Az Erdélyiek Budapesten című turistakalauzt idén Budapesten is sikerült bemutatni. A szokatlan körülmények, különleges környezet, meleg fogadtatás, a közvetlen pozitív visszajelzések kiemelik a sorból a budapesti bemutatót, ezért szükségesnek tartjuk a Háromszékben is megosztani az ötnaposra tervezett „kiruccanás” élményeit-tanulságait.
A könyvbemutatóra a X. kerületben, az Örs vezér tér közelében található Reménység Szigetén – Erdélyi Gyülekezet székhelyén került sor, ahol minden szükséges körülmény megadatott a közel 70 részvevővel megtartott találkozóhoz és baráti ismerkedéshez. A Németh Géza (1933–1995) lelkész által alapított gyülekezet 1987-től meghatározó szerepet vállalt a nem csak Erdélyből Magyarországra érkező menekültek megsegítésében. Ezen a helyen az egykori szovjet laktanyából (12 hektár) kialakították a Királyhágó-melléki Püspökséghez tartozó Erdélyi Református Gyülekezet szociális intézményegyüttesét. A székhely rendelkezik a különböző vallási, világi és szociális rendezvények megtartásához szükséges körülményekkel: templom, konferenciaterem, szabadtéri színpad, étkezési és szálláslehetőségek. Gyakran itt szokták megrendezni a budapesti vagy a magyarországi erdélyiek találkozóját, különböző táborokat, találkozókat, továbbképzéseket. Az intézményegyüttes területén több erdélyi vonatkozású nevezetesség-látnivaló is található, mint például: Németh Géza, az Erdélyi misszió irányítójának domborműves emlékhelye, ahol a házigazdánk, dr. Fazekas István vezető lelkipásztor és Koszta Mónika kurátor közreműködésével a barátok és az egybegyűltek Erdélyből hozott emlékkoszorút helyeztek el.
Az itt található más látnivalók az Erdélyi Emlékkert, az Urna-temető és a Gyülekezet fejfagyűjteménye. Ez egyedülálló, 2009-ben átadott gyűjtemény, amely mintegy 90 sírjelből áll, és a Kárpát-medence minden nagyobb tájegységéről tartalmaz darabokat. A legtöbbet Erdélyből, és kiemelten sok gombosfa származik főként Székelyföldről. A gyűjtemény Polány Levente, Bogár Sándor többéves munkájának eredménye.
A csoportunk ajándéka is gyarapította az erdélyi emlékeket: két, székely jelképekkel díszített árapataki keresztszemes hímzést a székely himnusz varrottas-megjelenítésével. Az alkotások Csíki Margitka, a sepsiszentgyörgyi Szorgos Kezek díszítőművészeti szakkör kiváló hímzőjének munkái, amelyek dr. Kécsi Kováts Judit tervei alapján készültek, és látogatásunk után a gyülekezet központjának előcsarnokát díszítik.
Németh Géza lelkész emlékplakettje
A könyvbemutatón a vendégek között megjelentek Sepsiszentgyörgy testvérvárosának, Ferencváros önkormányzatának képviselői, akik filmes riportot készítettek az eseményről és közölték a városkerület tévécsatornáján.
Minden kiadványnak megvan a maga élete és sajátossága. A turistakalauznak akkor van a főpróbája, amikor igazából sikerül a könyv látni- és tudnivalóit beazonosítani a terepen. Az említett kalauz átesett a „vízkereszten”, ugyanis rövid ottlétünk alatt programunkban szerepelt több nevezetesség meglátogatása: a Pénzmúzeum, a Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, Szent István-terem, Operaház, a budai Várnegyed, Városliget, Hősök tere, Városmajor, Hidegvölgy vagy Piliscsaba fontosabb nevezetességei. Túl sok lenne most mindezeket részletezni, ezért példaként csak egy ismertebb városrész meglátogatását írjuk le, a budai Várnegyedét a Bécsi-kaputól a Dózsa térig: talán már ebből a szűkebb részletből is kitűnik mindaz, amit az erdélyiek adtak Budapestnek.
A Bécsi-kapu előterében áll Wagner Nándor nagyváradi szobrász alkotása, a Földanya sajátos szobra. A továbbiakban a Várnegyedben egymást követik a kisebb-nagyobb terek, rondellák, tornyok, szűkebb-tágasabb utcarészek, épületek-paloták, szobrok, különböző műemlékek és egyéb nevezetességek. A Kapisztrán tér a Magdolna-toronnyal képezi a Várnegyed egyetlen középkori elemét (erdélyi vonatkozása Kapisztrán János személyével kapcsolatos: a pápa apostoli nunciusa, Hunyadi János hős papja, aki kereszttel a kezében rohamra lelkesítette Nándorfehérvár védőit 1456-ban II. Mehmed szultán ellen, és ő adta fel Hunyadinak halálakor az utolsó kenetet). Közelében áll a Kazinczy-emlékkút, amelyet halálának 100. évfordulójára állítottak.
