körében 5,7 százalékos munkanélküliséget jegyeztek. Ez az arány az 5,8 százalékos európai átlag alatt van, és sokkal alacsonyabb, mint például Spanyolországban, Görögországban, Finnországban, Svédországban vagy Észtországban. A 25 év alattiak korosztályában azonban alapvetően más a helyzet, 26,3 százalékos munkanélküliségi rátával Románia volt az éllovas tavaly decemberben. Olyan országokat előzött meg, amelyekben általában véve magas a munkanélküliség, mint például Spanyolország (25,2 százalék), Svédország (23,5 százalék) vagy Görögország (22,5 százalék). Az uniós átlag 14,6 százalék volt ebben a korosztályban. Magyarország alig maradt el ettől, ott a fiatalok 14,4 százaléka volt munkanélküli, míg Bulgáriában 9,6 százalékuk.
A jelentésben hangsúlyozták, hogy Romániában a 2007-es uniós csatlakozás óta minden évben magas volt a munkanélküliség a fiatalok körében, de ez az első alkalom, hogy az ország uniós viszonylatban az első helyre került. Eddig többnyire Spanyolország, Görögország és Olaszország küzdött a legnagyobb problémákkal, de itt jelentősen javult a helyzet.
A nem foglalkoztatott, ugyanakkor oktatásban és képzésben sem részesülő (angolul: not in employment, education or training – NEET) 29 év alatti fiatalok arányát tekintve is listavezető Románia az EU-ban 19,4 százalékos aránnyal, miközben az uniós átlag 11 százalék, derül ki még a jelentésből, melyben rámutattak: a számok is igazolják, hogy olyan társadalom- és gazdaságpolitikára van szüksége Romániának, amely az iskolaelhagyással és az oktatás minőségével kapcsolatos problémák kezelése mellett hangsúlyt fektet a készségekre és a foglalkoztathatóságra az iskolai tantervnek a munkaerőpiac igényeihez igazításával, illetve a munkáltatókat is meg kellene győzni arról, ne vonakodjanak a 25 éven aluliak felvételétől. (Agerpres)