Május 18-án államelnököt választ Románia, és ezúttal nem az a tét, hogy jobb- vagy baloldali politikus kerül-e az ország élére, amely halad tovább az 1989 decemberében maga elé tűzött úton – a demokrácia, a szabadság, a biztonság, fejlődés, jólét irányába, az emberi jogok tiszteletben tartására épülő szövetségeket kötve –, hanem az, hogy 35 év után visszafordul-e az autoriter rendszer, a bezártság, a katonai és megélhetési bizonytalanság, a recesszió, nincstelenség, korlátozott jogok felé, az elnyomó nagyhatalmi törekvések uszályába.
Vasárnap nem csupán egy személyt választunk, hanem egy irányt és egy államformát is, hiszen a legfontosabb állami intézmények (köztük a szenátus, kormány, hírszerző szolgálat) jelenleg ideiglenes vezetőit már az új államfő fogja kinevezni, tehát minden hatalom az ő kezében összpontosul majd. Az idén nagyon meg kell fontolnunk a választásunkat, ezért az alábbiakban a román sajtóban és a világhálón elérhető adatok alapján bemutatjuk az első fordulót 40,95 százalékos eredménnyel megnyerő jelöltet.
Adócsalóként kezdte
George-Nicolae Simion 1986. szeptember 21-én született Foksányban, Vrancea megye közigazgatási központjában. A bukaresti Gheorghe Lazăr Főgimnáziumban érettségizett 2005-ben, alapdiplomáját adminisztráció és üzleti szakon szerezte a Bukaresti Egyetemen 2008-ban, 2010-ben pedig a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem történelem szakán végez mesteri fokozatot, dolgozata a kommunizmus bűneiről szól.
2009-ben egy IT-céget alapít, amely azonban hamar ruhakereskedéssé változik; előbb online, majd valóságos üzletet nyit; 2024-ben maga is elismeri, hogy adócsalást követett el, amikor márkás ruhákat, ultrás termékeket és petárdákat árult. 2011-ben az Alfa News riportere, később (2014-ben) több véleménycikket is közöl az Adevărul hasábjain. 2012-től 2020-ig (képviselővé választásáig) egy volt egyetemi kollégája és későbbi párttársa, Dorin-Marius Lulea cégénél marketingigazgató, fő feladata az online eladás. Szakmai tevékenysége egyébként a legrövidebb fejezet az életrajzában.
A két országból kitiltott aktivista
Annál hosszabb a közéleti és politikai szerepeinek felsorolása. A világhálón elérhető életrajza nem számol be arról, hogy fociultrák vezéreként kezdte, akiknek kedvenc rigmusa a Ki a magyarokkal az országból volt, de más rasszista megnyilvánulásai is ismertek, Bulgáriában egy karhatalmi közbelépést igénylő meccsen egy cigányozó felirat mellett fényképezték le.
2004-ben lépett fel polgári aktivistaként, akkor és azután több felvonulást és tüntetést szervezett Románia és a Moldovai Köztársaság egyesítéséért. Azt pár hónapja közölte, hogy a 2006-ban általa alapított Noii Golani (Új Csavargók) szervezet tagjai töltötték meg az országot a Basarabia e România felirattal – ez pedig azt jelenti, hogy a mai Moldovánál nagyobb területet akarnak Romániához csatolni, hiszen a történelmi Besszarábia egy kisebb, északi, illetve egy nagyobb, déli része is Ukrajnához tartozik jelenleg. 2011-ben létrehozza az Acțiunea 2012 unionista platformot, 2014-ben a Románsági inkubátor nevű „iskolát” a román kultúra megerősítésére, 2017-ben egy, a román állam centenáriumának szentelt szervezetet.
2018-ig több száz unionista kezdeményezés fűződik a nevéhez. Ezek miatt többször is kitiltották a Moldovai Köztársaságból: először 2009-ben közrendháborítás miatt, aztán 2014-ben, és mivel ezt nem tartotta be, 2015 márciusában ki is toloncolták; később feloldották a tilalmat, de 2016 januárjában, majd 2018 augusztusában agresszív és helytelen viselkedés miatt ismét kitiltották. 2018 októberében mégis átlép a Pruton, de 12 órai ott-tartózkodás után ismét kitiltották, ezúttal öt évre, azzal az indoklással, hogy destabilizáló akciói miatt fenyegetést jelent az ország biztonságára nézve. Simion 2021-ben és 2022-ben is megpróbálta átlépni a moldovai határt, de nem járt sikerrel, 2023-ban pedig meghosszabbították az ellene elrendelt belépési tilalmat. 2024-ben ezt a döntést bíróságon támadta meg, amely idén május 19-én – az elnökválasztás második fordulója utáni napon – tárgyalja a beadványát.
