Csapadékos-esős időben csak nehezen használható, mert ugyancsak csúszósnak bizonyul az „alapját” képező sárga agyag. Sebaj – jegyezték meg a zalánpatakiak, hiszen Málnás szomszédjában sorakoznak a térség kőbányái, a Botos és a Kövespataki. Csak kérnem kell a tört követ és a kátyúknak annyi – szúrta közbe Szotyori Angéla, Málnás község polgármestere – oda ürítik a tört követ a billenőládás teherkocsik, ahova szükséges.

Ki hinné azt, hogy ez a vidék egyik legrégebbi átkötő útja, s lám, még története is van. Az idősebb generáció Antonescu-féle útnak nevezi, azt pedig sejtheti az olvasó, hogy a marsall Antonescuról van szó – a román interbellum idején ezen a vidéken bérelt ki egy tetemes erdőt a hírhedt nemzetvezető, s a tűzifát egy megtervezett úton kellett onnan elszállítani, a név jelenleg is használatos Zalánpatakon. De miért ne mondhatnák, hogy a Kasléder-féle út ez, melyet Málnás volt polgármestere, Kasléder József újíttatott fel és alakíttatott járhatóvá polgármestersége idején.

Itt említjük meg néhai zalánpataki Karácsony Zoltán bátyámat, aki generátorral szolgáltatta a villanyáramot Zalánpatakon, s aki elmesélte, hogy miután a falu megkapta a vezetékes áramot, ő a sepsibükszádi mikrovíz­erőműnél folytatta munkáját, naponta járta gyalogszerrel a Zalánpatak–Sepsibükszád útszakaszt, soha nem találkozott vadállattal!

Szotyori Angela polgármester

Változik a községközpont és Málnásfürdő is

Lassan, de biztosan változik mindenütt a településkép. A gondjaik-bajaik és terveik felől Szotyori Angélát, Málnás község polgármesterét kérdeztük. Kissé megkésett a költségvetés – mondta –, végösszege meghaladja a tízmillió lejt. A Saligny-programból jut aszfalt a községközpont és Málnásfürdő mellékutcáira, valamint a főutat kísérő gyalogjárószakaszokra. Zalánpatakon mint turisztikai jellegű településen kockakővel kirakott burkolat kerül az úttestre, kimondottan az állandóan lakott utcaszakasz egész hosszára, ez is lényegesen jobbítani fog a faluképen. Végre alkalom lesz majd mindkét település szennyvízderítő állomásának beindítására, az ivóvízhálózat felújítására, bekerített gépparkot létesítettek a községközpontban, felújításra kerül a községközpont székháza. Jut pénz Málnásfürdő két borvízforrásának, az Ilona- és a Mioara-forrásnak, illetve a Csorogó-ház felújítására, újabb anyagiak szükségesek majd az egész központi park és gyógysétány rendezésére – célzott a majdani munkálatok szükségességére a polgármester.

A málnásfürdői lakosok mondták: akkor kezdtük elhinni, hogy felújítják a volt Olt Szálló épületét, amikor megkezdték a munkát. Öröm mindenki számára, hogy folyik a munka, s lehet immár bízni abban, hogy az épületbe tervezett vendéglátóipari továbbképző intézmény is beindul. Hinni szeretnénk, hogy ez a kiképzőközpont fogja biztosítani a gyógytényezőkben gazdag gyógyhely, Málnásfürdő igazi feltámadását. Az Olton áthaladó műúton megépült a szemet gyönyörködtető vadonatúj, korszerű híd.

t. Balla Barna

Herecz vára

A községközpont déli bejárata fölötti hegyen emelkedik a mesés Herecz vára. Ma már csak romjai láthatók. A hagyomány úgy tartja, hogy „ezt a Mikó család építette és a 19. század elejéig benne is lakott. Lebontott köveiből emelték oltszemi kastélyukat”. Az itt végzett ásatások eredményei azonban ezt nem igazolták. A kora középkori várban kevés leletre akadtak, s arra következtettek, hogy az nagyon rövid ideig lehetett lakott hely. A legértékesebb lelet II. András magyar király egy ezüst dénárja volt, mely azt jelzi, hogy a vár a 12 század végén, a 13 század elején épülhetett. „Egyszer egy pásztorfiú beesett a vár pincéjébe – mesélik az oltszemi emberek. Ott fekete törpék éltek, ettek, ittak és mulattak. Hordókban állottak roppant kincseik. A gyanakvó törpék kidobták a fiút, és ő még öregember korában is váltig állította, hogy ez az eset ővele történt meg.”

