Az Európai Unióban 2007-ben 276 millió tonna lesz a gabonatermés, 1,6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt öt év átlaga — tette közzé az Európai Bizottság belső tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont. A legnagyobb visszaesés Közép- és Kelet-Európában várható. Az indoklás szerint a vegetációs időszak Európa-szerte rendkívüli volt, az enyhe tél és a magas tavaszi hőmérsékletek fokozták a haszonnövények növekedését.
Különösen az északi területeket nagy esők sújtották, míg egyes keleti országokban, elsősorban a Fekete-tenger környékén meleghullámok és aszályos időszakok hatottak károsan a termésre. Az elmúlt öt év átlagos gabonaterméséhez képest tapasztalt rendkívüli visszaesés különösen Bulgáriát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Csehországot sújtja. Magyarországon az átlagos terméshozamhoz képest 6,7 százalékkal lesz kevesebb kukoricából, 7,9 százalékkal burgonyából, 5,9 százalékkal árpából. Az előrejelzések szerint például a romániai búzatermés 20,1 százalékkal marad el az átlagtól, míg Bulgáriában az árpatermés 14,6 százalékkal, a kukoricatermés pedig akár 40 százalékkal is visszaeshet. Csehországban búzából 7,1 százalékkal, Szlovákiában 8,9 százalékkal terem kevesebb. A huszonhét tagállamban gabonatermesztésre használt összes földterület 2007-ben a becslések szerint 2,3 százalékkal csökkent. A várt 276 millió tonnás termés mindennek ellenére tízmillió tonnával meghaladja a 2006. évi termésmennyiséget.
Három héttel tart előbb
A korai szőlőfajták szedése nagy valószínűséggel a tokaj-hegyaljai borvidéken is már augusztus közepén kezdődik. ,,A millenniumi évjárat volt savszegény, akkor nagyon meleg volt, de semmivel nem volt rosszabb az íz, mint máskor" — fejtette ki véleményét Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint várhatóan már augusztus elején, a szokásoshoz képest mintegy két héttel előbb kezdődik az idei szüret. A szélsőségesen meleg időjárás ugyanis a szőlőskertekben úgynevezett kényszerérési folyamatokat indított el, ezért az idei bor minőségére fokozottan oda kell figyelniük a borászoknak.
Pásztorok mérgezik a védett afrikai vadakat
Tömegével mérgezik meg a védett állatokat egy ugandai nemzeti parkban a szomszédos Kongóból bevándorolt pásztorok. Az Erzsébet Királynő Nemzeti Park területére néhány év alatt tízezer pásztor települt be juhaival. A basongara törzshöz tartozó bevándorlók új, kövér legelőket és vízlelőhelyet kerestek a nyájaknak. A haszonállatok védelmében felállítottak több tucat csapdát is, benne halálos méreggel. A pásztorok kelepcéibe főleg védett oroszlánok, leopárdok és hiénák sétáltak be. A mintegy 94 példányosra becsült oroszlánpopuláció felére csökkent, a hiénák 80 százaléka kipusztult, a leopárdok mind eltűntek. A fővárostól, Kampalától mintegy 300 kilométerre nyugatra fekvő Erzsébet Királynő Nemzeti Park a második legnagyobb védett vadrezervátum Ugandában. Kedvelt célpontja a turistáknak, akik azonban lassan már csak a juhokra kevésbé veszélyes elefántokban, bölényekben és vízilovakban gyönyörködhetnek a Nyamusagani folyó mentén. S persze, rengeteg birkában.
Veszélyben az orangutánok
A Borneó szigeti olajpálma-ültetvények munkásai szándékosan mészárolják az orangutánokat — állította Jakartában egy civil szervezet. Borneón 2006-ban legkevesebb 1500 orangután pusztult el, többségüket megölték, arra hivatkozva, hogy megeszik az olajpálmák magját — közölte az Orangutánvédő Központ igazgatója. Az orangutánokat gyors kihalás fenyegeti a rohamos indonéziai erdőirtás miatt, amely a pálmaültetvények szaporodása miatt gyorsult fel erőteljesen. Ezek a fán élő, hosszú szőrű főemlősök csak Szumátra és Borneó szigetén élnek szabadon. Az Orangutánvédő Központ videofelvételeket mutatott be majomhullákról, a fejükön a sebeket a civil szervezet szerint a mezőgazdasági munkások okozták. A szervezet felszólította a jakartai kormányt, hogy vonja meg a borneói olajpálma-ültetvényeseknek adott hatalmas koncessziókat. Indonézia a világ második legnagyobb pálmaolaj-termelője Malajzia után. A két ország együttesen a világtermelés 85 százalékát adja.