George Simion Ukrajnából is ki van tiltva. Az ukrajnai titkosszolgálat 2024 februárjában közölte Marcel Ciolacu (múlt héten lemondott) román kormányfővel, hogy az AUR elnöke és parlamenti képviselője nem léphet be Ukrajna területére. Az indoklást Ciolacu novemberben, a később érvénytelenített elnökválasztás kampányában hozta nyilvánosságra, eszerint Simion szisztematikusan ukránellenes tevékenységeket folytatott, ezáltal megsértve Ukrajna nemzeti érdekeit, szuverenitását és területi integritását. Simion nyilatkozatai Ukrajna nemzetközi téren való lejáratását célozzák, és tagadják az országhatárok legitimitását – írja a kijevi hírszerzés. Ciolacu a levél közzétételekor hangsúlyozta: semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy Simion kém lenne.
A történethez tartozik: a Szociáldemokrata Párt (PSD) vidéki vezetői utasítást kaptak arra, hogy néhány szavazatot Simionra is adjanak le, Marcel Ciolacu ugyanis úgy kívánta megnyerni az elnökválasztást 2024-ben, hogy a második fordulóban Simion legyen az ellenfele. Mint tudjuk, nem így történt, Simion és Ciolacu helyett Călin Georgescu és Elena Lasconi futott be, előbbi ősrögös nacionalista jelszavakkal és állítólagos titkos, de hathatós külföldi segítséggel; utóbbiért az alkotmánybíróság az egész választást érvénytelenítette, Georgescu ellen pedig több bűnvádi eljárás is indult azóta.
Ettől függetlenül jól van, Simion gyakorlatilag az ő hátán, olykor az ő szolgai másolásával nyerte meg a 2025-ös elnökválasztás első fordulóját, és már többször is kijelentette, hogy „a népakaratnak megfelelően” vissza fogja helyezni Georgescut az őt megillető helyre, bár újabban nem államelnöki, hanem csak kormányfői tisztséget ígér neki. Az államelnöki tisztséget ugyanis nem lehet átengedni: még ha Simion le is mondana rögtön a megválasztása után, ideiglenesen is csak a szenátus elnöke töltheti be a helyét, amíg új választásokat nem írnak ki, amelyeken Georgescu indulása ismételten elkaszálható. Ezért valószínűleg ez is csak a választási esélyei növelésére szolgáló ígéret Simion részéről, ahogy a 35 000 eurós házak felépítése is csak „politikai marketingfogás” volt, ami nélkül nem érte volna el a közel 42 százalékos eredményt az idei első fordulóban, ahogy ezt maga is elismerte. Elnökjelölti nyilatkozataiban egyébként többször is ellentmond önmagának vagy mentorának, Georgescunak, illetve zavarosan beszél. Meglepő azt hallani egy nacionalista politikustól, hogy örvend az amerikai vízumkényszer meghosszabbításának, egy köztársasági elnökjelölttől, hogy a monarchia visszaállításának híve.
Magyarellenesség és más agressziók
Bár az utóbbi időben igyekszik megfontolt és szalonképes európai politikusnak látszani, George Simion hírhedt kötekedőként vált ismertté, egykori mozgalmár társai bajkeverőnek hívták (George Balamuc Simion) és hataloméhes, gátlástalan fickónak írták le.
A Hargita és Kovászna megyei románok jogainak védelmezőjeként először 2004-ben lép fel; Székelyföld természetesen szerinte sem létezik, a március 15-ei magyar nemzeti zászlók kitűzése elfogadhatatlan tiszteletlenség, az autonómiáról pedig „csak a holttestünkön át” lehet szó ebben a szuverén nemzetállamban. De ő volt az, aki holttesteken taposott: 2019. június 6-án egyike volt az úzvölgyi katonatemetőt feldúló és meggyalázó, esetenként ittas román „hazafiaknak”, akik a vasgárdista örökséget (a hatóságok cinkos elnézése mellett) ápoló, Sepsiszentgyörgyön is több botrányos felvonulást szervező Calea Neamului és a (román ortodox egyház által támogatott) Frăția Ortodoxă nevű szervezet hívására betörték a székely kaput. Simion az incidens előtt több héttel is járt az úzvölgyi temetőben, piros-sárga-kék szalagokkal díszítette fel az ott illegálisan elhelyezett betonkereszteket (amelyeket csak többévi pereskedés után, 2023 nyarán tudott törvényesen eltávolíttatni Csíkszentmárton önkormányzata, pár hét után azonban a Calea Neamului és George Simion ismét kivonult, és ezúttal fakereszteket helyeztek el illegálisan a nyugvóhelynek már nem nevezhető sírkertben).
