Bár alig másfél éve ismerkedett meg a dzsiudzsicuval, a sepsiszentgyörgyi Bács Rita az eltelt néhány hónap alatt számos versenyen vett részt és figyelemre méltó eredményeket ért el e japán küzdősport terén. A 16 éves diáklány – az országos válogatott egyedüli magyar tagja – a következő hónapokban három igen rangos sporteseményen, köztük a novemberben Thaiföldön rendezendő dzsiudzsicu világbajnokságon is bizonyíthatja tudását. A versenyeken, megmérettetéseken való részvétele az anyagiak hiánya okán veszélybe kerülhet: mivel ez a fajta küzdősport nem olimpiai sportág, így a szaktárca nem nyújt támogatást a kijutáshoz, részvételhez.
Bács Rita kiskora óta sportol, szertornázott. Két éve az édesanyja vezette karitatív egyesület táborában egyik önkéntesük lánya mesélt neki arról, hogy küzdősportra jár. Mindig érdekelték az új dolgok, ezért úgy döntött, kipróbálja a dzsiudzsicut. A sepsiszentgyörgyi Show Time sportklubnál első alkalommal a kezdők csoportjába került, ahol azonnal megragadta a vidám hangulat, majd áthelyezték a 14 éven felüliek korosztályába, ahol úgy érezte, rátalált önmagára.
– Az edzőm, Cristian Șchiopu nagyon kedves volt, mindenben segített, mindent megtett azért, hogy élvezhető legyen ez a küzdősport. Másfél hónap után egy helyi versenyre hívta fel a figyelmemet, és úgy döntöttem, hogy részt veszek, kipróbálom, mennyit tudok. Akkor harmadik helyezést értem el. Az volt az első versenyem, az első érmem, nagyon boldog voltam. Ezt követően egyre több energiát fektettem abba, hogy bizonyítsak önmagamnak és másnak is, úgy érzem, a sport számomra életcél. Egyre több versenyen vettem részt, eddig 23 érmet sikerült összegyűjtenem a teljesítményemért: 11 arany, 5 ezüst és 7 bronz. Ezeket zömmel hazai pályán kaptam, tavaly szeptemberben a Balkán-bajnokságról újabb aranyéremmel térhettem haza.
Rita állítja, mindig élt benne a versenyszellem, emellett maximalista is. Céltudatossága, kitartó munkája, a sok-sok órányi edzés meghozta eredményét, a különböző megmérettetéseken elért pontszámai alapján beválogatták az országos keretbe, ugyanakkor részvételi jogot nyert az idei év rangos megmérettetésein, világszintű sporteseményekre utazhat ki: augusztusban Horvátországban szervezik a világkupát, szeptemberben Görögország lesz a házigazdája a Balkán-bajnokságnak, novemberben pedig Thaiföldre, Bangkokba készül a dzsiudzsicu világbajnokságra. Hogy bizonyíthasson ezeken a rendezvényeken, az alapos felkészülés mellett különböző teszteken, felkészítőkön, orvosi vizsgálatokon kellett részt vennie.
– Nagy megtiszteltetés, hogy része vagyok az országos keretnek, büszke vagyok az eredményeimre, de ugyanakkor nagyfokú stresszt is hoz magával. Ha bekerülsz ebbe a körbe, erős bizonyítási kényszer él benned. Mert ha egy egész országot képviselsz, akkor már nem csak önmagadért küzdesz – szögezte le.
Fotó: Facebook / Ronin Training Academy
Egyensúlyra törekedve
Rita a Berde Áron Szakközépiskola diákja, könyvelést tanul, idén tizedik osztályt végzett. Arról is faggattam, miként lehet összeegyeztetni a tanulással a sportolást, azt a rengeteg munkát, amit a versenyekre való felkészülés igényel. Nem rejtette véka alá: az első időszakban nehezteltek rá, mert a sportolás miatt sokat hiányzott, nem mindenki fogadta megértéssel a sport iránti érdeklődését, elköteleződését. Megjegyezte, miközben a versenyekre készült, igyekezett rendszeresen bepótolni a tananyagot, és előfordult az is, hogy amíg arra várt, sorra kerüljön egy-egy megmérettetésen, közben leckét írt – mesélte, de elismerte, hosszú távon ez igen megterhelő.
