A sepsiszentgyörgyi Szent József-templomban vasárnap az időseket és nagyszülőket köszöntötték a délelőtti ünnepi szentmisén, amelyen több mint háromszázan vettek részt. Ft. Ilyés Zsolt plébános a szentmise homíliájában többek között a jó ima átalakító szerepéről beszélt s kérte az Úr áldását a szépkorúakra. A szentmise végén emléklappal ajándékozták meg a 70 éven felülieket. Az ünnepség a plébánián folytatódott, ahol élő zenés kulturális műsor és a Kincskereső néptáncegyüttes szórakoztatta a jelenlevőket. Majd szeretetvendégségre is sor került: ennivalóval és süteménnyel kedveskedtek az időseknek, a belvárosi plébániai közösség mindent megtett azért, hogy jól érezzék magukat.
A szentmise megkezdése előtt rózsafüzért imádkoztak a templomban, majd Ilyés Zsolt plébános köszöntötte azokat, akik el tudtak menni az ünnepségre, és azokat is, akik betegségük vagy egyéb akadály miatt csak az interneten kapcsolódtak be. Kihangsúlyozta: „azt szeretnénk, hogy legyen szép napjuk, úgy menjenek haza, hogy öröm legyen a szívükben, feltöltődjenek. (…) Bár az idő eltelt Önök fölött, de nekünk fontosak most is. Küldetésük van itt ezen a földön, amíg élnek. Ezért szeretnénk Önökkel együtt imádkozni, hogy ezek az idős napok is, amikkel a jó Isten megajándékozta Önöket, ne szomorúsággal, ne magányosan, keseregve, ne csak kereszthordozással teljenek, hanem az időskor ünnep is legyen. Öröm is legyen benne, az összetartozásunkat megerősítő, tápláló élménye is legyen. Tiszta szívünkből kívánjuk a mai napra, de életük további minden napjára is, hogy örömet és küldetést is találjanak. Hittel kérjük az Urat, áldást adjon az Önök életére.”
Az életünket átalakító ima
A szentmise homíliájában Ilyés Zsolt plébános kifejtette: „Sokáig októberben tartották az idősek világnapját, de pár éve a világegyházban július utolsó vasárnapját nevezték ki az idősek és nagyszülők világnapjává; ezért, hogy a világegyházzal együtt dobbanjon a szívünk, egységben legyünk, mi is július utolsó vasárnapjára tettük az idősek köszöntését. De nem azért, mert ez elő van írva, hanem azért, mert nem feledkezünk meg Önökről. Fontosak nekünk, és szeretnénk, hogy ezt érezzék. Nem én, hanem egy egész közösség. Ha tudnák, hogy hányan dolgoznak ma is, hogy önök jól érezzék magukat, hogy legyen egy szép napjuk! Legyen nyitott a szívük az Istennek mindenekelőtt, és engedjék, hogy az Isten megajándékozza emberen keresztül vagy közvetlenül ő maga. Emeljük fel a szívünket a mindennapi kesergésből, a gondjainkból, a kereszthordozásból, nyitott szívvel engedjük, hogy az Isten megajándékozzon.”
Majd beszélt az imádság fontosságáról, amely szebbé teheti az életüket. Egy idős ember meg tud menteni egy egész várost az imájával. Jézus példája annyira vonzó, hogy elkezdenek könyörögni a tanítványai, tanítsa meg őket is. Milyen jó lenne, ha az imádságuk hatására annyira krisztusivá alakítaná életünket az ima, hogy megkívánják tőlük gyermekeik, unokáik... A plébános összehasonlította a helyes és helytelen imát, hangsúlyozva, hogy úgy kellene imádkoznunk, eljussunk arra az állapotra, hogy azt akarjuk, amit Isten. Jézus a Miatyánkban tanított a helyes imára. Akkor jól imádkozunk. Az ima átalakító szerepéről: készek legyünk elfogadni az Isten akaratát, mert a kellő időben ő úgyis megadja azt, amire szükségünk van. Amikor leülünk imádkozni, a bizalom kellene legyen a legerősebb. „Minden vagyonnál, örökségnél százszor többet érne, ha megtanulnának úgy imádkozni, hogy az ételüket átalakítsa az ima” – bátorította az időseket.
Örömet szerezni az időseknek
A plébánián élő zenés nosztalgiaműsorral, szavalatokkal folytatódott a nap. A Tőkés Edit és Tőkés Csaba Zsolt néptáncoktatók által irányított Kincskeresők együttes fiataljainak fellépését is örömmel fogadta az esemény közönsége. A szeretetvendégség részeként ennivalót és süteményt szolgáltak fel. Az ünneplők között volt a 86 éves Gergely Rozália néni, akinek nagyon sokat jelentett a nap: „Végtelenül tisztelem a plébános urat. Más években is részt vettem az idősek napján, de ahogy most kitettek magukért, ilyent még nem láttam. Ilyen fogadtatásban sosem volt részünk. Elképzelhetetlen, hogy még ebédet is kaptunk. Alig tudtam átmenni a templomtól a plébániáig két pálcával, de támogattak. Nagyon hálás vagyok.”
Köllő Irénke néni és férje, Guszti bácsi így vélekedtek: „Megtisztelő figyelemmel szólt a hívekhez Zsolt atya, kihangsúlyozva, hogy nagy szükség van az idős korosztályra, és az a cél, hogy érezzük is ezt, hogy soha ne legyünk magányosak, hiszen az Úr mindig velünk van! Nagy szeretettel és tisztelettel tette mindenki a dolgát, Isten áldja munkájukat. Felemelő érzés, el is felejtettük, hogy hány évesek vagyunk: összesen 155!”
A sok nagylelkű adakozó mellett a polgármesteri hivatal is támogatta a rendezvényt.
