Jelentős fordulatot vett a Nagy-Bászkát is érintő Surduc–Siriu vízlépcső körüli jogvita: a Kolozs Megyei Törvényszék 2025. június 11-i ítéletében részben helyt adott a Declic civil szervezet keresetének, amely a beruházás leállítását és a már megépült létesítmények lebontását kérte. Bár az ítélet még nem jogerős, a környezetvédők történelmi precedensről beszélnek, míg a kormányzat manipulációval és szakmaiatlansággal vádolja a civileket.
A szóban forgó projekt több mint négy évtizede indult: még 1981-ben hagyta jóvá a kommunista rezsim az országos energiarendszer megerősítését célzó Surduc–Siriu vízi erőmű megépítését. A beruházás hosszú évekre félbeszakadt, majd 2009-ben és 2015-ben újabb építési engedélyek birtokában folytatódott. A Hidroelectrica állami energetikai vállalat azóta 1,15 milliárd lejt fordított a munkálatokra; a létesítmény jelenleg 67 százalékban készült el.
A Declic álláspontja szerint a projekt elavult, környezetkárosító, és nem szolgálja a közérdeket. Szakértőik rámutattak: a beruházás a romániai villamosenergia-termelés mindössze 0,03 százalékát fedezné, miközben a Nagy-Bászka folyó közel 40 kilométeres szakasza kiszáradhatna, veszélyeztetve a térség vízellátását és ökoszisztémáját.
A civil szervezet közleményt adott ki, amely szerint a Kolozs Megyei Törvényszék ítélete kimondja: a Surduc–Siriu-projekt nem felel meg a fenntartható fejlődés elveinek, így a közérdekre való hivatkozás sem indokolja a folytatását. A bíróság elutasította a Hidroelectrica azon kérelmét is, hogy a bontás költségeit az államra háríthassa. „A felelősség egyértelműen a beruházót terheli. Aki hibázik, fizet” – fogalmazott Roxana Mândruțiu, a Declic jogi képviselője.
A közlemény nyilvánosságra kerülése után Sebastian Burduja akkori energiaügyi miniszter határozottan cáfolta, hogy a bíróság elrendelte volna a gát lebontását. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: „A Declic úgy hazudik, hogy belefagy a Nagy-Bászka is.” Szerinte a bíróság mindössze egy eljárásjogi kifogást fogadott el a 2009-es építési engedéllyel kapcsolatban, de nem rendelte el a beruházás leállítását vagy megszüntetését.
A Declic viszont úgy értelmezi a döntést, mint amely először mondja ki Romániában egy jelentős vízi erőmű részleges lebontásának szükségességét. Szerintük az ítélet precedenst teremthet jövőbeli környezetvédelmi perekben, különösen az olyan régóta vitatott projektek esetében, amelyek nem felelnek meg a fenntarthatósági normáknak.
A civil szervezetek és a helyi közösségek is aggodalmukat fejezték ki az építéssel kapcsolatban. A Gura Teghiiben működő Tainița Baștinei Egyesület rámutatott: ha a vizet egy föld alatti alagúton át vezetik a vízi erőműhöz, a gát alatti 40 kilométeres szakaszon a Nagy-Bászka gyakorlatilag kiszáradna. Ez súlyosan érintené a völgyben élő több mint négyezer embert, akik elveszítenék létfontosságú vízforrásukat. A környezeti károk mellett a helyi ökoszisztéma is hosszú távon sérülne – hangsúlyozták.
A környezetvédők az éghajlati kockázatokra is figyelmeztetnek. Szerintük a vízhozamra vonatkozó számítások az 1970-es évek adataira támaszkodnak, amelyek a klímaváltozás fényében már nem érvényesek. Hozzáteszik: a csökkenő vízhozam és a gyakoribb aszályok miatt az erőmű hatékonysága is kérdéses.
Ezzel szemben a Hidroelectrica szakértői azzal érvelnek, hogy a 2024-ben végzett új hidrológiai felmérések szerint a folyó vízhozama elegendő a tervezett évi 150 gigawattóra áramtermeléshez, és a környezeti hatások minimálisak lesznek. A vállalat szerint a Surduc–Siriu létesítmény a Nehoiașu II. rendszer részeként segíthet kiváltani a széntüzelésű erőműveket, és rugalmasságot biztosít a csúcsterhelések idején.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a beruházás védelmében hangsúlyozta: a projekt stratégiai jelentőségű Románia energiarendszere, a hazai áramtermelés és a helyi munkahelyek szempontjából. „Nem bontunk le semmilyen gátat! A Surduc–Siriu vízi erőmű meg fog épülni – környezeti felelősséggel, a jövő generációkért, zöld energiával, felemelt fejjel. A románokért. A szuverenitásért” – írta közösségi oldalán.
