A nyilatkozat szerint a gyermekvédelemre hivatkozva megbüntethetik az évenkénti Pride és a hasonló rendezvények résztvevőit, valamint arcfelismerő programokat is használhatnak. Az aláírók aggódnak, hogy ennek milyen következményei lehetnek a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és a magánélet szabadságára nézve.

Mindez szerintük szemben áll az EU egyik alapszerződésének 2. cikkében rögzített alapértékekkel. A 2. cikket betartató eljárásban – ami mostanra egyedül a magyar hatóságok ellen van folyamatban – épp tegnap hallgatták meg az uniós ügyekkel foglalkozó minisztert. 22 kormány kellene ahhoz, hogy ajánlásokat adjanak ki a mostani szakasz végén, vagy kilenc, hogy egyből a második ágra ugorjanak. Utóbbi végén büntetés is szóba jöhetne, de csak egy egyhangú döntés után.

„A meghallgatáson túlmenően semmilyen eljárási cselekményre nem számítok, erre a mai napirend nem is ad lehetőséget” – jelentette ki az ülésre érkezve Bóka János, aki azt hangsúlyozta: „nincs Magyarországon olyan, hogy Pride-betiltás”. A találkozón elmagyarázhatja az „alkotmányos és jogi keretet” a kollégáinak, és remélte, hogy utána egy „árnyaltabb” képet kapnak.

A tegnapi nyilatkozat aláírói arra kérték a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül az intézkedéseket, biztosítsa és tartsa tiszteletben minden állampolgára emberi jogait, valamint feleljen meg a nemzetközi kötelezettségeinek. „Osztjuk az aggodalmakat, amiket az Európai Bizottság fejezett ki ebben a tekintetben, és felszólítjuk”, hogy „használja ki teljesen a rendelkezésére álló jogállamisági eszköztárat abban az esetben, ha ezeket az intézkedéseket nem vizsgálják felül megfelelően”.