Az Általános Ügyek Tanácsának tegnapi ülésén ismét napirendre került Magyarország jogállamisági helyzete a hetes cikk szerinti eljárás keretében. A 2018-ban indított folyamat végső soron akár a szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet.

McGrath biztos részletesen ismertette aggályaikat a magyar kormány által beterjesztett „átláthatósági törvényjavaslattal” kapcsolatban, amelyet az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartanak. A civil szervezeteket és sajtótermékeket külföldi támogatásaik miatt listázó tervezet szerinte sérti az egységes piac szabadságának elvét és az Európai Unió Alapjogi Chartáját is.

Ultimátum a magyar kormánynak

Az Európai Bizottság levélben fordult Bóka János igazságügyi miniszterhez, és felszólították a magyar kormányt a javaslat visszavonására. McGrath egyértelműen fogalmazott: ha ez nem történik meg, a bizottság kész élni minden rendelkezésére álló jogi eszközzel.

Már folyamatban van több kötelezettségszegési eljárás is Magyarországgal szemben, köztük a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos per, amelynek gyorsított tárgyalását az Európai Unió Bírósága már jóváhagyta. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter ezzel szemben politikai nyomásgyakorlásnak nevezte az eljárást. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kész nyíltan és konstruktívan válaszolni minden felvetésre, de nem hajlandó engedni a politikai zsarolásnak.

McGrath rámutatott arra, hogy az Európai Bizottság már többféle pénzügyi feltételrendszert alkalmazott Magyarországgal szemben a jogállamiság megsértése miatt. A feltételességi mechanizmust eddig egyedül Magyarország esetében indították el. Ennek következményeként jelenleg mintegy 18 milliárd eurónyi uniós forrás nem hozzáférhető Magyarország számára. A biztos sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a feltételrendszer miatt magyar diákok nem vehetnek részt Erasmus-programokban, a magyarországi felsőoktatási intézmények pedig nem részesülhetnek kutatási támogatásokból.

A következő többéves pénzügyi keret kapcsán élő vita zajlik arról, miként lehetne még szorosabban összekapcsolni a jogállamisági követelményeket az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel. McGrath szerint ez szükséges és helyes irány, Ursula von der Leyen bizottsági elnök is hasonló állásponton van.

A biztos világossá tette, hogy a jogállamiság nem választható lehetőség, hanem az uniós tagság alapkövetelménye. Magyarország – más tagállamokhoz hasonlóan – köteles ennek betartására.

McGrath szerint bár a bizottság továbbra is nyitott a magyar kormánnyal való párbeszédre, elszánt abban, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel éljen a jogállamiság védelmében. A hetes cikk szerinti eljárás további menete a tagállamok döntésén múlik, de a bizottság részletes elemzést nyújt be a magyar helyzetről, amely alapján a tagállamok dönthetnek a szankciók szigorításáról.