A könyvbemutatóra a X. kerületben, az Örs vezér tér közelében található Reménység Szigetén – Erdélyi Gyülekezet székhelyén került sor, ahol minden szükséges körülmény megadatott a közel 70 részvevővel megtartott találkozóhoz és baráti ismerkedéshez. A Németh Géza (1933–1995) lelkész által alapított gyülekezet 1987-től meghatározó szerepet vállalt a nem csak Erdélyből Magyarországra érkező menekültek megsegítésében. Ezen a helyen az egykori szovjet laktanyából (12 hektár) kialakították a Királyhágó-melléki Püspökséghez tartozó Erdélyi Református Gyülekezet szociális intézményegyüttesét. A székhely rendelkezik a különböző vallási, világi és szociális rendezvények megtartásához szükséges körülményekkel: templom, konferenciaterem, szabadtéri színpad, étkezési és szálláslehetőségek. Gyakran itt szokták megrendezni a budapesti vagy a magyarországi erdélyiek találkozóját, különböző táborokat, találkozókat, továbbképzéseket. Az intézményegyüttes területén több erdélyi vonatkozású nevezetesség-látnivaló is található, mint például: Németh Géza, az Erdélyi misszió irányítójának domborműves emlékhelye, ahol a házigazdánk, dr. Fazekas István vezető lelkipásztor és Koszta Mónika kurátor közreműködésével a barátok és az egybegyűltek Erdélyből hozott emlékkoszorút helyeztek el.

Az itt található más látnivalók az Erdélyi Emlékkert, az Urna-temető és a Gyülekezet fejfagyűjteménye. Ez egyedülálló, 2009-ben átadott gyűjtemény, amely mintegy 90 sírjelből áll, és a Kárpát-medence minden nagyobb tájegységéről tartalmaz darabokat. A legtöbbet Erdélyből, és kiemelten sok gombosfa származik főként Székelyföldről. A gyűjtemény Polány Levente, Bogár Sándor többéves munkájának eredménye. 

A csoportunk ajándéka is gyarapította az erdélyi emlékeket: két, székely jelképekkel díszített árapataki keresztszemes hímzést a székely himnusz varrottas-megjelenítésével. Az alkotások Csíki Margitka, a sepsiszentgyörgyi Szorgos Kezek díszítőművészeti szakkör kiváló hímzőjének munkái, amelyek dr. Kécsi Kováts Judit tervei alapján készültek, és látogatásunk után a gyülekezet központjának előcsarnokát díszítik.

Németh Géza lelkész emlékplakettje

A könyvbemutatón a vendégek között megjelentek Sepsiszentgyörgy testvérvárosának, Ferencváros önkormányzatának képviselői, akik filmes riportot készítettek az eseményről és közölték a városkerület tévécsatornáján.

Minden kiadványnak megvan a maga élete és sajátossága. A turistakalauznak akkor van a főpróbája, amikor igazából sikerül a könyv látni- és tudnivalóit beazonosítani a terepen. Az említett kalauz átesett a „vízkereszten”, ugyanis rövid ottlétünk alatt programunkban szerepelt több nevezetesség meglátogatása: a Pénzmúzeum, a Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, Szent István-terem, Operaház, a budai Várnegyed, Városliget, Hősök tere, Városmajor, Hidegvölgy vagy Piliscsaba fontosabb nevezetességei. Túl sok lenne most mindezeket részletezni, ezért példaként csak egy ismertebb városrész meglátogatását írjuk le, a budai Várnegyedét a Bécsi-kaputól a Dózsa térig: talán már ebből a szűkebb részletből is kitűnik mindaz, amit az erdélyiek adtak Budapestnek.

 A Bécsi-kapu előterében áll Wagner Nándor nagyváradi szobrász alkotása, a Földanya sajátos szobra. A továbbiakban a Várnegyedben egymást követik a kisebb-nagyobb terek, rondellák, tornyok, szűkebb-tágasabb utcarészek, épületek-paloták, szobrok, különböző műemlékek és egyéb nevezetességek. A Kapisztrán tér a Magdolna-toronnyal képezi a Várnegyed egyetlen középkori elemét (erdélyi vonatkozása Kapisztrán János személyével kapcsolatos: a pápa apostoli nunciusa, Hunyadi János hős papja, aki kereszttel a kezében rohamra lelkesítette Nándorfehérvár védőit 1456-ban II. Mehmed szultán ellen, és ő adta fel Hunyadinak halálakor az utolsó kenetet). Közelében áll a Kazinczy-emlékkút, amelyet halálának 100. évfordulójára állítottak. 

