Bizonyára csak a zalánpataki illetőségűek tudják, hogy három neve is van annak a többnyire erdőben és legelőn át haladó makadámútnak, melyen a leghamarább elérhető Málnás községközpontból, Málnásfürdőn át a település harmadik faluja, Zalánpatak.
Csapadékos-esős időben csak nehezen használható, mert ugyancsak csúszósnak bizonyul az „alapját” képező sárga agyag. Sebaj – jegyezték meg a zalánpatakiak, hiszen Málnás szomszédjában sorakoznak a térség kőbányái, a Botos és a Kövespataki. Csak kérnem kell a tört követ és a kátyúknak annyi – szúrta közbe Szotyori Angéla, Málnás község polgármestere – oda ürítik a tört követ a billenőládás teherkocsik, ahova szükséges.
Ki hinné azt, hogy ez a vidék egyik legrégebbi átkötő útja, s lám, még története is van. Az idősebb generáció Antonescu-féle útnak nevezi, azt pedig sejtheti az olvasó, hogy a marsall Antonescuról van szó – a román interbellum idején ezen a vidéken bérelt ki egy tetemes erdőt a hírhedt nemzetvezető, s a tűzifát egy megtervezett úton kellett onnan elszállítani, a név jelenleg is használatos Zalánpatakon. De miért ne mondhatnák, hogy a Kasléder-féle út ez, melyet Málnás volt polgármestere, Kasléder József újíttatott fel és alakíttatott járhatóvá polgármestersége idején.
Itt említjük meg néhai zalánpataki Karácsony Zoltán bátyámat, aki generátorral szolgáltatta a villanyáramot Zalánpatakon, s aki elmesélte, hogy miután a falu megkapta a vezetékes áramot, ő a sepsibükszádi mikrovízerőműnél folytatta munkáját, naponta járta gyalogszerrel a Zalánpatak–Sepsibükszád útszakaszt, soha nem találkozott vadállattal!
Szotyori Angela polgármester
Változik a községközpont és Málnásfürdő is
Lassan, de biztosan változik mindenütt a településkép. A gondjaik-bajaik és terveik felől Szotyori Angélát, Málnás község polgármesterét kérdeztük. Kissé megkésett a költségvetés – mondta –, végösszege meghaladja a tízmillió lejt. A Saligny-programból jut aszfalt a községközpont és Málnásfürdő mellékutcáira, valamint a főutat kísérő gyalogjárószakaszokra. Zalánpatakon mint turisztikai jellegű településen kockakővel kirakott burkolat kerül az úttestre, kimondottan az állandóan lakott utcaszakasz egész hosszára, ez is lényegesen jobbítani fog a faluképen. Végre alkalom lesz majd mindkét település szennyvízderítő állomásának beindítására, az ivóvízhálózat felújítására, bekerített gépparkot létesítettek a községközpontban, felújításra kerül a községközpont székháza. Jut pénz Málnásfürdő két borvízforrásának, az Ilona- és a Mioara-forrásnak, illetve a Csorogó-ház felújítására, újabb anyagiak szükségesek majd az egész központi park és gyógysétány rendezésére – célzott a majdani munkálatok szükségességére a polgármester.
A málnásfürdői lakosok mondták: akkor kezdtük elhinni, hogy felújítják a volt Olt Szálló épületét, amikor megkezdték a munkát. Öröm mindenki számára, hogy folyik a munka, s lehet immár bízni abban, hogy az épületbe tervezett vendéglátóipari továbbképző intézmény is beindul. Hinni szeretnénk, hogy ez a kiképzőközpont fogja biztosítani a gyógytényezőkben gazdag gyógyhely, Málnásfürdő igazi feltámadását. Az Olton áthaladó műúton megépült a szemet gyönyörködtető vadonatúj, korszerű híd.
