Közigazgatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, környezet és kultúra, külföldön élő román közösségek – néhány az említettek közül. A tennivalók között, például az oktatás kapcsán megjegyezte: támogatni kell a kritikus gondolkodás kialakítását és kiemelten fontosnak tartja az iskolaelhagyás megállítását. Valójában pontokba foglaltan politikai programját sorolta fel, tényszerűen, emocionális felhangok nélkül beszélt, úgy, mintha mindez csak rajta múlna. Aztán hivatali elődjétől eltérően – egyébként Klaus Iohannis visszatetszést keltően el sem ment a beiktatási ünnepségre – türelemmel állt ama politikusok mellett, akik közös fényképpel – szelfivel – erősítették kapcsolatukat az új elnökkel. A parlament épületében újságíróknak is nyilatkozott, kiemelve, hogy első és legfontosabb célja a költségvetési hiány mérséklése, ennek érdekében pedig többségi kormányra van szüksége az országnak, és bízik benne, hogy a pártok belátják, hogy egy ilyen kormány létrehozása nemzeti érdek. Az első elnöki nap eseményei a Cotroceni-palotában pörögtek tovább, oda Nicușor Dan zuhogó esőben érkezett, a díszszemlét követően Ilie Bolojan ügyvezető államfő átadta hivatalát, majd rövid időn belül távozott.

Mindez persze nem egy rövidfilm, hanem események végeláthatatlan kapcsolódása, ismeretlen végkifejlettel. Miként tud az új államfő parlamenti többséget felsorakoztatni tervei mögé? Hiszen létfontosságúnak tart egy erős kormányt, nem csupán a reformok miatt, hanem a gazdasági és pénzügyi kiszámíthatóság, stabilitás okán is, ám ez a szociáldemokraták nélkül lehetetlen. De sem Sorin Grindeanu ideiglenes pártelnök, sem maga a párt nem döntötte el, mire játszanak: hangoskodó ellenzéki szerepre, avagy valamiféle felelősségvállalásra. Matematikai nyelvezettel élve, több az ismeretlen, mint a megoldandó egyenlet, márpedig ez – eme egzakt tudományágban legalábbis – patthelyzetet jelent. Furcsa, sokak számára akár visszatetsző is lehet, de a megoldás kulcsa a szociáldemokraták kezében van. Mit tehet e helyzetben a rokonszenves Nicușor Dan? A nagy kérdés most az, hogy miként lehet egy táborba terelni a mindenféle jelzővel teleaggatott szociáldemokratákat?

E várakozástól is túlhevített időszakban újra a remény idejét éljük, és jó, hogy ismét bizakodhatunk. De az is egyértelmű: politikai egyezség nélkül nincs változás, ráadásul úgy kellene elfogadható megoldásokat találni, hogy valamiféle társadalmi béke is körvonalazódjék. Legyen bármennyire is eltökélt, ahhoz, hogy kedvező folyamatok alakulhassanak ki, a Nicușor Dan személye szükséges, de nem elégséges.

Nicușor Dan a Cotroceni-palota udvarán. Fotó: Presidency.ro