A miniszterelnök elmondta, amennyiben nem csökken a költségvetési hiány, a román állam fizetésképtelenné válhat, a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról és nem tudná fedezni az kiadásokat, beleértve a fizetéseket és a nyugdíjakat. Emlékeztetett, hogy az adóreformtól függ Románia hozzáférése az EU helyreállítási alapjához. Uniós források nélkül pedig nem lehetne megvalósítani a nagy infrastrukturális beruházásokat, az autópálya-építéseket és a vasúthálózat korszerűsítését. Emellett Románia adósbesorolása a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülne, ami elriasztaná a külföldi befektetőket – sorolta a kormányfő. „Brutális recesszióba kerülnénk, ami állások megszűnésével, magas munkanélküliséggel, a lej masszív leértékelődésével járna, és ezt nem engedhetjük meg magunknak” – jelentette ki Bolojan. A helyzet súlyosságát érzékeltetve példaként elmondta, minden 100 lej mellé, ami adók és illetékek formájában folyik be a központi költségvetésbe, a kormány kénytelen 32 lej hitelt felvenni, hogy fedezni tudja az állami kiadásokat.

A kormányfő bejelentette, a kabinet három lépésben hajt végre a költségvetési bevételek növelését és a kiadások csökkentését célzó intézkedéseket. Első körben a korábbi háromkulcsos (5, 11, illetve 19 százalékos) helyett augusztus elsejétől kétkulcsos, 11 és 21 százalékos áfát vezetnek be. Elmondta, hogy a kedvezményes, 11 százalékos áfakulcsot a gyógyszerekre, élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra, vízszolgáltatásra és csatornázásra, könyvekre, tűzifára, a hőenergiára és a vendéglátóipari szolgáltatásokra fogják alkalmazni. Ugyancsak augusztus elsejétől 10 százalékkal nő az alkoholtartalmú italok, az üzemanyagok és a dohányáru jövedéki adója.

Ilie Bolojan ismertette, átmeneti jelleggel javasolják, hogy a nyugdíjak és a fizetések a jövő évben se növekedjenek, a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra pedig 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást vetnek ki. További intézkedés, hogy 2026. január 1-től 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó, és a kormány pluszadót vet ki a bankok nyereségére, valamint a szerencsejátékokból származó profitra egyaránt.

A deficitcsökkentő csomag másik eleme, hogy két órával növelik a kötelező heti óraszámot a köz- és a felsőoktatásban. A miniszterelnök szerint ez azt jelenteni, hogy a heti 40 órából, amennyit egy tanárnak az iskolában vagy az iskoláért kell dolgoznia, az eddigi 16 óra helyett 18 órát, a 18 óra helyett pedig 20 órát kell majd tanítania. Az intézkedés nem érinti a pedagógusok fizetését, de megtakarításokat eredményez, jelenleg ugyanis az óraadó tanárok óraszáma több mint 30 ezer pedagógusi állásnak felel meg. A kötelező heti óraszámok növelésével azonban felére csökken az óraadó tanárok külön fizetett óráinak száma, az így megspórolt pénzt a tanügy finanszírozására lehet majd felhasználni – magyarázta a kormányfő. Rámutatott arra is, hogy az elmúlt években fenntarthatatlan mértékben megnőttek az ösztöndíjkiadások, ezért az érdemi ösztöndíjak számát korlátozzák, a szociális ösztöndíjakat pedig pontosan meghatározott kritériumok alapján ítélik oda a jövőben. 

A miniszterelnök közölte, a deficitcsökkentő intézkedéseket tartalmazó törvénytervezetet ma közvitára bocsátják, és jövő héten parlament előtti felelősségvállalással fogadtatja majd el a kormány. Közölte azt is, hogy az intézkedések végrehajtása érdekében, a pénzügyminiszter javaslatára lecserélte az adóhatóság vezetőségét. Leszögezte: más megközelítésre van szükség az adócsalás felszámolásához és a közpénzek helyes felhasználásának biztosításához, illetve elsikkasztásuk megakadályozásához.

Újabb deficitcsökkentő csomag

A miniszterelnök jelezte, július végéig a kormány egy második deficitcsökkentő csomagot is elfogad, amelynek része lesz a különnyugdíjak szabályozása, illetve az önfenntartó állami intézmények és az állami vállalatok reformja – ez utóbbi nagyobb költséghatékonyságot, támogatásuk csökkentését, valamint az átláthatóságuk növelését jelenti. A csomagnak része lesz a helyi önkormányzatok kiadásának reformja, illetve a gyors egymásutánban bevezetett bérpótlékok felülvizsgálata. Bolojan hozzátette, hogy növelni fogják a bányajáradékokat is, és drágábban fogják értékesíteni az állami tulajdonban lévő természeti erőforrásokat.