A tértől keletre a Duna felőli oldalon található a feltárásra került Szapolyai-várrész az Erdélyi-bástyával, amely Szapolyai János erdélyi vajda, majd magyar király idejében épült. Ebben az időben itt tartózkodott az anyakirályné, Izabella, aki itt szülte meg János Zsigmondot, a fiát, Erdély későbbi fejedelmét. A bástya falán látható az 1686-os évszám és a kereszt, amely jelzi, hogy ezen a részen törtek be először a „Szent Liga ostromlói, Buda felszabadításakor”. Ezen a helyszínen játszódik le a Szulejmán-filmsorozat egyik fontos történelmi jelenete is. Nevezetesen az, amikor 1541-ben, a budai vár elfoglalása idején, az itt táborozó I. Szulejmán szultán magához hívatta Izabella királynőt karján a kisdeddel és kíséretével. Ezalatt csellel megtörtént a vár elfoglalása, amelyet követett Buda másfél évszázadig tartó török megszállásának korszaka. A vár nyugati falának kiugró bástyáján feltűnik az Erdélyi 2-es székely huszárok hősi emlékműve (1939), amelyet a pompás Tóth Árpád – japán díszcseresznyés – sétány övez (felavatásáig gróf Bethlen István miniszterelnök nevét viselte).

A Batthyány-örökmécses

Felsorolva is beszédes a Várnegyedben lévő erdélyi vonatkozású szobrok vagy emlékművek sokasága: az Országház utcában látható a nagybányai születésű id. Lendvay Márton, a reformkor legnagyobb és legszélesebb skálájú színművészének szobra, Hadik András híres hadvezér, Erdély és Bukovina kormányzója, a bukovinai székelyek letelepítőjének szobra, amely a Mátyás-templom közelében áll. A szobor a kiváló erdélyi származású ifj. Vastagh György alkotása. Továbbá a Szent György téren található Görgey Artúr hadvezér lovasszobra, ugyancsak ifj. Vastagh György alkotása (életének legfontosabb eseménye Erdélyhez kötődik, az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletétel). Következik a gernyeszegi születésű gróf, a tragikus sorsú Bethlen István miniszterelnök egész alakos szobra. Megjegyzendő, hogy ezek a szobrok jelenleg az átrendezések miatt hiányoznak a neves térről. 

A várlejtő Duna felőli oldalában halad el a Hunyadi János út. Az út mentén látható Hunyadi János és a Kolozsvári testvérek által alkotott Szent György-szobor egyik másolata. Továbbá a Várnegyed nyugati teraszán látható az ugyancsak ifj. Vastagh György leghíresebb, aranydíjas ikonikus alkotása, a Csikós is, amely ott díszeleg az újjáépült királyi lovarda előtt. 

Erdélyi vonatkozású a Várpalota előtti teraszon álló Savoyai Jenő (Eugen) herceg, császári hadvezér lovasszobra is (Róna József alkotása). Az 1697-es török elleni zentai csatában mint főparancsnok döntő vereséget mért a törökökre. Temesváron emléktábla rögzíti a győztes hadvezér bevonulásának 300. évfordulóját a Savoyai-ház sarkán.

A Mátyás-templom előtt

Kiemelten fontos erdélyi vonatkozású monumentális szoborcsoport zárja le déli irányból a Várnegyedet. A Dózsa György téren áll Kiss István nagyszalontai szobrász Dózsa-emlékműve a Várpalota déli oldalán. Mostanság talán a figyelem előterébe kerülhettek az idei pápaválasztás kapcsán az 1513-ban történt pápaválasztás budai és erdélyi vonatkozásai. Ennek a legnagyobb esélyese az erdélyi (Erdőd) születésű Bakócz Tamás akkori esztergomi érsek volt, de végül az olasz Medici famíliához tartozó bíboros lett X. Leó néven az új pápa. A pápa, hogy eltávolítsa Rómából fő riválisát, megbízta Bakóczot egy török­ellenes keresztes hadjárat megszervezésével, amelynek pápai bulláját Budán a Szent Zsigmond-templomban hirdették ki. A további történelmi fordulat is erdélyi vonatkozású, ugyanis a seregek élére Bakócz a székely Dózsa Györgyöt nevezte ki fővezérnek, azonban a keresztes háború rövid időn belül parasztháborúvá alakult.

Nem részletezzük, de a Karmelita-kolostornak, a Sándor-palotának, a Mátyás-templomnak, valamint a Várpalotában található múzeumoknak és gyűjteményeknek is megvannak a maguk erdélyi vonatkozásai. A példák tovább sorolhatók, és bővíthetjük ismereteinket a csodálatos Duna-parti fővárosról. A kiadvány elkalauzol megannyi, talán eddig még ismeretlen célpont felé, és segíti az érdeklődőket felfedezni mindazokat a tudnivalókat, amelyek kialakulásához mi, erdélyiek is hozzájárultunk.

Török Árpád