A falu régi kőbányájából bronzkori és vaskori leletek kerültek ki. Málnás régi református templomából alig maradt fenn építészeti emlék. Újjáépítését 1855-ben kezdték Benkő János papsága idejében. (A málnási katolikusok később, 1887-ben templomot építettek maguknak, védőszentje Szent Mihály.) „Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy a régi épületet várfal övezte s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült” – írja az egyháztörténet.

Síremlék

A hagyomány azonban arról is beszél, hogy a reformáció előtti időkben lehetett itt egy régi kolostor, szerzetesek is lakták a tájat. Málnás és Málnásfürdő református lelkipásztora tiszteletes Balla Barna fogadott. A református templom melletti temetőben nyugszik Tőkés József (1884–1951) málnási református esperes-lelkész – Tőkés László egykori királyhágó-melléki református püspök nagyapja –, aki 42 éven át pásztorolta ezt a gyülekezetet, mellszobra a málnási lelkészi lakás előtti téren áll.

A málnási templomkertben látható Semsey Tamásné Imreh Honoráta (1805–1900) síremléke. Felirata szerint „Hű nő, anyák legjobbika, szorgalmatos, munkás, fáradhatatlan gazdasszonyok egyike, béke poraira. Örvendj hű feleség. Hű férjed jő hamar!” A történet fintoraként a férj soha sem érkezett meg. „Semsey Tamás, 1848-as tüzérszázados, Sárospatakon Kossuth Lajos iskolatársa volt, később Erdélyben gazdálkodott. 50 éves korában honvédnek állott be és Gábor Áronnal küzdött a szabadságharcban, vitézségi érmet is kapott. Idős fejjel Délvidékre távozott. Meghalt 1900. szeptember 15. Szabadkán 102 éves korában. Szabadka város dísszel temettette el.” Felesége málnási síremlékét a kolozsvári Házsongárd Alapítvány újíttatta fel Gergely Erzsébet igazgató kezdeményezésére.

Van még hely emlékjelre Málnás vidékén, ugyanis itt született a XVIII. században Málnási László, gróf Bethlen Kata udvari papja is, Bartók György (1845–1907), Erdély református püspöke, Mihály Zoltán (1893–1960) református kántortanító, autodidakta régész, aki számos adattal gazdagította szőlőfalujának helytörténetét. Síremléke a gidófalvi temetőben van.

Málnásfürdő: tartalék

Előbb a pusztulás, aztán az újjászületés

„Hogy valami újjászülethessen, teljesen el kell pusztulnia” – hangzik az ismerős régi aranymondás. A helybeliek szerint Málnásfürdő mint gyógyhely egyike volt azoknak, amely a teljes pusztulásig tartóan megszenvedte az 1989. esztendő utáni kínos és hosszú várakozást. Természetes gyógytényezői (vulkanikus eredetű szénsavas gyógyvize, gyógygázai, mérésekkel kimutatott gyógyklímája, vizeinek-gázainak természetes radioaktivitása) ma is rendelkezésre állnak, az említett változás után eltelt harmincöt esztendő azonban teljesen tönkretette a fürdőtelep infrastruktúráját, amin (megfelelő szálláshelyek hiányában) sajnos az időközben megjelent Borvizek útja program sem tudott segíteni. Három ásványvízforrásán kívül a többiek (Központi, Viktória, Állomási stb.) hozama elapadt, mofettájának gyógy­gáza ugyan megmaradt, de az időközben felújított épület teljes belső bútorzata elkorhadt, s csak remélni lehet, hogy az új bútorzatot meghozza majd a gyógyhely teljes megújulása.

