A kormány által mintegy másfél hónappal ezelőtt összeállított ütemterv szerint haladnak a hétvégén esedékes államfőválasztás első fordulójának előkészületei – jelentette be sajtóértekezletén Ráduly István Kovászna megyei kormánymegbízott. A prefektus arra biztatta Háromszék szavazati joggal bíró polgárait, hogy vegyenek részt a vasárnapi voksoláson, éljenek alkotmányos jogukkal, hiszen a szavazás az pillanat, amikor az egyén közvetlenül hallathatja hangját a politikai döntéshozatal folyamatában.
Kovászna megyében minden előkészület megtörtént, hogy a most vasárnap sorra kerülő államfőválasztás első fordulója akadálytalanul történhessen meg, a 2024-es szuperválasztási év tapasztalatait is figyelembe vették az előkészületeknél – mondta el a prefektus. Ráduly István ismertette, hogy az ütemterv értelmében a választási kampány május 3-án, szombaton reggel hétkor zárul. A kormányhivatalhoz eddig nem érkeztek bejelentések incidensekről a kampányt illetően.
A választás napján a szavazókörök, akárcsak az előző voksolások során, reggel hét és este kilenc között tartanak nyitva. Ráduly István emlékeztetett, hogy amennyiben egyes köröknél 21 óra után is lesznek még állampolgárok, akik nem tudtak voksolni, az illető körzetek nyitva maradnak, hogy az összes, 21 óráig megjelent szavazó élhessen jogával, ám ez legkésőbb 23.59-ig történhet meg.
A megyében a múlt évi választásokhoz hasonlóan most is 214 szavazókörben lehet voksolni, ezek közül 89 a városokban, 125 vidéken található. Számottevő változások nincsenek a szavazókörök helyszínét illetően, pár kivétellel ugyanott rendezték be azokat, mint az elmúlt esztendő választásai alkalmával. A divízió 1A jégkorong-világbajnokság miatt a sepsiszentgyörgyi 47-es szavazókört a Sepsi Arénából a Sepsi OSK Stadionba költöztették, néhány esetben van még „néhány méteres eltérés” a korábbi állapothoz képest (például egy művelődési ház egyik terméből a másikba vagy egy iskola egyik épületéből a másikba költöztették a szavazókört) – jelezte Ráduly István.
A választói jegyzékben Kovászna megyében 179 080 szavazati joggal bíró személy szerepel, a hatóságok 197 107 szavazólapot készítettek elő és osztanak szét a körzetekben. Aki mozgásában korlátozott, mozgóurnát kérhet. A kéréseket bárki benyújthatja az érintett képviseletében, a jogosultságot igazoló dokumentumok másolatával együtt a választást megelőző napon 18 és 20 óra között annak a szavazókörnek a választási bizottságához címezve, amelyhez a szavazópolgár tartozik.
A szavazólapokon 11 államfőjelölt neve szerepel, a sorrendet a Központi Választási Iroda (BEC) állapítja meg – sorolta a tudnivalókat a prefektus. Ráduly István külön felhívta a figyelmet, hogy fontos a szavazólapon helyesen pecsételni, a pecsétet a szavazó által választott jelölt nevét tartalmazó négyszög belsejébe kell nyomni. Így minden választó biztos lehet abban, hogy érvényes szavazatot adott le. A prefektus hozzátette: amennyiben a pecsét fele a négyszögbe kerül, elviekben az is elfogadott mint érvényes szavazat, de nagyobb a kockázat, hogy érvényteleníthetik. Ha a választó nem nyom pecsétet, vagy több jelölt nevéhez pecsétel, a szavazat érvénytelen – hívta fel a figyelmet. A kormányhivatal vezetője továbbá arra is kitért, hogy amennyiben az első fordulóban a jelöltek egyike sem szerzi meg az érvényesen leadott szavazatok több mint felét, a második fordulóra is sor kerül május 18-án, amikor a két első helyezett mérkőzik majd meg.
Ráduly István azt is felidézte, hogy a tavalyi év komoly kihívást jelentett, hiszen négy választás is lezajlott (ideértve az államfőválasztás első fordulóját is), és főképp az önkormányzati és európai parlamenti választások során azzal szembesültek, hogy a szavazólapok egy része nagy késéssel, a hajnali órákban érkezett csak be a körzetekből, és az eredmények feldolgozása is késéssel történt. A prefektus reméli, hogy a 2024-es év tapasztalatai segítenek majd abban, hogy ez alkalommal sokkal gördülékenyebb legyen a választási folyamat. Arra kért mindenkit, hogy éljen a szavazati jogával, vegyen részt a választásokon, meglátása szerint az aktív részvétel nem csak jog, de egyben kötelezettség is, hiszen ez az egyik legfontosabb módja annak, hogy az egyén hallassa hangját a politikai döntéshozatal folyamatában.