A Jókai-emlékévben a romantika legnagyobb magyar írójára sajátságos módon emlékeztek Háromszéken: sajátságosan, hiszen Jókai Mór és Háromszék kapcsolata is sajátságos volt. A pénteken és szombaton zajlott ünnepségek az immár politikusként idelátogató Jókait, illetve azt az 1881. júniusi korteskörutat elevenítették fel, amelynek legfontosabb momentuma az írónak Sepsiszentgyörgy városa által adományozott díszpolgári cím volt.
Péntek délután az illyefalvi vártemplom adott helyet a megemlékező ünnepségnek, elsőként szabadtéri tablókiállításon elevenedett meg Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgatónak a Jókai háromszéki útjait részletező leírása, illetve Jánó Mihály művészettörténésznek a Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára készült díszalbumról szóló tanulmánya. A templomban folytatódó ünnepség hangulatát a Jókai kortesbeszéde felhasználásával készült összekötő szöveg határozta meg az írót „megelevenítő” Kalamár György színművész előadásában, hasonló stílusban tartotta beszédét az elsőként felszólaló Benkő Árpád Jenő helybeli polgármester is. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felszólalásában kiemelte, Jókai nemcsak hőseivel formálta a nemzeti lelkiismeretet, hanem életével is, hitt a szó, a kultúra megtartó erejében, ezért példája ma is időszerű, szellemi öröksége pedig közösségi létünk szövetében erősen gyökerezik. Pajtók Gábor, Heves megye országgyűlési képviselője Jókainak a Heves megyéhez, Egerhez való kötődését idézte fel, az író szellemi hagyatékának azt nevezve: lélekben, szellemben összetartozunk.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, korábbi illyefalvi tiszteletes a falubeli „hősök tere” kialakulásának történetéről beszélt: Szabó Dezső, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór és Gál Dániel mindannyian valamiképpen befolyásolták, meghatározták az illyefalviak életét, de – emelte ki – Jókai maradt meg leginkább a közösség emlékezetében, és ennek oka az, hogy a legtöbbet tett értünk: írt rólunk, összegezett a püspök.
Kiss Jenő, a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület vezetőjeként sokat tett a háromszéki Jókai-kultusz életben tartásáért, előadásában azonban nem erről, hanem az 1881-es körülményekről beszélt, amikor Illyefalva kerület képviselő-választására utazott le Pestről Jókai, illetve kitért arra is, hogy – bár minden magyar kultúrájának, identitásának része Jókai – mostanság olvasottsága jelentősen csökkent. „Olvasni kell Jókait, ünneplésünk is hiábavaló, ha nem olvassuk őt” – jegyezte meg Kiss Jenő.
Mocanu-Prezsmer Erika előadását, valamint Lajos József lelkipásztor imáját követően a bástyaszínpadon tartott előadást a Százlábú Néptáncegyüttes és István Ildikó és barátai, majd a vártemplomból levezető kacskaringós úton megindult a fáklyás felvonulás Jókainak a Séra-kúria előtt levő mellszobrához, ahol Gáll Hajnalka, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja szólt röviden az összegyűltekhez, majd koszorúzással zárult az illyefalvi Jókai-emléknap, melynek létrejötte a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézetnek (szabadtéri kiállítás, reformkori jelmezek), Kovászna Megye Tanácsának és Illyefalva polgármesteri hivatalának köszönhető
