A Klaus Iohannis volt államfő lemondása után, február 12-én beiktatott Ilie Bolojan emlékeztetett arra, hogy „nehéz körülmények között”, az elnöki hivatal iránti bizalom „alacsony” szintje mellett vette át ügyvivő államfői mandátumát. Feladatát nehezítette, hogy a megbízatása csak ideiglenes volt, nem állt mögötte több millió szavazat. Emellett a kampány előtt és a választási kampány időszakában minden lépésének politikai jelentőséget tulajdonítottak – magyarázta. Beszámolójában hangsúlyozta: Románia „világos és változatlan” álláspontra helyezkedett az ukrajnai háborúval kapcsolatban, támogatva az „igazságos békét” és a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ugyanakkor Bukarest továbbra is támogatta a „testvérország” Moldovai Köztársaságot, és mindent megtett az együttműködés szorosabbra fűzéséért. „Románia álláspontja az EU-ban és az Európai Tanácsban is kiszámítható volt, és egybecsengett a kormányéval. Úgy vélem, így hozzájárultunk ahhoz, hogy ebben a rövid időszakban megerősödjön az a benyomás Romániáról, hogy egy kiszámítható ország, amelyre támaszkodni lehet” – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy ezekben a hónapokban fontos védelmi témájú megbeszélései voltak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, a román védelmi ipar fejlesztéséről, de az európai alapokhoz való hozzáférésről is. Bolojan jónak nevezte az együttműködését a kormánnyal, és köszönetet mondott ezért Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek és a Ciolacu-kabinet tagjainak.

Ilie Bolojan köszönetet mondott tanácsadóinak és minden munkatársának, az elnökválasztás megszervezésében és lebonyolításában részt vevő hatóságoknak – megítélése szerint jó körülmények között zajlott a voksolás –, illetve a választásokon nagy számban megjelent polgároknak.

Az új kormánynak a deficittel kell kezdenie

Amikor arról kérdezték az újságírók, hogy vállalja-e a miniszterelnöki megbízatást, így válaszolt: Nicuşor Dan megválasztott államfő konzultációra hívja a pártokat, majd eldönti, hogy kit bíz meg kormányalakítással. Ahhoz, hogy a miniszterelnök hatékony legyen, parlamenti többségre és partnerekre van szüksége a munkában, mert „jó miniszterek és szakemberek nélkül egyetlen kormányfő sem tud jó teljesítményt nyújtani”. Véleménye szerint a jelenlegi nehéz helyzetben különösen fontos lenne, hogy a kormány egy stabil parlamenti többségre támaszkodjon, mert ez lenne a legelőnyösebb az ország számára. „Remélem, nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy kisebbségi kormány vezesse az országot” –  tette hozzá.

A legégetőbb gondnak Bolojan a költségvetési deficit visszaszorítását tartja, ezt a pénzpazarlás csökkentével és az adóbegyűjtés hatékonyságának növelésével kell kezdeni, de gyorsan, ha az adóemelést el akarják kerülni. Az sem lenne jó, ha Románia a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulna: ez azt jelentené, hogy „falhoz leszünk szorítva”. „Ez magasabb költségeket, fokozott nehézségeket hozna, de úgy gondolom, hogy képesek vagyunk időben cselekedni” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy ezeket az  intézkedéseket már korábban meg kellett volna hozni, de beismerte, hogy a választások előtt a döntéshozók általában ódzkodnak az ilyen korrekcióktól. Bolojan a pártok állami támogatását is csökkentené (ez az egyik riporter szerint 26-szorosára nőtt az elmúlt években), de még fontosabbnak tartja az összegek felhasználásának szabályozását: véleménye szerint a német alapítványok mintájára ezeket a támogatásokat a párttagok képzésére kellene fordítani, hogy legyenek jól felkészültek, versenyképesek, így „a közpénz ezeknek az embereknek egy adott tisztségben nyújtott teljesítménye révén végső soron visszafordulna a polgárok javára”.