Bútorfestő szakkör Lisznyóban

2025. július 24., csütörtök, Közélet

Kiállításon mutatták be alkotásaikat a Lisznyóban szervezett bútorfestő szakkör tagjai. A lelkes csapat az előző hónapokban a debreceni származású Stima-Weaver Klára művészettörténész, rajztanár vezetésével igyekezett elsajátítani a reneszánszát élő népi mesterség alapjait. 

  • Kiállítás Lisznyóban. Stima-Weaver Klára felvétele.
    Kiállítás Lisznyóban. Stima-Weaver Klára felvétele.

A lisznyói szociális központ felújított épületének előterében számba vettük az elkészült alkotásokat: tükörkeretekről, templom- és karzatkazettákról, dobozokról és kulcstartókról, ajtónévtáblákról, tálcákról köszönnek vissza a különböző térségek hagyományos népi motívumai, amelyeket több héten át tanultak megfesteni a szakköri tevékenységhez csatlakozók.

Mint azt Stima-Weaver Klára felelevenítette, a szakkör a Nemzeti Művelődési Intézet közösségfejlesztő és összetartó projektjeként indult még a világjárvány idején azzal a céllal, hogy a különböző hagyományos népi mesterségeket megismerjék és gyakorlják. Ehhez a szükséges alapanyagokat is biztosítják – mutatott rá. Ma már több mint húsz népi mesterséget népszerűsítenek a Szakkör online felületén, ahol ismertetők, oktatóvideók állnak az érdeklődők rendekezésére. A kezdeményezés igen népszerűnek bizonyult, Háromszéken is számos közösségben bekapcsolódtak a mozgalomba.

A lisznyói szakkör előfutára egy Sepsimagyaróson szerveződött csoport volt, mely Hajdu Laura pályázata nyomán első évben kosárfonással, a következőben pedig bútorfestéssel ismerkedett. A csoportban tevékenykedő Stima-Weaver Klárát Gál Adél lisznyói református tiszteletes kérte fel, hogy egy nőszövetségi találkozón beszéljen ezekről „a szerethető, élményt adó” foglalkozásról. Tavaly már pályáztak is, majd elindult a közös munka, a tanulás. A sepsimagyarósi és lisznyói csoporttagok első évben igyekeztek megfesteni az ajánlott tárgyakat, s mivel immár haladók lesznek, a következő évadban maguk választhatják meg, hogy mit díszítenek – vázolta a foglalkozásvezető. Elkészült munkáikon egyebek közt vizesréti, kórósi, sólyi és zabolai motívumok jelennek meg, a kiétei karzatkazetta megfestése révén pedig a stencilezés érdekes technikáját is elsajátították.

A lisznyói bútorfestő szakkör kiállításán Sánta Ferenc képzőművész méltatta az alkotásokat, Uzon község önkormányzata részéről Foró Frida mondott köszöntőt, Tóth Tünde népdalaival, a 83 éves Forró Lenke néni pedig szavalatával emelte az esemény hangulatát. A tevékenységek a tervek szerint ősztől folytatódnak, a csoportvezető azt tapasztalja, a tagok érdeklődnek a bútorfestés iránt, s bár sokat kell gyakorolni, de „jó érzés, érdemes vele foglalkozni” –  összegezett.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 734
szavazógép
2025-07-24: Jegyzet - Váry O. Péter:

Síró-nevető (Városjáró)

Aki sokat jár, sokat lát. Olykor olyasmit, ami jókedvre deríti, nagyon sokszor meg olyant, ami mélységesen elszomorítja. Mint minden jóravaló ember, a hivatásos városjáró is jobban kedveli azokat a dolgokat, amelyek mosolyt csalnak az arcára, elvégre olyan masszából gyúrt bennünket a nagy alkotó, hogy inkább látnánk egyfolytában rózsaszínben a világot, ami persze lehetetlen, mert a világ már csak olyan, hogy ború és keserűség is vegyül bele bőséggel, s aztán ha még magyarnak is született az ember fia, hát... vigadni is csak sírva tud. Legalábbis így fogalmazta meg Bajza József a magyar néplélek sajátosságát, és mi neki elhisszük, mert ha a szabadságharc bukása utáni hányattatásaiba bele nem őrül, legnagyobb költőink közt tartanánk számon.
2025-07-24: Közélet - Bartos Lóránt:

A kézdikővári Áfra Melánia (Érettségi- és évfolyamelsők)

Ritkaság, hogy egy városon, illetve egy iskolán belül két egyforma érettségi eredmény szülessen: Kézdivásárhelyen ez megtörtént, a Nagy Mózes Főgimnáziumban két diák, a kézdikővári Áfra Melánia és a berecki Jakab Nóra ért el 9,70-es általánost az érettségin. Alább az Áfra Melániával készített beszélgetésünk olvasható.