Hatodik alkalommal szervezték meg augusztus első hétvégéjén az Orbaiszéki Forgácsfesztivált Kovásznán. A kétnapos rendezvény első kiadása, 2018 óta a térség magyarságának egyik legnagyobb nyári közösségi eseményévé nőtte ki magát. A programban helyet kaptak néptáncbemutatók, kézműves-foglalkozások, zenés fellépések, hagyományos mesterségek bemutatói és vásári forgatag is. A fesztivál célja a közösségépítés mellett az élő székely hagyományok továbbadása.
A Forgácsfesztivál szervezői évről évre arra törekednek, hogy a térség magyar közösségei bemutatkozási lehetőséget kapjanak, az értékek megőrzése pedig ne csak ünnepi deklaráció, hanem hétköznapi gyakorlat legyen. Az esemény minden korosztályt megszólított: gyermekektől az idősekig sokan bekapcsolódtak a programokba, amelyek természetes módon ötvözték a közösségi élményt a kézműves örökséggel, népi kultúrával és gasztronómiával.
A fesztivál szombaton a zágoni Gyöngyszemek és a Szivárvány mazsorettcsoport fellépésével vette kezdetét. Ezt követte a Neo-Gitár-Alfa klasszikusgitár-együttes katonadalokból álló műsora. Az este zenei csúcspontját a XXVI. Cigányfolklór Tábor gálaműsora jelentette. Antal Adorján és barátai, valamint a Szászcsávási Zenekar, illetve a táborlakók előadása valódi népzenei élményt teremtett a főtéren. Gyerekek és idősek, helyiek és turisták nagy tapssal fogadták előadásukat.
Lovasok és fúvósok a megnyitón -- felsorakozott a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvószenekar
A múltat tisztelni kell
A fesztivál hivatalos megnyitóját vasárnap délben tartották, a város főterén felsorakozott fúvósok és lovasok felvonulását követően. A megjelenteket Gyerő József, Kovászna város polgármestere köszöntötte, aki beszédében hangsúlyozta: a Forgácsfesztivál nemcsak egy látványos esemény, hanem közös lelki és kulturális gyakorlat, amely segít összekötni a generációkat. „Tiszteld a múltat, és éltessed tovább! Vagyunk, akik voltunk, és leszünk, akik vagyunk” – idézte a rendezvény jelmondatává lett gondolatokat, amelyek Kőrösi Csoma Sándor és Mikes Kelemen időt és teret áthidaló üzenetét hordozzák.
A polgármester emlékeztetett: Orbaiszék történelmileg is fontos közösségi egység, melynek hagyományőrző ereje a mai napig érezhető. Felidézte Hankó Vilmos és Nyirő József írásait a székely ember munkaszeretetéről, kézügyességéről, faragásban, ácsságban, kapukban, díszekben, mindennapi tárgyakban megmutatkozó művészi érzékéről. Külön kitért a székely kapura, mely – mint mondta – „nemcsak dísz, hanem élő családtag, amely őrzi a gazda hitét, emlékeit és reményeit”.
Lovasok és szalmabábuk a Forgácsfesztiválon
A városvezető megköszönte a szervezők, támogatók, helyi önkormányzatok, közintézmények, civil szervezetek és önkéntesek munkáját, akik hittel, odaadással, önzetlenül tették lehetővé, hogy a Forgácsfesztivál idén is méltó módon megvalósuljon. Zárásként Hankó Vilmos sorait idézte: „Ragyogja be a földet a boldogság napja, aranyozza meg kedves népünket a jólét öröme. Sarjadjon barázdáiban új élet, amerre csak székely fut, ringasson szárnyain a szél, s öröm és szabadság víg dala zengjen.”
Az egybegyűlteket a megyei tanács alelnöke, Gáj Nándor is köszöntötte, kiemelve, hogy a Kovászna Megye Tanácsa kiemelten támogatja azokat a rendezvényeket, amelyek egyszerre erősítik a kulturális önazonosságot és a közösségi összetartozást. „A hagyományainkat nem őrizgetni kell, mint egy poros emléktárgyat – éltetni kell őket” – fogalmazott. Hozzátette: minden résztvevő hozzájárulhat a közösség életéhez azzal, ha megáll egy kézműves portékája előtt, ha mesél a látottakról a gyermekének, vagy ha csatlakozik egy közös tánchoz a főtéren. A beszéd végén gróf Széchenyi István örök érvényű gondolatát idézte: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.”
A gelencei Áros Tibor élőben mutatta be a zsindelykészítés mesterségét
Népi mesterségek bemutatója
Vasárnap a kézművesség és a régi mesterségek kaptak hangsúlyt. Az egyik központi bank épülete előtt felállított sátor alatt fafaragók, kádárok, zsindelykészítők és szövők mutatták be mesterségüket. A haralyi Szőke Tibor a dongás faedény készítését, a gelencei Áros Tibor a zsindelyvágást, míg a kovásznai Ferencz Botond, Demes Mihály és Bodor János kopjafák, székelykapu-motívumok, tükörkeretek faragását mutatta be. Demes Mihály saját készítésű hegedűt is kiállított.
A csomakőrösi Gocz Benedek, Edit és Ferencz Sándor forgácskalapokat készített hajszálvékonyra hántott fából. Bartók Erzsébet barátosi szövőnő nemcsak szőtt, hanem a szövés technikájáról, alapanyagairól, mintavilágáról is beszélt a látogatóknak.
Forgácskalapok, faragások, szőttesek – a kézműves sátorban régi mesterségek képviselői kínálták portékáikat
Láncfűrészek versenye, vásári forgatag
A legnagyobb érdeklődés vasárnap a favágó versenyt kísérte. A város főterén felállított fenyőfatörzseken fakitermelő és -feldolgozó cégek csapatai mérték össze tudásukat. A résztvevők hosszirányú vágásban, gallyazásban és gyorsasági fűrészelésben versenyeztek. A legjobbak új láncfűrészt vihettek haza, melyeket a Husqvarna kovásznai képviselete ajánlott fel. A közönség elismeréssel figyelte a precíz mozdulatokat és a verseny baráti légkörét.
A Forgácsfesztivál vásári forgatagán több kereskedő kínálta portékáit. Az augusztus elsejei áfanövelés megmutatkozott a lacikonyhákban kínált ételek és italok árán. Például a lángost 18 lejért, a kürtőskalácsot 25 lejért kínálták az árusok. Legjobban az RMDSZ nőszervezete által kínált csörögefánk fogyott, amely amellett, hogy ingyen adták, nagyon finom is volt.
A város központjában egész nap szólt a zene. A barátosi Ferencz Ernő Református Fúvószenekar, a Zágoni Rezesbanda és a Finom zenekar biztosította a talpalávalót. Felléptek a kommandói Horn Dávid Általános Iskola tanulói, a zágoni és kovásznai gyermek-néptánccsoportok is. A rendezvényt a Csíkmadarasi Népi Zenekar Tűzpiros rózsaszál című előadása és Varga Miklós koncertje zárta.