– Nehéz volt az első hónapokban egyesíteni, hogy reggel iskola van, délután egy óra szabadidő, amíg eszem, megpihenek, utána edzés, később meg tanulás, ágyba kerülni csak késő este sikerült. Idén nehezebb volt a tananyag, keményebb edzésterv jött a képbe, így csak valamikor éjfél körül sikerült lefeküdni, de reggel hatkor ébredni kellett már. Ez a tempó az edzéseken való részvételre is rányomta bélyegét, ezért úgy döntöttem, „visszaveszek” egy kicsit a tanulásból (Rita az idei tanév első három moduljában osztályelső volt – szerk. megj.). Úgy érzem, most kezd valamelyest egyensúlyba kerülni a két dolog.
Rita édesanyja, Bács Emese arról mesélt, hogy a mindennapi tanulás és edzések mellett lánya nagyon sok önkéntes munkát vállalt iskolájában, bekapcsolódott a diáktanácsba, az Erasmus-programba, a magyarországi diákok fogadásába, iskolai versenyeken vett részt, megemlékezéseken és más ünnepségeken szavalt. Ugyanakkor az általa vezetett Életmentő Kupakok Egyesületnek is igen aktív tagja, számos jótékonysági program megvalósításában segédkezett: vásárok lebonyolításában, a rászoruló családok számára élelmiszercsomagok összeállításában, nehéz sorsú gyermekek táboroztatásában.
A szerző felvétele
Kijutni a világbajnokságra
A következő időszak az intenzív felkészülés jegyében zajlik majd Rita számára, hogy minél jobban teljesíthessen a rangos versenyeken: az eddigi heti három kétórás edzést megtoldották további három, egyenként másfél órás alkalommal, ezek során főként légző és erőgyakorlatokat végez. Mivel tagja a versenycsapatnak, időközben beszúrtak egy szombati felkészülést is, de megesik, hogy néha vasárnap is menni kell. Bár viszonylag rövid idő alatt sikerült felküzdenie magát a legjobbak közé (tavaly Balkán-bajnok és országos harmadik helyezett volt, idén pedig országos első és második helyezést ért el – szerk. megj.), a világszintű versenyeken való részvétele az anyagiaktól függ. Mint azt elmondta, a dzsiudzsicu nem olimpiai sportág, ezért a minisztériumtól nem kapnak semmiféle támogatást, így csak akkor lehet jelen a Balkán-bajnokságon, a világkupán, illetve a világbajnokságon, ha előteremtik, kifizetik a repülőjegyeket, a szállást, ellátást és egyéb költségeket, illetve a benevezési díjakat. Hogy kijuthasson, részt vegyen a három jelentős sporteseményen, összesen 10 ezer euróra van szüksége. Az eddig összegyűlt támogatásokból a Thaiföldre szóló repülőjegyet sikerült megvásárolnia a családnak, és azt remélik, az összeg többi részét is sikerül felajánlásokból, szponzorálásokból előteremteni a fennmaradó rövid időben.
Rita leszögezte: ha újrakezdhetné, biztosan ismét belevágna a dzsiudzsicuba, de kicsit hamarabb elkezdené. Ez a fajta mozgás felszabadultságot ad számára, mint fogalmazott: míg egyesek zenét hallgatnak vagy éppen veszekednek, ha idegesek, ő bemegy az edzőterembe, „és száztíz százalékban tudok teljesíteni, tehát stresszlevezetésnek kiváló”. Megjegyezte, ajánlja ezt a fajta mozgásformát azoknak, akik kipróbálnák a küzdősportot, önvédelem mellett különböző technikákat is tanulnak, erő- és légzőgyakorlatokat végeznek, nyújtanak, kikapcsolódnak. Mindezek a mindennapi életben is segítenek, „engem mindenképpen előrevisz” – fűzte hozzá Rita.
– Az a hely számomra nem csupán edzőterem, az ott lévők nem csak edzőtársak, mi egy kis család vagyunk. Sírtam már ott, megvigasztaltak, nevettünk és veszekedtünk, ünnepeltünk is. Szeretek ott lenni, mindent megad az a hely, amire szükségem van. A legjobb közösség! – vélekedett sportklubjáról.
Céljai megvalósításában magánszemélyek, cégek egyaránt segíthetik Bács Ritát, szükség esetén szponzorszerződést is biztosítanak. Támogatásokat a következő számlaszámon fogadnak: RO10 RNCB 0124 0666 8013 0003, megjegyzésben kérik feltüntetni: „Donație Rita CM”, Asociația Club Sportiv Show Time – RO63 BRDE 150S V175 4180 1500, megjegyzés: CM. Revoluton Bács Emesének lehet utalni: @emeserb71.