t. Balla Barna
Herecz vára
A községközpont déli bejárata fölötti hegyen emelkedik a mesés Herecz vára. Ma már csak romjai láthatók. A hagyomány úgy tartja, hogy „ezt a Mikó család építette és a 19. század elejéig benne is lakott. Lebontott köveiből emelték oltszemi kastélyukat”. Az itt végzett ásatások eredményei azonban ezt nem igazolták. A kora középkori várban kevés leletre akadtak, s arra következtettek, hogy az nagyon rövid ideig lehetett lakott hely. A legértékesebb lelet II. András magyar király egy ezüst dénárja volt, mely azt jelzi, hogy a vár a 12 század végén, a 13 század elején épülhetett. „Egyszer egy pásztorfiú beesett a vár pincéjébe – mesélik az oltszemi emberek. Ott fekete törpék éltek, ettek, ittak és mulattak. Hordókban állottak roppant kincseik. A gyanakvó törpék kidobták a fiút, és ő még öregember korában is váltig állította, hogy ez az eset ővele történt meg.”
A falu régi kőbányájából bronzkori és vaskori leletek kerültek ki. Málnás régi református templomából alig maradt fenn építészeti emlék. Újjáépítését 1855-ben kezdték Benkő János papsága idejében. (A málnási katolikusok később, 1887-ben templomot építettek maguknak, védőszentje Szent Mihály.) „Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy a régi épületet várfal övezte s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült” – írja az egyháztörténet.
Síremlék
A hagyomány azonban arról is beszél, hogy a reformáció előtti időkben lehetett itt egy régi kolostor, szerzetesek is lakták a tájat. Málnás és Málnásfürdő református lelkipásztora tiszteletes Balla Barna fogadott. A református templom melletti temetőben nyugszik Tőkés József (1884–1951) málnási református esperes-lelkész – Tőkés László egykori királyhágó-melléki református püspök nagyapja –, aki 42 éven át pásztorolta ezt a gyülekezetet, mellszobra a málnási lelkészi lakás előtti téren áll.
A málnási templomkertben látható Semsey Tamásné Imreh Honoráta (1805–1900) síremléke. Felirata szerint „Hű nő, anyák legjobbika, szorgalmatos, munkás, fáradhatatlan gazdasszonyok egyike, béke poraira. Örvendj hű feleség. Hű férjed jő hamar!” A történet fintoraként a férj soha sem érkezett meg. „Semsey Tamás, 1848-as tüzérszázados, Sárospatakon Kossuth Lajos iskolatársa volt, később Erdélyben gazdálkodott. 50 éves korában honvédnek állott be és Gábor Áronnal küzdött a szabadságharcban, vitézségi érmet is kapott. Idős fejjel Délvidékre távozott. Meghalt 1900. szeptember 15. Szabadkán 102 éves korában. Szabadka város dísszel temettette el.” Felesége málnási síremlékét a kolozsvári Házsongárd Alapítvány újíttatta fel Gergely Erzsébet igazgató kezdeményezésére.
Van még hely emlékjelre Málnás vidékén, ugyanis itt született a XVIII. században Málnási László, gróf Bethlen Kata udvari papja is, Bartók György (1845–1907), Erdély református püspöke, Mihály Zoltán (1893–1960) református kántortanító, autodidakta régész, aki számos adattal gazdagította szőlőfalujának helytörténetét. Síremléke a gidófalvi temetőben van.
Málnásfürdő: tartalék
Előbb a pusztulás, aztán az újjászületés
„Hogy valami újjászülethessen, teljesen el kell pusztulnia” – hangzik az ismerős régi aranymondás. A helybeliek szerint Málnásfürdő mint gyógyhely egyike volt azoknak, amely a teljes pusztulásig tartóan megszenvedte az 1989. esztendő utáni kínos és hosszú várakozást. Természetes gyógytényezői (vulkanikus eredetű szénsavas gyógyvize, gyógygázai, mérésekkel kimutatott gyógyklímája, vizeinek-gázainak természetes radioaktivitása) ma is rendelkezésre állnak, az említett változás után eltelt harmincöt esztendő azonban teljesen tönkretette a fürdőtelep infrastruktúráját, amin (megfelelő szálláshelyek hiányában) sajnos az időközben megjelent Borvizek útja program sem tudott segíteni. Három ásványvízforrásán kívül a többiek (Központi, Viktória, Állomási stb.) hozama elapadt, mofettájának gyógygáza ugyan megmaradt, de az időközben felújított épület teljes belső bútorzata elkorhadt, s csak remélni lehet, hogy az új bútorzatot meghozza majd a gyógyhely teljes megújulása.
