Ez a hónap a legtöbb gombász számára a gombaszezon kezdetét jelenti. Vannak hagyományos gomba vendégei: mezei szegfűgomba, májusi pereszke, tövisalja, sárga gévagomba, nagyspórás csiperke, pisztricgomba stb. Azonban olyan fajok is keresztezhetik utunkat, amelyekre nem feltétlen jellemző a májusi termőidő, mint a hamvas tinóru, a szürke tölcsérgomba, a lila és a lilatönkű pereszke, hogy csak párat említsek a Sepsiszentgyörgy könyékén is fellelhető fajok közül. Ezenkívül belebotolhatunk olyan fajokba is, amelyek májusban kezdenek el teremni, ilyen a most bemutatott tinóru.
Molyhos tinóru (Xerocomus subtomentosus)
Közepes tinóru, kalapjának az átmérője ritkán haladja meg a 9–10 cm-t (a városban talált példányoké 3–7 cm között mozgott), olívbarnás, sárgás-barnás kalapbőre nemezes, bársonyos, csak száraz időben repedezik fel. Amúgy elég jól tűri a szárazságot.
Termőrétege sárga, zöldessárga, pórusai viszonylag tágak, többnyire szögletesek. Tönkje karcsú, gyakran görbe, töve lehet elvékonyodó vagy enyhén megvastagodott. Nincs hálózatos minta rajta, sárgás alapon barnás, vörösesbarnás szemcsékkel finoman pontozott, gyakran hosszan bordázott.
A húsa szép halványsárga, nem túl vastag, a kalapban puha, akárcsak a termőréteg, nyomásra enyhén kékül. Az északi mérsékelt öv lombos és fenyőerdeinek közönséges mikorrhizás faja. Egyáltalán nem válogatós, fapartnereinek listája hosszú. Nagyon sok változata ismert, rendszertani helye még napjainkban sem teljesen tisztázott. Mikor a Xerocomus, mikor a Boletus nemzetségben (ahová Linné még 1753-ban besorolta) kap helyet.
A városban elég ritka. Kisebb, 1–4 egyedből álló csoportjaira hárs, nyír, vadgesztenye, gyertyán, erdei-, valamint lucfenyő közelében bukkantam rá. A várost övező erdőkben mindenfelé elterjedt.
Nedves környezetben gyakran befertőzi az aranypenész. Ez egy élősködő gomba, amely a termőtesten előbb fehér, majd látványos aranysárga bevonatot képez. Ilyen állapotban már egyáltalán nem fogyasztható. Máskülönben általános szabály: penészes gombát soha ne gyűjtsünk! Ugyanis a penészgombák egészségre káros vegyületeket (mikotoxinokat) is termelhetnek.
Szerepel az árusításra engedélyezett gombafajoknak mind a romániai, mind a magyarországi jegyzékében, a magyarországi listán azzal a megjegyzéssel, hogy csak fiatal termőteste árusítható. Tönkje, főleg az öreg példányoknál, szívós, emiatt fogyasztásra nem ajánlott. Kalapjának húsa azonban ízletes, igaz, hogy idősen kesernyéssé válhat. Kalapbőrét nem, szivacsos termőrétegét azonban a legtöbb esetben el kell távolítani.
Ha megtaláljuk, keverék gombaként mindenképp érdemes pár friss darabot szedni belőle. Gazdagítja a vegyes gombaételek íz- és textúravilágát. Tartósítani is könnyen lehet, szárítva vagy fagyasztva, savanyúságnak eltéve azonban meglágyul.
Farkas János
