Az igazgató elöljáróban hangsúlyozta: a heti óraszámok 18-ról húszra való megemelése még nincs eldöntve, zajlanak az egyeztetések a szakszervezetek és a minisztérium között, de figyelembe véve az ország anyagi helyzetét, nem kizárt, hogy a tárgyalások kudarccal végződnek – mondotta. „A tanügyminisztérium közvitára bocsátott egy tervezetet, ami vélhetően a hétvégén fejeződik be, akkor lesz egy végleges döntés. Addig a szakszervezetek, az igazgatóságok és a szülők bevonásával zajlik az egyeztetés. Sok mindenről szó van: az iskolákban lévő tanulók számát növelnék háromszázról ötszázra, ugyanakkor a heti óraszámot – vagyis a normát – 18-ról 20-ra” – magyarázta, majd az ezzel kapcsolatos problémákat is vázolta.

Bejan András szerint az egyik az, hogy a tervezet értelmezése szerint, ha egy oktatási intézményben nincs ötszáz diák, akkor az nem működhet tovább önálló iskolaként. „Ez is értelmezhető, mert van egy kitétel: a kisebbségi oktatási intézmények esetében talán nem alkalmazzák, azok tovább működhetnek. A módszertanból ki fog derülni, mit értelmeznek kisebbségnek, hiszen Székelyföldön magyar többség van, viszont a magyarság valóban kisebbség az országban” – tette hozzá.

A másik fontos dolog, ami már állások megszűnéséhez vezet, az az óraszám megemelése. „2023-ban fogadták el az új tanügyi törvényt, abban szerepelt, hogy az egyes fokozattal rendelkezők, 25 év régiséggel akár heti 16 óra leadásával is katedrához jutottak. Persze, sokan nem ennyit dolgoztak, de a heti negyven órában benne van a 16, tehát megvolt a katedrájuk. Ez az előírás az oktatási rendszerben elég sok tanárt érintett, de közrejátszik az, hogy csökkent a gyermeklétszám, karcsúsodtak az iskolák, kevesebb a beiratkozás. Ennek következtében éltek ezzel a lehetőséggel a tanárok, a kevesebb óraszám pedig lehetővé tette a kezdő tanároknak az elhelyezkedést, mivel több óra szabadult fel. Példaként: öt katedrán így felszabadult két-két óra, ami megmaradt egy fiatal pedagógusnak, akinek e mellé még nyolcat kellett összeszednie, hogy meglegyen a katedrája. Most viszont a 16 órásoknak is húszat kellene vállalniuk, a rendelkezés szerint ez alól csak a tanügyminisztérium által kinevezett mentorok képeznek kivételt, akik például kezdő tanároknak segítenek vagy olyan képzéseket tartanak, amelyek a pályaorientációt segítik” – részletezte Bejan András.

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium. Fotó: Baróti Elemér

Ha ezt alkalmazzák a Nagy Mózes Főgimnázium esetében, az összes órát összeadva négy és fél vagy öt normát jelent, vagyis 4–5 tanár katedráját, havi spórolásként 70–80 ezer lejt – számolta ki. „Ez a szám jött ki, mégha nem is 4–5 embert fog érinteni: ez az jelenti, hogy ennyi órával kevesebb jut a teljes közösségnek. Az a jobbik eset, hogy a plusz­órákból el lehet venni és átadni egy kollégának, ez egy nagyobb iskolában könnyebben megoldható, de a kisebb intézményekben oda vezet, hogy munka nélkül maradnak a pedagógusok. Elsősorban azok vannak veszélyben, akik nem címzetesek” –  magyarázta Bejan András. 

A katedra elnyeréséhez szükséges óraszám növekedése mindenhol problémát fog okozni, főleg azok esetében, akik eddig is három vagy négy iskolában tanítottak, hogy kijöjjön a heti 18 óra. „Ezek az emberek ismét iratcsomókat kell leadjanak, a tanfelügyelőség kell majd eldöntse augusztus 18-a körül, ki hová fog kerülni. Ennek a következménye az lesz, hogy sok iskolában betanító tanárok lesznek, ez pedig a minőség rovására fog menni. Nem életszerű, hogy egy pedagógus harminc vagy negyven kilométert utazzon két órája között, ami eleve pluszköltségekkel is jár” – vázolta.

Nem elhanyagolható a pedagógusi közösségekben kiéleződő konfliktusok vetülete sem. „Az a baj, hogy sokan fel fogják tenni a kérdést: miért pont én? Lesznek olyan helyzetek, hogy két címzetes pedagógust kell pontozni, hogy kinek az óraszáma lesz magasabb. Kell tudni, hogy a kinevezett tanárok mindig előnyt élveznek a betanítókkal szemben. Sokan most szabadságolnak, nem is tudják, hogy a háttérben mi zajlik, hogy egész nyáron azt számolgattuk, miként ne fájjon annyira a dolog. Az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy az állásokat már áprilisban kihirdették, most meg a feje tetejére áll minden: van, aki nyugodt volt, most meg azt tapasztalja, nincs meg a katedrája” – fejtette ki Bejan András. Hozzátette: ha a vidéki iskolákban az alacsonyabb lélekszámú osztályokat összevonják, akkor ott biztosan állások szűnnek meg. Zárószóként elmondta: ezt a reformot leépítés nélkül nem lehet véghezvinni.