Felújításra vár itt a borvizes strandfürdő, a gyógysétány melletti zenepavilon. Különleges közbelépés során megújult a szabadtéri Bivalyferedő, amit a régiek Bugyogónak neveztek. Mivel a málnási Semsey Tamásné Imreh Honoráta tulajdona volt, így lett egy darabig ennek a hideg feredőnek a neve Semseyné Bugyogója.

Úgy érezzük, hogy a fürdőtelep értékeit kevésbé ismerőknek tudniuk kell, hogy a fürdőt visszavásárolta Kovászna megye tanácsa, megújhodása pedig – fele-fele arányban – Málnás községgel közös feladat. De mi lesz a fürdőtelep többi, mára már úgyszintén teljesen elpusztult iparával? – adódik a kérdés. Az egykori borvíz- és szénsavtöltőde gépi felszereléseivel együtt pusztult el. A Mária-gyógyforrás magántulajdonba került, gyógyvizéhez csak Brassóban juthat hozza a rászoruló.

Megújul a hotel

Málnási feredő

A málnási feredőt a már említett Semseyné tulajdonos­asszony később eladta. Fejlesztésére 1873-ban alakult fürdőbirtokosság Ötves Pál gyógyszerész vezetésével, akitől Herepei Károly vette át a fürdő és a gyógykezelés ügyét. 1891-ben meleg fürdőt, 1899-ben szénsavgyárat építenek, 1904-től pedig megindul az ásványvizet palackozó üzem is. 1907-ben jön létre a Siculia Rt., ez veszi át a fürdőt s a palackozóipart.

Mivel itt végződik a Dél-Hargita vonulata, a településen kőbánya is működik, a vulkanikus eredetű kőzeteket átvágó törésvonalak mentén gazdag ásványvíz- és szén-dioxid-feltörések vannak, erre épült rá a településen elérhető fürdő- és ivókúra-szolgáltatás. Időközben új címkét nyomtattatott a málnásfürdői forráskezelő, az 1968-as hazai megújhodás utáni években pedig a fürdő bukaresti Turisztikai Minisztérium örökébe lépő sepsiszentgyörgyi Megyei Turisztikai Vállalat tulajdonába került, ami időleges fellendüléshez vezetett. A fürdőtelephez, mint tartalék, közel van a Somosi- és a Padi-borvízforrás, melyekben jelentős mennyiségű vas-ion, konyhasó, nátrium-bikarbonát van. Ivókúrában a sárgaságos betegek utókezelésében ajánlják, gyomor- és bélbántalmak gyógyításában használják, fürdőkúrában (száraz gázfürdővel, azaz mofettával összekötve) pedig szív- és érbántalmak tüneti kezelésében.

A fürdőtelepen a reformátusok leányegyházközsége 1952-ben épített imaházat – tájékoztatott tiszteletes Balla Barna, a málnási anyaegyházközség lelkipásztora. Haranglábjára az elnéptelenedett marossolymosi gyülekezet 1857-ben öntött Hőnig-féle harangját szerelték fel. A helyi római katolikus kápolna 1969-ben épült. Harangtornyában egy igen ritka, Horner-féle harang van 1840-ből. Ezt a neves seprősi Czárán család temetkezési kápolnájából vásárolták meg. 1993-ban bizánci kupolás, kisebb méretű ortodox templom is épült, zarándokhely, ahová a helybeli pap engesztelő imáiért messzi földről özönlenek a hívő görögkeletiek. A településen korszerűen felújított óvoda és iskola működik.

Látogatóban Bléga Mihálynál

A brit király kedvenc helye

Zalánpatak település közigazgatási szempontból Málnás községhez tartozik. Gépkocsival Málnásfürdőről is meg lehet közelíteni a 650 méter tengerszint feletti magasságban, a Nyíres-, alább a Tekse-patak festői völgyében, a Baróti-hegység szívében fekvő települést. Meredek, legelőkkel tarkított, erdőborította hegyoldalak veszik körül. A Tekse-­patak alsó folyása mentén, a csendes és elzárt völgyben a védett fekete gólya fészkelőhelyét találjuk, a környéki hegyi legelőkön tömegesen virágzik a fehér tavaszi sáfrány. Itt még elmondható, hogy tiszta a levegő, csendesen csordogál a patakok vize, s lépten-nyomon szénsavas borvízforrások rejtőznek a tájban: az Ánás-pataki Pina-borvíz, Bugyogó-borvíz, Karácsony borvize, amelyből Orbán Balázs is ivott, Csuklyoni-források, Mihályka borvize. Néhai Préda György udvarán a kútban is iható savanyúvíz található.

