A múlt héten zajlott erdőalji táborba, a Cimbora-műhelybe – melynek fenntartója, akárcsak az évente nyolc alkalommal megjelenő Cimbora folyóiratnak, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ – idén 33 tanuló érkezett Kovászna és Hargita megyéből. A Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával zajló műhelymunkán a fiatalok érdekesebbnél érdekesebb foglalkozásokon vehettek részt, nyitva ezek által nemcsak a világ változásai, de aktuális problémái, illetve azok lehetséges megoldásai felé is.

A diákok vendége volt a táborban Szőcs Imre műfordító, Vetró-Bodoni Barnabás képzőművész, Lövétei Lázár László költő, akiknek segítségével az irodalmi, képzőművészeti alkotásokkal való ismerkedésen túl a táborlakók azt a kérdéskört is boncolgatták, hogy vajon az alkotói munka kínál-e alternatívát környezeti problémákra, az irodalom hogyan dolgozza fel az éghajlatváltozás hatásait, miként hasznosíthatók újra a hulladékok, ezáltal a Cimbora-műhely környezeti problémák iránti fő tematikájához is igazítva hangulatos tábori mindennapjaikat.

Ladó Ágota művészettörténész a kolozsvári Quadro galéria gyűjteményéből származó kiállítási tárgyak, úgymint műalkotások, személyes hagyatékok, régi képeslapok segítségével a múlt század társadalmának viszonyairól mesélt a diákoknak, Kusztos Anna irodalomkritikus segítségével a maguk írta verseket, elbeszéléseket elemezték a diákok, bővítve ezáltal kritikai szemléletüket.

A tábor programját mindig a gyermekek igényeinek megfelelően alakítjuk – mondta Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője, hozzáfűzve, hogy a szórakozás sem hiányzott: tábortűz melletti népdalestet is tartottak a folyóirat munkatársa, Zayzon Ágnes közreműködésével, és egy gitáros-citerás koncertre is készültek.

A setétpataki táborban, ahol a rendre és fegyelemre is maguk a táborozók vigyáznak, a rossz idő miatt csütörtök délelőtt éppen egy benti foglalkozás zajlott. A diákok többsége kérdésekre válaszolva úgy fogalmazott, hogy bár fáradtak kissé, de azért kíváncsian várják a nap történéseit, eseményeit, tevékenységeit, mert a tábor az a hely „ahol mindig történik valami”. Valami, amit élményként vihetnek tovább Setétpatakról.