Simiont alapból az erőszakos megnyilvánulások jellemzik: szóban is támadóan, megfélemlítően, sokszor vulgárisan nyilvánult meg, és a tettlegességtől sem riadt vissza. Egyik legemlékezetesebb kifejezése a „megerőszakollak, koca!”, amit egykori párttársának, az AUR-ból viszonylag hamar kivált, S. O. S. néven saját pártot alapító Diana Șoșoacă szenátornak üvöltözött a parlamentben.
Más törvényhozókat is letámadott: Csoma Botond RMDSZ-es képviselőnek azt az utasítást osztotta ki pár centiméteres távolságból, valósággal a szájába üvöltve, hogy Romániában énekeljen román himnuszt, Virgil Popescu volt energiaügyi minisztert a parlamenti szószéken mondott beszéde közben ragadta nyakon, Alfred Simonis ügyvivő képviselőházi elnöknek pedig azt ígérte, hogy megerőszakolja az anyját. Több tüntetést is szervezett a parlament előtt, ezeken szinte mindig szükség volt csendőri beavatkozásra, olykor még velük is dulakodni kezdtek. Az AUR egyik nyári táborában 2023 nyarán a résztvevők megerőszakoltak egy 17 éves lányt, akinek ügyében azóta sem született ítélet, és az ügyvéd szerint több fejlemény is arra mutat, hogy „a rendszer védi az embereit”.
Simionról és pártjáról a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat tavaly készített egy kisfilmet, az Arany horizontok a világhálón, a YouTube videómegosztón könnyen elérhető és ingyenesen megtekinthető.
Egy szélsőséges politikus holdudvara
George Simion 2019 nyarán függetlenként pályázik egy európai parlamenti képviselői helyre, de nem nyer. Ősszel megalapítja a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), és ezzel egy év múlva, 2020 őszén meglepetésszerűen, a szavazatok 9,17 százalékával bekerül a parlamentbe – úgy, hogy egyetlen közvélemény-kutató cég sem mérte. Utólag kiderült, hogy ezt a „radar alatti” előretörést a közösségi hálón érte el (ahogy Călin Georgescu is feljött a 2024-es elnökválasztáson), több szakértő szerint a „mélyállam” (volt és jelenlegi titkosszolgálati alkalmazottak, katonák, ortodox pópák), azaz az általa élesen bírált „rendszer” segítségével.
A parlamentben sem érveivel, hanem agresszív magatartásával, hangerejével tűnt fel. Környezete is ehhez illő: pártjának egyik alapembere a magyarnyelv-használat és székely szimbólumok ellen már több száz pert kezdeményező (és megnyerő) Dan Tanasă, de onnan vált ki az S. O. S. pártot megalapító Diana Șoșoacă és a több köztörvényes bűnözőt, illetve tanulatlan (érettségivel sem rendelkező) személyt törvényhozóvá emelő POT alapítója, Anamaria Gavrilă is, akik elveikben nemigen különböznek Simiontól.
Az AUR elnökének összeférhetetlenségét jelzi, hogy a korrupcióért börtönviselt Gigi Becali is otthagyta már (bár aztán visszatért hozzá); legutóbb, április elején Claudiu Târziu EP-képviselő, a párt volt alelnöke távozott, Simion diktatórikus viselkedésére hivatkozva. Aki rendszerellenes politikusként lép fel, de a G4Media összeállítása szerint pártjában is dúl a klientelizmus: barátok, rokonok, komák, házastársak, szülők és gyerekek, testvérek, sógorok, sőt, egész családok jutottak zsíros pozíciókba, például Târziu is a feleségével indult. Az sem éppen hízelgő Simionra nézve, hogy több alvilági fickóval fényképezték le, a nemi erőszakért három országban (Romániában, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban) bűnvádi eljárás alatt álló Tate fivérek is az ő szekerét tolják.
Próbált ugyan Donald Trump amerikai államfő támogatásával is tündökölni, de ezt az USA hét volt bukaresti nagykövetének hétfőn közzétett levele is cáfolja, a diplomaták úgy vélik, csak Nicușor Dan védi a román–amerikai szövetséget.
Simion nem reagált erre a levélre, de amúgy sem sokra becsüli a vélemény szabadságát és a sajtó függetlenségét: három évvel ezelőtt egy feketelista összeállítására szólította fel a párt tagjait, és több hírportált, tévécsatornát, újságírót „toxikusnak”, illetve „hamisnak” nyilvánított. Sajtóértekezleteiről kizáratta a neki nem tetsző újságírókat, az utcáról tudósítókat nemegyszer meglökdösték az AUR hívei, idén márciusban pedig a Digi24 televízió autóját is felfordították egy tüntetésen, amelyen azért tiltakoztak, mert a Központi Választási Iroda (BEC) nem engedte indulni Călin Georgescut a 2025-ös elnökválasztáson.
