Dalol a városSepsiszentgyörgy, a kórusnagyhatalom

2025. június 3., kedd, Közélet

Tizenkét kórus mintegy kétszáz énekese adott találkát szombaton a második alkalommal megrendezett Dalol a város minifesztiválon. 

  • Minikoncert a kőszínpadon. Ferencz Anikó felvétele
    Minikoncert a kőszínpadon. Ferencz Anikó felvétele

Az országban bizonyos, de lehet, hogy a Kárpát-medencében, sőt, egész Európában vagy a világon nincs még egy olyan város, ahol az egy főre jutó karénekesek száma olyan magas lenne, mint Sepsiszentgyörgyön. Nem beszélve arról, hogy több színvonalas, nemzetközi téren is elismert együttessel büszkélkedhetünk. Erre a főtérre a maguk kórusruhájában érkező együttesek tagjai is rácsodálkozhattak, de meggyőződhetett róla az összegyűlt közönség is. A városban rendszeresen működő tizennégy együttesből tizenkettő vett részt a Jakab Árpád karnagy által kezdeményezett seregszemlén. Ez óvatosan számolva is több mint kétszáz énekest jelent, igaz átfedések is vannak, hiszen többen akár két kórusban is adóznak az együtt éneklés örömének és sokszor áldozatos munkájának.

A kőszínpadon három együttes, a Vártemplomi Református Kórus, a Canticorum Női Kar és a Pro Musica Kamarakórus által előadott egy-egy mű megadta a minifesztivál alaphangját, majd az együttesek átsétáltak a Szent József-plébániatemplomba. Az ötletgazda elképzelése szerint a rendezvényt felváltva maguk a kórusok szervezik, s bár az ígéretes kezdet után a járvány, majd egyéb nagyszabású produkciók miatt néhány év kimaradt, a feladat ezúttal a Vox Humana kamarakórusra hárult. Szilágyi Zsolt Herbert karnagy így mint szervező köszöntötte a kórustagok mellett szép számban megjelent közönséget, a kórusok pedig – mindenik két művet hozott a fesztiválra – Tulit Éva színművész, kórustag konferálásával sorra léptek az oltár elé.

Fellépett a Szent József Egyházi Kórus, vezényelt Simon Balázs, a Belvárosi Református Énekkar Jakab Árpád vezetésével, a Vártemplomi Református Kórus, karmester Dénes Előd, a Magyar Férfidalárda, karmester Jakab Árpád, a Szemerjai Református Dalárda, karnagy Sipos Zoltán, a Cantus Firmus Vegyes Kar, karmester Jakab Árpád, a Canticorum Női Kar, Dombora Anna vezetésével, a Kriza János Unitárius Dalárda, karmester Karácsony Gabriella, a Laudate Kamarakórus, karvezető Lőfi Gellért, a Voces Női Kar, művészeti vezető Cserkész Emese, a Pro Musica Kamarakórus, karnagy Sipos Zoltán és a házigazda Vox Humana Kamarakórus Szilágyi Zsolt Herbert vezetésével.

Az oklevelek és a staféta átadása után (ez utóbbi egyébként egy vándorkopja) Ilyés Zsolt plébános mondott köszönetet és áldást, majd kétszáz torokból csendült fel Händel Canticorum jubilo című kórusműve.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 739
szavazógép
2025-06-03: Riport - Mózes László:

Parajd a mélyben

A parajdi sóbányát elárasztó víz, a több évszázados létesítmény sorsának elbizonytalanodása igazi székelyföldi tragédia. Elkerülhetetlen természeti katasztrófa, avagy szerencsétlen, de mégis megelőzhető folyamat? – e kérdést számosan felteszik. Mind a szakemberek vélekedéséből, mind a felelős politikusok nyilatkozataiból – ide értve a szombaton helyszínre látogató államfőt is – az derül ki, hogy a végzetes vízbetörés – Parajd elsüllyesztése – elkerülhető lett volna, amennyiben időben elvégzik a megelőző vízelterelő munkálatokat, ugyanis a bányába szivárgó víz problémája nem új keletű, évtizedek óta tudtak róla, szakemberek is figyelmeztettek a veszélyforrásokra. E probléma lényegét leginkább a földtani szakemberek, a geológusok látják, akik egyebek mellett azt is megjegyzik: sóbányák, pontosabban sótömzsök hatalmas, mesterségesen kialakított üregei esetében nem az a kérdés, hogy beomlanak-e, hanem inkább az, hogy mikor és milyen környezeti tényezők hatására. Összeállításunkban a napokban elhangzott legfontosabb szakmai véleményekből idézünk.
2025-06-03: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Az elnök Székelyföldön

Csak ott üldögél az ember szombat délután Sepsiszentgyörgy főterén, a Tein teraszán, örül, hogy a meglehetősen esős-hideg hetek után végre kisütött a nap, otthon maradhatott a vastag cucc, az esernyő, szóval ott üldögél az ember békésen, élvezi a hétvégét, még tán egy sört is megiszik, elégedetten néz körül, hiszen jókedvű, élettel teli, valósággal pezseg a városközpont – aztán egyszeriben csak ott terem az államelnök és leül a szomszéd asztalhoz.