A tértől keletre a Duna felőli oldalon található a feltárásra került Szapolyai-várrész az Erdélyi-bástyával, amely Szapolyai János erdélyi vajda, majd magyar király idejében épült. Ebben az időben itt tartózkodott az anyakirályné, Izabella, aki itt szülte meg János Zsigmondot, a fiát, Erdély későbbi fejedelmét. A bástya falán látható az 1686-os évszám és a kereszt, amely jelzi, hogy ezen a részen törtek be először a „Szent Liga ostromlói, Buda felszabadításakor”. Ezen a helyszínen játszódik le a Szulejmán-filmsorozat egyik fontos történelmi jelenete is. Nevezetesen az, amikor 1541-ben, a budai vár elfoglalása idején, az itt táborozó I. Szulejmán szultán magához hívatta Izabella királynőt karján a kisdeddel és kíséretével. Ezalatt csellel megtörtént a vár elfoglalása, amelyet követett Buda másfél évszázadig tartó török megszállásának korszaka. A vár nyugati falának kiugró bástyáján feltűnik az Erdélyi 2-es székely huszárok hősi emlékműve (1939), amelyet a pompás Tóth Árpád – japán díszcseresznyés – sétány övez (felavatásáig gróf Bethlen István miniszterelnök nevét viselte).
A Batthyány-örökmécses
Felsorolva is beszédes a Várnegyedben lévő erdélyi vonatkozású szobrok vagy emlékművek sokasága: az Országház utcában látható a nagybányai születésű id. Lendvay Márton, a reformkor legnagyobb és legszélesebb skálájú színművészének szobra, Hadik András híres hadvezér, Erdély és Bukovina kormányzója, a bukovinai székelyek letelepítőjének szobra, amely a Mátyás-templom közelében áll. A szobor a kiváló erdélyi származású ifj. Vastagh György alkotása. Továbbá a Szent György téren található Görgey Artúr hadvezér lovasszobra, ugyancsak ifj. Vastagh György alkotása (életének legfontosabb eseménye Erdélyhez kötődik, az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletétel). Következik a gernyeszegi születésű gróf, a tragikus sorsú Bethlen István miniszterelnök egész alakos szobra. Megjegyzendő, hogy ezek a szobrok jelenleg az átrendezések miatt hiányoznak a neves térről.
A várlejtő Duna felőli oldalában halad el a Hunyadi János út. Az út mentén látható Hunyadi János és a Kolozsvári testvérek által alkotott Szent György-szobor egyik másolata. Továbbá a Várnegyed nyugati teraszán látható az ugyancsak ifj. Vastagh György leghíresebb, aranydíjas ikonikus alkotása, a Csikós is, amely ott díszeleg az újjáépült királyi lovarda előtt.
Erdélyi vonatkozású a Várpalota előtti teraszon álló Savoyai Jenő (Eugen) herceg, császári hadvezér lovasszobra is (Róna József alkotása). Az 1697-es török elleni zentai csatában mint főparancsnok döntő vereséget mért a törökökre. Temesváron emléktábla rögzíti a győztes hadvezér bevonulásának 300. évfordulóját a Savoyai-ház sarkán.
A Mátyás-templom előtt
Kiemelten fontos erdélyi vonatkozású monumentális szoborcsoport zárja le déli irányból a Várnegyedet. A Dózsa György téren áll Kiss István nagyszalontai szobrász Dózsa-emlékműve a Várpalota déli oldalán. Mostanság talán a figyelem előterébe kerülhettek az idei pápaválasztás kapcsán az 1513-ban történt pápaválasztás budai és erdélyi vonatkozásai. Ennek a legnagyobb esélyese az erdélyi (Erdőd) születésű Bakócz Tamás akkori esztergomi érsek volt, de végül az olasz Medici famíliához tartozó bíboros lett X. Leó néven az új pápa. A pápa, hogy eltávolítsa Rómából fő riválisát, megbízta Bakóczot egy törökellenes keresztes hadjárat megszervezésével, amelynek pápai bulláját Budán a Szent Zsigmond-templomban hirdették ki. A további történelmi fordulat is erdélyi vonatkozású, ugyanis a seregek élére Bakócz a székely Dózsa Györgyöt nevezte ki fővezérnek, azonban a keresztes háború rövid időn belül parasztháborúvá alakult.
Nem részletezzük, de a Karmelita-kolostornak, a Sándor-palotának, a Mátyás-templomnak, valamint a Várpalotában található múzeumoknak és gyűjteményeknek is megvannak a maguk erdélyi vonatkozásai. A példák tovább sorolhatók, és bővíthetjük ismereteinket a csodálatos Duna-parti fővárosról. A kiadvány elkalauzol megannyi, talán eddig még ismeretlen célpont felé, és segíti az érdeklődőket felfedezni mindazokat a tudnivalókat, amelyek kialakulásához mi, erdélyiek is hozzájárultunk.
Török Árpád
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