George Simion soha egyetlen erőszakos, idegengyűlölő, rasszista megnyilvánulástól nem határolódott el, mostani elnökjelölti kampányában sem, amikor jóval visszafogottabban viselkedik, mint ahogy megszoktuk. De ki-kiesik a szerepéből: pár napja fenyegető üzenetet tett közzé azoknak címezve, akik nem rá szavaznak a második fordulóban, az ellenjelöltjét támogató 92 éves Victor Rebengiuc színészt és a már két éve elhunyt Mihai Șora filozófust pedig lekezelően említette. Az elnökjelöltek tévévitáin egyetlen alkalommal vett részt.
Magánéletét is politikai céljainak rendelte alá. 2022 nyarán megtartott esküvője (a Vâlcea megyei Măciuca községben) egy nyilvános népünnepély volt, 11 ezer meghívottal, és a történészek szerint rendkívül hasonlított Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezér 1925-ben lezajlott esküvőjére, az ifjú házasok népies öltözékétől a teljes hazafias körítésig, amelyet Simion élő Facebook- és tévéközvetítéssel is megfejelt; akkor merült fel, hogy induljon az elnökválasztáson. Felesége, Ilinca Munteanu 11 évvel fiatalabb; jogot végzett, előbb a Nép Ügyvédjének hivatalában gyakornokoskodott, 2019-től az akkor EP-képviselőjelölt Simion kampánycsapatának tagja volt. 2022-es adóbevallásában semmilyen jövedelem nem szerepel, 2023-ban pedig az oktatási minisztérium alkalmazottjaként egész évben 8250 lejt keresett. Egy fiuk született 2024 tavaszán, akinek nemét pár hónappal korábban külön erre a célra szervezett bulin jelentették be; keresztelőjére ezer vendéget hívtak, a szertartást a középkori nézeteiről ismert Teodosie konstancai ortodox érsek celebrálta. Simion szülei sem a fiuk esküvőjén, sem az unokájuk keresztelőjén nem voltak ott.
Mi lesz, ha megválasztják?
Káosz, katasztrófa, államcsőd, szegénység. Ezeket a jelzőket sorolják a megkérdezett pénzügyi szakértők és politikai elemzők. A jegybank egyik tanácsadója, Eugen Rădulescu szerint „Titanic a nevünk, ha a Románia nevű hajó nem változtat irányt”. A lej rögtön az elnökválasztás első fordulója után zuhanórepülésbe kezdett, és a pénzügyminisztérium nem tudott kölcsönt felvenni. A gazdasági helyzet súlyos, mert nagyon magas a költségvetési hiány, és a Georgescu–Simion páros államosítási elképzelései a külföldi cégek elmeneküléséhez vezetnek; ezzel munkahelyek szűnnek meg, és megcsappannak az állami bevételek is. Az európai uniós forrásokat is befagyaszthatják, amelyek nélkül az állami beruházások leállnak, azaz már hónapokon belül olyan pénzhiány lesz, hogy a nyugdíjakra és közalkalmazotti bérekre sem futja majd. Diplomáciai téren elszigetelődik az ország, legalábbis a nyugati demokráciáktól, Oroszország pedig le fog csapni az egykori Szovjetunió holdudvarából kitört, de ismét kiszolgáltatott helyzetbe kerülő Romániára.
Előbb azonban kormányt kell alakítani, és ez akkor sem lesz egyszerű, ha a PSD átáll a „pro-európai” oldalról a „szuverenista” táborba, ahol sem az AUR, sem a két kisebb párt (az S. O. S. és a POT) nem az együttműködési képességéről híres; egyáltalán nem biztos, hogy elfogadják Georgescut kormányfőnek, de az sem, hogy a legnagyobb párt jogán átengedik a tisztséget a szociáldemokratáknak. Ha 60 napon belül egymás után kétszer nem sikerül kormányt alakítani, az új államfő feloszlathatja a parlamentet, és új választások következnek, egy bő éven belül hatodszorra. A parlamentbe decemberben bejutott törvényhozók azonban aligha mondanak le pár hónapja elfoglalt bársonyszékeikről, ezért egy kisebbségi vagy technokrata kormány jöhet még, amelynek azonban nem lesz mozgástere az ország gatyába rázására.
Fejlődésről ilyen körülmények között álmodni sem lehet. Adjuk hozzá a már most elszabadultan tomboló magyarellenességet, és számoljunk előre nem látható kellemetlenségekkel is. Mert biztosan lesznek, ha nem megyünk Simion ellen szavazni vasárnap, és azok, akik mennek, ezt az erőszakos, semmiféle megoldást nem kínáló embert fogják megválasztani Románia új államfőjének.