Zalánpatak lakóinak száma száz körül ingadozik és zömében római katolikus vallásban élnek. Lakói mesterei a gyűjtögető gazdálkodásnak, hagyományos székely ételkészítmények és tejtermékek előállítói. A falu aránylag fiatal település. A XVII. században Egyedmezeje néven mint predium (jobbágytalan birtokrész) szerepelt. A környék kiterjedt bükkerdői miatt üveghutát telepített ide a sepsikőröspataki gróf Kálnoky Sámuel. Ez a huta készítette a kolozsvári Szent Mihály-templom számára is a sokszögű üvegszemeket. A grófnak egy olyan levele maradt fenn 1694-ből, amelyben hasonló ablak­üveget ajánl fel a brassói Fekete-templom javítása alkalmával. A huta 1759-ig volt a nevezett család tulajdonában. 1860-ban szüntette be működését.

Új híd az Olton

1979-ben e sorok szerzője és néhai Karácsony Zoltán kutatósáncot mélyítettek le a huta egykori területén. Az onnan előkerült néhány terméket a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, illetve a helybeli falumúzeumban őrzik, melynek létrehozója a szülőfalujáról könyvet író Préda Barna. A megmentett hutatermékek közül kurió­zumszámban mennek az itt készített üveghegedű- és klarinéttöredékek. Az egykori huta munkásait a környék székely-magyar férfinépéből verbuválták, a tulajdonos gróf idegen földről románokat, németeket, osztrákokat is telepített a legkülönbözőbb munkák elvégzésére. A telepes családok nevükben még ma is élnek.

Zalánpatakon még fellelhetők az egykori lakóházak hagyományos népi berendezései, kézimunkái, varrottasai-szőttesei, amelyeket gyűjteményében őriz Józsa Lenke. A falu turisztikai látnivalója az 1863-ban épült római katolikus templom. Védőszentje Kisboldogasszony. Régebbi templomnak is kellett lennie itt, hisz egyik harangja 1750-ből való, Lampen Henrik híres brassói öntőmester műve. Az 1895-ben épült görögkeleti templomot 1973–1976 között az Angyali üdvözlet tiszteletére újraépítették.

Préda Barna

A faluban régi lakások felújítása révén rusztikus panziót létesített az országba hazatelepedett, Sepsikőröspatakon lakó gróf Kálnoky Tibor. Szomszédságában hasonló vendégházat működtet Károly brit király, aki megkülönböztetett szeretettel látogatta a települést, koronázása után legelső útja Zalánpatakra vezetett. A falu felújított iskolájának udvarán hősi emlékmű áll, katolikus templomán a helyi hősök neveit olvashatjuk emlékezve. 2014-ben többnyire helyi kezdeményezés folytán nyári piknikező-, fürdő- és mofettázóhelyet alakítottak ki a település keleti bejáratának övezetében, ahol ásványvizes szabadtéri fürdőmedence, borvízforrás és mofetta áll az ideérkezők rendelkezésére.

Sajnos kissé rendezetlen még a pihenő- és gyógyhely, ismerték be a helyiek, nehezen járható a települést a szomszédos Szárazajtával összekötő makadámút. Lassan azonban beindul a település idegenforgalma. Minap sepsiszentgyörgyi gyerekcsoport látogatta meg Patakot, a falumúzeumot. „Gyűjtésből-támogatásokból szándékozunk restaurálni templomunk nyílászáróit” – nyilatkozta Préda Barna, a Málnás községi tanács tagja, több önálló helytörténeti kötet szerzője.