Negyvenhárom képzőművész alkotása látható a MAMŰ Mátrix című csoportos kiállításon a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK), a tárlat kurátorai Ferencz S. Apor és Zakariás István képzőművészek, utóbbi egyben a MAMŰ Társaság elnöke. Eme kétszáz fős alkotó közösség marosvásárhelyi gyökerű, a művészek a nyolcvanas években vándoroltak ki Magyarországra, majd ott MAMŰ néven újraszervezték társaságukat, soraikhoz anyaországiak is csatlakoztak.
Bordás Beáta, az EMŰK vezetőjének köszöntője után Túros Eszter csíkszeredai művészettörténész méltatta a kiállítást, ismertetve a Marosvásárhelyen megalakuló, majd a művészek kivándorlását követően Magyarországon tovább élő MAMŰ stációit. „A MAMŰ Társaság tevékenysége, a Marosvásárhelyi Műhely, majd MA(születő) MŰ(vek) szókapcsolatokkal jelzett alkotói közösség – magyarázta Túros Eszter – közel fél évszázados múltjával a magyar képzőművészet történetének jelentős, meghatározó fejezetét képezi. Egy olyan szellemi közösséget takar, amelynek alkotóit elsősorban személyes, baráti szálak, az újítás igénye, a kortárs művészi törekvésekben való aktív szerepvállalás szándéka és egy nehezen körülhatárolható, mégis zsigerien nyilvánvaló közös eszmeiség és gondolkodásmód tartja össze, adja hajtóerejét”. Az évtizedek során a MAMŰ egy több száz fős szervezetté fejlődött, „a közös múltnak köszönhetően családias kapcsolatokat ápoló művészek tágabb közösségévé, amelyet a szemléletmódbeli sokféleség, a földrajzi szétszakítottság jellemez, e közösség túlmutat nemcsak Erdély és Magyarország, hanem a Kárpát-medence határain is”.
A Mátrix című kiállításnak nem célja a MAMŰ széles körű bemutatása, „igyekszik rálátást biztosítani a társaságot jellemző szellemi irányzatokra, a műfaji, mediális sokszínűségre. Egy olyan mátrixot, összefüggések elvont rendszerét, annak különböző dimenzióit hivatott bemutatni, amely a MAMŰ tagságának aktuális szakmai keresztmetszetét nyújthatja” – hangsúlyozta Túros Eszter, hozzátéve, „a kiállítás, hagyományos műfajaival úgy nyit művészettörténeti távlatokat, hogy közben sajátosan kortárs perspektívákat mutat, a kortárs környezet hagyományos eszközökkel történő átkeretezéseit”.
A MAMŰ Társaság közel ötven éve folyamatosan működő és jelen lévő művészi közösség – nyomatékosította a MAMŰ elnöke, Zakariás István is. Felidézte, hogy az elődök a „kommunista diktatúra fojtogató légkörében”, az 1970-es évek végén kezdték el az akkori, Műhely Alkotókör nevű művészi közösség szervezését. Majd következett „az 1980-as évek exodusa, a kényszerű áttelepedések és elvándorlások időszaka”, amely szétroncsolta e szakmai csoportosulást. Az egyesületet 1989 és 1990 között Magyarországon szervezték újjá, a MAMŰ 1991-es bejegyzését követően kezdi meg működését, immár anyaországi művészekkel is kibővülve. A kezdeti baráti társaságból több mint kétszáz fős szakmai szervezetté nőtte ki magát, egyrészt úgy, „hogy közösségformáló szerepét mindvégig megőrizte”, másrészt a művészek is hűek maradtak világnézetükhöz. Az előzmények között található egy helybéli fejlemény is, emlékeztetett Zakariás István, az 1981-ben Sepsiszentgyörgyön megrendezett Médium kiállítás első címét Elekes Károly MAMŰ-alapító javasolta, és az már akkor a Mátrix volt.