Felújításra vár itt a borvizes strandfürdő, a gyógysétány melletti zenepavilon. Különleges közbelépés során megújult a szabadtéri Bivalyferedő, amit a régiek Bugyogónak neveztek. Mivel a málnási Semsey Tamásné Imreh Honoráta tulajdona volt, így lett egy darabig ennek a hideg feredőnek a neve Semseyné Bugyogója.
Úgy érezzük, hogy a fürdőtelep értékeit kevésbé ismerőknek tudniuk kell, hogy a fürdőt visszavásárolta Kovászna megye tanácsa, megújhodása pedig – fele-fele arányban – Málnás községgel közös feladat. De mi lesz a fürdőtelep többi, mára már úgyszintén teljesen elpusztult iparával? – adódik a kérdés. Az egykori borvíz- és szénsavtöltőde gépi felszereléseivel együtt pusztult el. A Mária-gyógyforrás magántulajdonba került, gyógyvizéhez csak Brassóban juthat hozza a rászoruló.
Megújul a hotel
Málnási feredő
A málnási feredőt a már említett Semseyné tulajdonosasszony később eladta. Fejlesztésére 1873-ban alakult fürdőbirtokosság Ötves Pál gyógyszerész vezetésével, akitől Herepei Károly vette át a fürdő és a gyógykezelés ügyét. 1891-ben meleg fürdőt, 1899-ben szénsavgyárat építenek, 1904-től pedig megindul az ásványvizet palackozó üzem is. 1907-ben jön létre a Siculia Rt., ez veszi át a fürdőt s a palackozóipart.
Mivel itt végződik a Dél-Hargita vonulata, a településen kőbánya is működik, a vulkanikus eredetű kőzeteket átvágó törésvonalak mentén gazdag ásványvíz- és szén-dioxid-feltörések vannak, erre épült rá a településen elérhető fürdő- és ivókúra-szolgáltatás. Időközben új címkét nyomtattatott a málnásfürdői forráskezelő, az 1968-as hazai megújhodás utáni években pedig a fürdő bukaresti Turisztikai Minisztérium örökébe lépő sepsiszentgyörgyi Megyei Turisztikai Vállalat tulajdonába került, ami időleges fellendüléshez vezetett. A fürdőtelephez, mint tartalék, közel van a Somosi- és a Padi-borvízforrás, melyekben jelentős mennyiségű vas-ion, konyhasó, nátrium-bikarbonát van. Ivókúrában a sárgaságos betegek utókezelésében ajánlják, gyomor- és bélbántalmak gyógyításában használják, fürdőkúrában (száraz gázfürdővel, azaz mofettával összekötve) pedig szív- és érbántalmak tüneti kezelésében.
A fürdőtelepen a reformátusok leányegyházközsége 1952-ben épített imaházat – tájékoztatott tiszteletes Balla Barna, a málnási anyaegyházközség lelkipásztora. Haranglábjára az elnéptelenedett marossolymosi gyülekezet 1857-ben öntött Hőnig-féle harangját szerelték fel. A helyi római katolikus kápolna 1969-ben épült. Harangtornyában egy igen ritka, Horner-féle harang van 1840-ből. Ezt a neves seprősi Czárán család temetkezési kápolnájából vásárolták meg. 1993-ban bizánci kupolás, kisebb méretű ortodox templom is épült, zarándokhely, ahová a helybeli pap engesztelő imáiért messzi földről özönlenek a hívő görögkeletiek. A településen korszerűen felújított óvoda és iskola működik.
