Ez a folyamat már nem újdonság, sajnos már elég régi, s bár telik az idő, még mindig bűzlik és bűzlik, csak az a kérdés, hogy meddig.
Hogy miért ismétlődnek ilyen gyakran egyes román személyek és csoportok részéről a magyarok elleni gyűlöletet kifejező gesztusok Erdély-szerte (de nem csak itt), annak, azt hiszem, csak egy magyarázata lehet: a tolvaj a lopott holmiját félti legjobban.
A legjobb védekezés a támadás, ami egy hadi trükk. A magyarság részéről azonban nincs hadiállapot, sőt, a béke, a békesség a cél. Már 105 esztendeje, hogy Erdély Románia része, de ez alatt az idő alatt a magyarok részéről nem volt még lázadás vagy forradalom azért, hogy miért van így. Az 1877-ben létrejött Románia 43 éves volt, amikor megkapta az 1100 éves magyar királysághoz tartozó Erdélyt az antant nagyhatalmainak döntése szerint, amit azóta sem bírált senki hivatalosan. Eszerint (relatív) békésen éltek egymás mellett az erdélyi románok és székely-magyarok, s bár voltak és vannak kisebb-nagyobb nézeteltérések, vér nemigen folyt.
Az utóbbi öt-tíz év alatt azonban nagyon elburjánzott az erdélyi magyarság ellen irányuló román gyűlölködés: az úzvölgyi hadi temető meggyalázása, a Békás-szoros hovatartozásának vitája, a sportmérkőzéseken folyó gyalázkodások, verések és bántalmazások, a szóbeli és írott gyűlöletbeszéd, a székely zászlók letörése, ellopása, a helységnévtáblák magyar feliratainak lemázolása, a kézdivásárhelyi terrorvád (és a felsorolás nem teljes) nem más, mint a butaság, a műveletlenség megnyilvánulása, ami a történelmi ismeretek hiányáról és olcsó népszerűséghajhászásról tanúskodik. Elfogadhatatlan a 21. századba multikulturális városként ért Kolozsváron fiatalokat bántalmazni azért, mert magyarul beszélnek, vagy a lelátókon azt üvölteni, hogy Ki a magyarokkal az országból (Romániából)!, illetve azt hajtogatni, hogy a kisebbségek örülhetnek, ha földet és vizet kapnak. Az ilyen gondolkodású és magatartású egyének kulturális szintje a béka alsó hasi tájékáig sem ér fel. Hogy nem jönnek már rá ezek az olcsó huligánok arra, hogy csak önmagukat járatják le? Érthetetlen az is, hogy a rendfenntartók, sportvezetők, állami nagyotmondók, a függetlennek titulált igazságügy és más hatóságok miért nem lépnek fel az ilyen megnyilvánulások ellen, és miért nem vonják felelősségre azokat, akiknek a rendbontás és a gyűlölködés a legfőbb tevékenységük. Ha már a Iohannis-évtized nevelési programja nem hozta meg a várt eredményt, legalább az illetékes szervek végezzék el a dolgukat rendesen.
Románia egy gazdag, lakosságát tekintve közepes méretű ország, és mégis a nép szegény, ráadásul nagyon sok a buta, műveletlen, érzéketlen ember. Gyönyörű tájakkal rendelkezik, és rettentő mocskos. Az idegen turistáknak, akik Romániát látogatják, főleg Erdélyt mutogatják, mert itt vannak ősi városok, várak, épületek, fürdőtelepek, múzeumok, katedrálisok, állatkertek, botanikus kertek stb. Mégsem becsülik meg a helyet és az itt élőket sem.
Jó lenne, ha a 2025-ös esztendőben, a rendhagyó államelnök-választás évében fordulat állna be a román és erdélyi magyar népesség viszonyában, és elkezdődne végre egy igazi országépítés, mert ha nem így lesz, Románia még jobban a lejtőre kerül, márpedig a lejtőn nehéz megállni. Eleget piszkálták már a pöcegödröt, ne piszkálják tovább, mert még jobban fog bűzleni. Elég volt a gyűlölködésből, ideje a megbékélésért dolgozni.
N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva