Általános sztrájkot fontolgatnak

Közalkalmazottak tüntettek tegnap a parlament és számos közintézmény előtt a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen. A bérpótlékok csökkentése és az adóterhek emelése ellen tiltakozó egészségügyi és tanügyi szakszervezeti szövetségek képviselői a parlament előtt sorakoztak fel, azt vetítve előre: ősszel „az utcán tartják meg a tanévnyitót”, és általános sztrájk kirobbantását is kilátásba helyezték, ha a kormány nem tesz le arról, hogy a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragásának terheit az amúgy is túlterhelt, alacsony jövedelmű oktatási és egészségügyi alkalmazottakra hárítsa.

A parlament épületében dolgozó közalkalmazottak is tiltakoztak a kormány megszorító intézkedései ellen, és a törvényhozás működésének ellehetetlenítésével fenyegetik a politikai döntéshozókat, ha „nem adják azonnal vissza” a júliustól töredékére csökkentett veszélyességi pótlékot.

Utcára vonultak Bukarestben az európai alapok minisztériumának alkalmazottai is, akiket a kormányzati deficitcsökkentő csomag bérpótlékaik jelentős részétől foszt meg. Az európai alapok felhasználását ösztönző, az alapbér felével egyenlő bérpótlék ugyanis augusztustól jelentősen (az alapbér 5–40 százalékára) csökken, csak az adott projektre fordított munkaórákért jár majd, figyelembe véve a lehívott uniós támogatások értékét is.

Az ország más városaiban is spontán tiltakozó akciókat tartottak a közalkalmazottak: Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Râmnicu Vâlceán, Craiován és Galacon a nyugdíjpénztár alkalmazottjai a hivatal épülete előtt felsorakozva tiltakoztak jövedelmük lefaragása, az újabb drágulási hullámmal fenyegető áfaemelés és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése ellen.

A szolidaritásnak a pártoknál kell kezdődnie

A Declic Közösség tegnap felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért felelősséget vállal a parlamentben. A szervezet közleménye szerint a Csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor című petíciójukat eddig 94 ezren írták alá. „A szolidaritásnak a pártoknál kell kezdődnie! A kormány elveszi a pénzt a nyugdíjasoktól, a diákoktól, a köztisztviselőktől, a vállalkozóktól, de több százmillió lejes támogatásokat hagy a pártoknak, éppen azoknak a politikusoknak, akik a deficit növekedését okozták” – idézte a közlemény Cătălina Hopârteanut, a Declic kampánykoordinátorát, aki szerint a kormány kettős mércét alkalmaz a pártszubvenciók csökkentésének késleltetésével.

A civil szervezet emlékeztetett arra, hogy a pártok állami támogatása a 2016-os 14,5 millió lejről 2024-re 380 millió lejre nőtt. „Ez az emelés óriási és indokolatlan. Ez idő alatt a legtöbb pénzt a PSD és a PNL kapta, és a két párt a támogatások 57,8 százalékát álcázott választási reklámra (...) fordította” – olvasható a közleményben.

Megszorítások korlátozott ideig

A kormánynak a képviselőház és a szenátus eredetileg 15 órai kezdettel tervezett együttes ülésén kellett volna felelősséget vállalnia a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetért, a plenáris ülés azonban két órát késett, mivel 15 óráig nem érkezett meg a parlamentbe a dokumentum: a délelőtti kormányülésen a törvénytervezet több pontban módosult, és a változtatásokat be kellett vezetni a parlament elé kerülő jogszabályjavaslatba.

Ilie Bolojan a kormány nevében vállalt felelősséget a parlamentben az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezetért. A miniszterelnök felszólalásában reagált arra a közvélekedésre, miszerint a megszorítások csak a legszegényebbeket fogják érinteni, a szinekúrák betöltői semmit sem veszítenek. „Egyértelműen arról szeretnék biztosítani minden román állampolgárt: kockára tettem a miniszterelnöki mandátumomat és teljes felelősséggel tartozom azért, hogy mindaz, amit mondtam, a gyakorlatban is megvalósuljon, különben nem leszek többé kormányfő” – jelentette ki Bolojan.

A miniszterelnök beszédében azt ígérte, hogy a kormány rendbe fogja hozni az ország pénzügyeit. „Meg akarom mutatni, hogy tudunk jól, a polgárokat tiszteletben tartva kormányozni” – fogalmazott Bolojan. Kijelentette ugyanakkor, hogy a megszorító intézkedések csak korlátozott ideig lesznek érvényben, és ha a kormány a következő hónapokban azt teszi, amit tennie kell, akkor a jövő év végére más helyzetben lesz az ország. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetési hiány 40 százalékát az állandó kiadások, elsősorban a közalkalmazotti bérek eredményezik, miközben az éves bérkiadások adófizetőkhöz viszonyított aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Románia a legalacsonyabb adóbevételű uniós országok egyike, az áfakulcs és az osztalékadó romániai szintje pedig az egyik legalacsonyabb az EU-ban – tette hozzá.

Következik a második csomag

Ilie Bolojan azt is közölte, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már „a méltányosságra és a hatékonyságra helyezik hangsúlyt”. A miniszterelnök elmondta, hogy a második csomagnak része lesz a különnyugdíjak reformja, ami a kivételek megszüntetésére, a nyugdíjak kiigazítására és a nyugdíjkorhatár növelésére terjed ki. Helyet kap a csomagban az állami vállalatok és az önfenntartó állami hatóságok reformja is. Bolojan ígérete szerint a kormány csökkenteni fogja az igazgatótanácsi tagok számát és juttatásait, illetve átláthatóvá teszi a szerződéseiket.

Ugyanakkor szintén a második deficitcsökkentő csomag részeként az államapparátus csökkentésével, decentralizálással és digitalizálással átalakítják a helyi és központi közigazgatást. Emellett szigorítják az adócsalás büntetését, növelik az adóhatóság hatékonyságát és a közösségekre gyakorolt hatásuk szerint rangsorolják az állami beruházásokat – sorolta a miniszterelnök.

Megmentett magyar iskolák

Az első válságkezelési intézkedéscsomag közoktatásra vonatkozó előírásai súlyosan érintették volna több tanintézményünk létét, működését, az RMDSZ azonban a hétvégi egyeztetések során megvédte a magyar iskolákat, osztályokat – közölte a szervezet hírlevele. „A ma elfogadott előírásokat úgy módosítottuk, hogy az általános kötelező létszám­emelés ellenére – legalább 500 diák kell egy iskola működtetéséhez – a 300 diákkal működő kisebbségi intézményeink megőrizhessék jogi személyiségüket, vagyis ne lehessen őket megszüntetni vagy összevonni. Ez több tucat nagyvárosi és szórványiskolánk önálló létét helyezte biztonságba. Sikerült továbbá megőrizni a kisebbségi bölcsődei, óvodai csoportok, valamint iskolai osztályok minimális kötelező létszámait” – idézi a tájékoztató Szabó Ödön parlamenti képviselőt. Szintén az RMDSZ határozott kérésére kisebb mértékben növelték a tanintézmény-vezetők heti kötelező óraszámát.

Bizalmatlansági indítvány

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion a képviselőház és a szenátus együttes ülésén kijelentette, pártja bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Mihai Enache képviselőházi frakcióvezető már az ülés megkezdése előtt tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az indítványt a másik két ellenzéki párt frakcióinak és a függetleneknek egy része is támogatta aláírásával, mert nem értenek egyet a kormány deficitcsökkentő intézkedéseivel.

Ha a képviselők és szenátorok három napon belül nem terjesztenek be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. Bizalmatlansági indítvány benyújtásához a képviselők és szenátorok legkevesebb egynegyedének a támogató aláírására van szükség.