Nőnapi gondolatok - Ferenczy L. Tibor

2009. március 6., péntek, Nyílttér

Prométheusz titán ellopta az égből a tüzet, elvitte az embereknek a Földre, hogy megkönnyítse vele az életüket.

Zeusz, a villámok és mennydörgés ura, a legfőbb isten szörnyű haragra gerjedt. Elhatározta, hogy megbünteti Prométheuszt és pártfogoltjait, az embereket. Egy nőt gyúratott sárból Héphaisztosszal, a sánta kovács istennel. A többi isten és istennő igéző szépséggel, rókaravaszsággal, hízelkedéssel ruházta föl Pandórát, akinek a neve azt jelenti: Csupa ajándék. És ő lett a héber mitológia Évája... A keresztények Évájának, a férfi társának keletkezéséről hasonlóan, de mégis másként szól Bibliánk. Kíváncsisága volt az oka, akár a Pandóráé, a paradicsomból való kiűzetésének, ami nem idegen a férfiaktól sem... Már a hellén nők is — megunva a több száz éves férfizsarnokságot — eltanulták a ravaszságot, a diplomáciát, és ezt a fegyvert fordították férjeik ellen. A vallás köntösébe bújtatott, ezzel szentté avatott lázadásuk ellen a görög férfiak mit sem tehettek. Tűrték, hogy a nők évente egyszer, a téli vetés idején összegyűljenek, és a Föld, a termékenység istennőinek áldozzanak. A Theszmophoria az ókori Görögország nőinek legnagyobb és legnépszerűbb ünnepe volt. De nem az egyedüli!

Évezredek peregtek le az Idő rokkáján, de a NŐ sorsa maradt a kínosabb, ő volt gondterheltebb, kiszolgáltatottabb, kizsákmányoltabb. Még a XX. század elején is, amikor a kapitalizmus, az ipari fejlődés virágkorát élte. A tanítónőből eleinte szociáldemokrata politikussá lett német Zetkin (Eissner) Clara, az akkori nőmozgalom egyik vezéregyénisége javaslatára a II. Nemzetközi Szocialista Nőkonferencián 1910-ben elhatároztatott, hogy évente megtartják a nemzetközi nőnapot, amely azóta is független a politikai-társadalmi rendszerektől. Mert a Nő nemzedékemnek Édesanyát, Feleséget, Lánygyereket, Lánytestvért, gyárban, szántóföldön, irodában alkotó-dolgozó Munkatársnőt jelentett, jelent. És ha naponta nem is, de minden március nyolcadikán egy szál virággal, csekélyke ajándékkal somfordálunk be lakásunkba mi, ,,bátor, erős" férfiak, s elérzékenyült, gyengülő hangon rebegjük el: Isten éltessen, drága jó anyám, feleségem, lányom, nagyon sokáig erőben és egészségben, földi boldogságban... És a hála szavai — amelyek arra lettek volna hivatottak, hogy megköszönjük a mindennapi terített asztalunkat kedvenc eledeleink fogásaival, a kimosott-kivasalt fehérneműt a szekrények polcain, a mosogatás, takarítás fáradtságát, a tiszta, rendezett életet, egyáltalán a család össze- és fenntartásáért vállukon cipelt többletgondokat — rendszeresen a szégyenlősség homályába siklanak! Az írott szavakba kapaszkodva a nagy nyilvánosság előtt állítom: szebbek, jobbak, erősebbek, szívósabbak vagytok ti, NŐK, édesanyák, nagymamák, feleségek, asszonnyá érő lányok. A nektek kiméretett több bajt és gondot köszönöm meg Nektek, veletek osztozva bánatban-örömben ebben a bizonytalan, sok jót nem ígérő jelenben is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 784
szavazógép
2009-03-06: Nyílttér - x:

Fannik, Lédák, Ilonák… - Simó Edmund

Milyen jó, hogy naptárainkban vannak piros betűs napok, amelyeket asszonyainknak, leányainknak, anyáinknak, szerelmeinknek szentelhetünk.
2009-03-06: Nyílttér - x:

Figyelni kell rájuk - Bedő Zoltán

Szászfalu alig pár száz lelket számláló, Nyujtóddal összeépült település az Esztelnek pataka és a Feketeügy partján. 1427-ben alapították a Barcaságból idetelepített szászok. Elköltözésük után székelyek népesítették be, és lakják a mai napig. 1832-ben itt született dr. Bardócz Lajos tudománytörténész, író, az első magyar nyelvű, találmányokkal foglalkozó könyv szerzője.