Múlt héten elküldte megbízottját Putyinhoz, akire, úgy néz ki, sikerült ráijesztenie egy oroszolaj-ellenes vámháborús fenygetéssel, és most már asztalhoz is ülnek egyet tárgyalni. Felvetődött, hogy a tárgyalások az Egyesült Arab Emírségekben, Svájcban, Olaszországban vagy Magyarországon lehetnének. 

Az Egyesült Arab Emírségekben biztosan túl meleg van, és a tárgyalások amúgy is izzasztóak lesznek. Ha Olaszországban találkoztak volna, és sikeresen tárgyalnak, a világ azt mondaná, hogy nem is az ő érdemük, hanem a római pápa járt közben főnökénél, és isteni sugallatra történt a megegyzés. Magyarországon azért nem szervezték, mert ott esetleg beleszólt volna a tárgyalásokba Orbán Viktor is, és az Egyesült Államok s Oroszország sem szándékszik az európaiak véleményével foglalkozni. Svájc is szóba jött, de a svájciak haragszanak Trumpra, mert aranyexportjukra vámot vetett ki.

Végül úgy döntöttek, hogy Alaszkába mennek, ahol a kellemes (vagy kellemetlen) tárgyalásokat a hasznossal is össze tudják kötni. Alaszkát 1867-ben vette meg az Egyesült Államok potom 7,2 millió dollárnyi aranyért az oroszoktól. Mivel most felment az arany ára, ha nem sikerül megegyeznie a két elnöknek, lehet, nekifognak aranyat ásni – vagy egymást elásni.

Van olyan német lap, amely szerint a két vezér közötti tárgyalásnak fontos következményei lesznek egyes kelet-európai határokra is, nem csak Ukrajnára. Arra gondolnak, hogy sem az oroszok, sem az ukránok nem harcolhattak csak úgy potyára, és felesleges volt a rengeteg emberáldozat. Pénteken este azt mondta a Fehér Házban Trump, hogy egy békemegegyezés „nagyon közel” van a véglegesítéshez, és egy területcsere lehetséges mindkét fél hasznára. Komplikált, nem könnyű, de mindkét fél hasznára lesz – és hogy Zelenszkijt fel kell készíteni arra, hogy valamit aláírjon. Na már most, az ukrán elnök mindig visszautasította azt, hogy átengedjen területeket. 

Megoldás lehetne valóban a határok újrahúzása úgy, hogy Oroszország megkapná, amit elfoglalt, és Ukrajna ezért kárpótlásként területeket kapna a kelet-európai szomszédaitól, amelyek nem akarják, hogy Ukrajna veszítsen a háború miatt. Ebbe a nyugat-európai országok is biztosan belemennének, amelyek nyertesei voltak a világháborúknak, sőt, a vesztes Németország is, amely nagyon-nagyon pacifista, mert mint mondta Trump: „Az európai vezetők békét akarnak, és azt hiszem, Putyin is.”

Az Unió vezetőinek véleményére különben nem nagyon kíváncsi sem az amerikai, sem az orosz elnök. Köztudott, hogy a béketárgyalásokon csak a győztesek véleményét veszik figyelembe, és a következmények már senkit nem érdekelnek. Most a győztes, úgy néz ki, az Egyesült Államok. Oroszország sokak szerint csak időhúzásra játszik, de hát aki időt nyer, életet nyer. És lehet, hogy területeket is. 

Mindenesetre Trump bizakodó a találkozóval kapcsolatban, mert biztosan abban reménykedik, hogy meg tudja regulázni Putyint, úgy, ahogy Zelenszkijjel is tette volt a Fehér Házban, és győztesen kerül ki egy vitából s nyer, mint Ursula von der Leyennel szemben. És lehet, meggyőzi Putyint, hogy tárgyaljon Zelenszkijjel is.

Aztán hogy miben egyeznek meg ketten, az a jövő zenéje, mert az oroszok támadásban vannak és mennek előre, Zelenszkij sem akar engedni a 48-ból, ahogy a magyarok sem akartak 1849-ben az osztrákokkal szemben, de akkor is jöttek az oroszok.

Az Európai Unió tagállamainak nagy része támogatja Ukrajnát, de Amerika nélkül – amely békét akar – nem nagyon bírja. Egyelőre Ukrajna sem áll nyerésre, de az oroszok sem tudják legyőzni Ukrajnát. Patthelyzet. 

Legjobb lesz egy fegyverszüneti szerződés, olyan, mint amilyent Észak- és Dél-Korea kötött 1953. július 27-én, amelyet nem követett békeegyezmény, de legalább nem lövik egymást.

Donald Trump. Fotó: The White House