Látogatóban Bléga Mihálynál
A brit király kedvenc helye
Zalánpatak település közigazgatási szempontból Málnás községhez tartozik. Gépkocsival Málnásfürdőről is meg lehet közelíteni a 650 méter tengerszint feletti magasságban, a Nyíres-, alább a Tekse-patak festői völgyében, a Baróti-hegység szívében fekvő települést. Meredek, legelőkkel tarkított, erdőborította hegyoldalak veszik körül. A Tekse-patak alsó folyása mentén, a csendes és elzárt völgyben a védett fekete gólya fészkelőhelyét találjuk, a környéki hegyi legelőkön tömegesen virágzik a fehér tavaszi sáfrány. Itt még elmondható, hogy tiszta a levegő, csendesen csordogál a patakok vize, s lépten-nyomon szénsavas borvízforrások rejtőznek a tájban: az Ánás-pataki Pina-borvíz, Bugyogó-borvíz, Karácsony borvize, amelyből Orbán Balázs is ivott, Csuklyoni-források, Mihályka borvize. Néhai Préda György udvarán a kútban is iható savanyúvíz található.
Zalánpatak lakóinak száma száz körül ingadozik és zömében római katolikus vallásban élnek. Lakói mesterei a gyűjtögető gazdálkodásnak, hagyományos székely ételkészítmények és tejtermékek előállítói. A falu aránylag fiatal település. A XVII. században Egyedmezeje néven mint predium (jobbágytalan birtokrész) szerepelt. A környék kiterjedt bükkerdői miatt üveghutát telepített ide a sepsikőröspataki gróf Kálnoky Sámuel. Ez a huta készítette a kolozsvári Szent Mihály-templom számára is a sokszögű üvegszemeket. A grófnak egy olyan levele maradt fenn 1694-ből, amelyben hasonló ablaküveget ajánl fel a brassói Fekete-templom javítása alkalmával. A huta 1759-ig volt a nevezett család tulajdonában. 1860-ban szüntette be működését.
Új híd az Olton
1979-ben e sorok szerzője és néhai Karácsony Zoltán kutatósáncot mélyítettek le a huta egykori területén. Az onnan előkerült néhány terméket a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, illetve a helybeli falumúzeumban őrzik, melynek létrehozója a szülőfalujáról könyvet író Préda Barna. A megmentett hutatermékek közül kuriózumszámban mennek az itt készített üveghegedű- és klarinéttöredékek. Az egykori huta munkásait a környék székely-magyar férfinépéből verbuválták, a tulajdonos gróf idegen földről románokat, németeket, osztrákokat is telepített a legkülönbözőbb munkák elvégzésére. A telepes családok nevükben még ma is élnek.
Zalánpatakon még fellelhetők az egykori lakóházak hagyományos népi berendezései, kézimunkái, varrottasai-szőttesei, amelyeket gyűjteményében őriz Józsa Lenke. A falu turisztikai látnivalója az 1863-ban épült római katolikus templom. Védőszentje Kisboldogasszony. Régebbi templomnak is kellett lennie itt, hisz egyik harangja 1750-ből való, Lampen Henrik híres brassói öntőmester műve. Az 1895-ben épült görögkeleti templomot 1973–1976 között az Angyali üdvözlet tiszteletére újraépítették.
Préda Barna
A faluban régi lakások felújítása révén rusztikus panziót létesített az országba hazatelepedett, Sepsikőröspatakon lakó gróf Kálnoky Tibor. Szomszédságában hasonló vendégházat működtet Károly brit király, aki megkülönböztetett szeretettel látogatta a települést, koronázása után legelső útja Zalánpatakra vezetett. A falu felújított iskolájának udvarán hősi emlékmű áll, katolikus templomán a helyi hősök neveit olvashatjuk emlékezve. 2014-ben többnyire helyi kezdeményezés folytán nyári piknikező-, fürdő- és mofettázóhelyet alakítottak ki a település keleti bejáratának övezetében, ahol ásványvizes szabadtéri fürdőmedence, borvízforrás és mofetta áll az ideérkezők rendelkezésére.
Sajnos kissé rendezetlen még a pihenő- és gyógyhely, ismerték be a helyiek, nehezen járható a települést a szomszédos Szárazajtával összekötő makadámút. Lassan azonban beindul a település idegenforgalma. Minap sepsiszentgyörgyi gyerekcsoport látogatta meg Patakot, a falumúzeumot. „Gyűjtésből-támogatásokból szándékozunk restaurálni templomunk nyílászáróit” – nyilatkozta Préda Barna, a Málnás községi tanács tagja, több önálló helytörténeti kötet szerzője.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
