Tucatnyi kézdiszéki antikommunista érzelmű baráti társaság – kézdivásárhelyiek, ozsdolaiak, kézdisárfalviak és esztelnekiek – a kézdisárfalvi Szabó Ottó fafaragó vezetésével augusztus 10-én, vasárnap az ozsdolai betyárként elhíresült Pusztai Ferencre emlékezett halálának helyszínén, Almásréten a Kovács Mihály-féle egykori vízimalom helyén, ahol hetven esztendővel ezelőtt, 1955. augusztus 10-én halálos lövést kapott. A vadaspark bejárata közelében 2013. október 30. óta kopjafa is őrzi Pusztai Ferenc emlékét, melyet Szabó Ottó készített.
Ambrus Ágnes ny. egyetemi oktató felidézte az ozsdolai antikommunista lázadók sorsát, kiemelve, hogy a mai napig nem lehet tudni, hová hantolták el nagy titokban az ozsdolai Pusztai Ferenc és Dézsi Dénes, valamint a kászoni Máthé György (Jeges) holttestét. A bevezető után Ambrus Ágnes Nagy Gáspár (1949–2007) Ők már kivárják (fohász a temetetlen holtakért és a jeltelen sírokban várakozó vértanúkért) és az Öröknyár: elmúltam 9 éves című versét adta elő. A rövid megemlékezés koszorúzással és himnuszaink eléneklésével ért véget. A Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezetének tagjai az esemény előtt rótták le kegyetüket Pusztai Ferenc emléke előtt és koszorúzták meg a kopjafát.
Ki volt Pusztai Ferenc?
Pusztai Ferenc 1928. március 1-jén született Ozsdolán. Apja neve Imre, aki Ferenc születésekor negyvenöt éves volt, édesanyja Géza Anna negyvenéves (ha 1888-ban született, nem lehetett harminchét éves, mint ahogy azt tévesen az anyakönyvbe bevezették). Baka János plébános keresztelte meg, aki 1923–1948 között volt a község római katolikus lelkésze. Szülőfalujában hat elemi osztályt végzett. Első osztályba 1937. szeptember 8-án íratták be. Nem volt jó tanuló, csupán testnevelésből kapott jeles osztályzatot.
Magassága 167 cm, haja gesztenyés, szeme pedig zöld színű volt. Bal lábára sántított. Kis bajuszt viselt, és kedvelte az erdészruhát. Mivel megszökött a Zsil-völgyi Lupényból, ahol Dézsivel együtt munkaszolgálatosként a bányában dolgozott, a katonai törvényszék távollétében három és fél év börtönbüntetést szabott rá. 1955. augusztus 10-én Almásréten meglőtték. Az almási néptanács anyakönyvébe 1955. augusztus 13-án jegyezték be, hogy 10-én 21 órakor Almásréten hunyt el lövés által.
Tűzpárbaj az almásréti malomnál
Almásrét volt Pusztai egyik legkedveltebb tartózkodási helye, ahol biztonságban érezte magát, hiszen a házakhoz nagyon közel volt az erdő. O. százados, aki Kalló Sándor néven mutatkozott be Gelencén a fakitermelő telepen, tőrbe csalta a két betyárt, akiknek egy általa kitalált antikommunista szervezet nevében korszerű fegyvereket, hamis iratokat és pénzt ígért. A százados ígéreteiben bízó Pusztai és Jeges bedőlt a mesének, és találkozni akart az összekötővel.
A kapitány a Securitatétól azt a parancsot kapta, hogy 1955. augusztus 10-én este kísérje Pusztait és Jegest az almásréti Kovács Mihály-féle vízimalomhoz, ahol több tucat milicista és szekus állt aznap lesben. A malmot bekerítették, és várták az estét. Tűzparancsot kaptak. Amikor a malomhoz érkeztek, Pusztai őrszemnek Jegest az erdő közelében hagyta, és csak ketten mentek tovább. A malomhoz érve Pusztai sem akart továbbmenni, beküldte az épületbe „Kalló Sándort”. Jeges meglátta, hogy a ház tornácán valaki van (az akciót vezető tiszt volt). Jeges füttyszóval jelt adott Pusztainak, aki éppen cigarettára gyújtott, s várta vissza O. kapitányt és az összekötőt. A megbeszélt jelre azonnal cselekedett, hiszen akkor már mozgást is hallott a ház irányából. Sajnos, már csak a kerítésig volt ideje elmenekülni, mert közben tüzet nyitottak rá. Pusztainak is volt annyi ideje, hogy leadjon egy sorozatot a gépfegyveréből, majd arccal a föld felé holtan maradt a malom deszkakerítése mellett, negyvennyolc méterre attól a helytől, ahol másnap reggel a nyomozók tizenhét UMC típusú üres töltényt találtak. Onnan lőtt vaktában a malom irányába. A jelek szerint majdnem sikerült egérutat nyernie. Jegesnek ezúttal szerencséje volt, neki sikerült pár lövés leadása után elmenekülnie. A sötétség miatt az erdőben már nem merték üldözni, és akkor éjszaka Pusztai élettelen testét sem találták meg.
Pusztai és a nála talált felszerelés
Helyszínelés
Augusztus 11-én reggel fél tíz körül a kézdialmási milíciaőrsön jelentkezett Reketes Sándor (1902–1976), aki a milicisták tudomására hozta, hogy Kovács Mihály almásréti házának a közelében egy ismeretlen személy holtteste fekszik, s mellette egy fegyver látható. Az almási őrsparancsnok telefonértesítésére azonnal a helyszínre érkezett Alexandru Ceangău alhadnagy, a kézdivásárhelyi milícia bűnügyi csoportjának vezetője és David Cherciu őrmester, akik 11 órakor megkezdték a helyszínelést és a holttest azonosítását.
Alexandru Ceangău vázlatot készített a helyszínről, amely nyomán Várady Gáspár őrmester utólag elkészítette a végleges helyrajzot, melyen pontosan fel van tüntetve Pusztai holtteste, a kerítés, a kert, Kovács Mihály háza, az udvar, a három melléképület, a csűr, az istálló és a disznóól. A ház három helyiségből állt és öt ablaka volt. Az akkor készített jegyzőkönyv szerint a talaj nedves volt, hiszen előző éjszaka, augusztus 10-ről 11-re virradó éjszaka esett az eső.
Kovács Mihály (1893–1969) háza Almásréten a 363. szám alatt található – áll a jegyzőkönyvben –, és minden oldalról sűrű erdő veszi körül, a főkapu előtt kis patak folyik. A ház kerítése mellett, a malomkerék közelében megtaláltak tizenhét darab UMC töltényt és két gyufaszálat. A két milicista a kertben tűzpárbajra utaló nyomokat is talált, több golyó fúródott a földbe. A kerítéstől alig pár lépésre megtalálták Pusztai élettelen testét, mellette volt a géppisztolya és a zöld színű erdészkalapja. A bőrövén egy pisztolytok lógott. Egyik zsebéből egy golyótár került elő. Hátán egy kis hátizsák volt. A két milicista arra a következtetésre jutott, hogy a holttest a Pusztaié lehet.
Pusztai meglövésekor házi posztóból szőtt ruhát viselt, lábán pedig gumitalpú bakancs volt. A kabátja alatt kék színű, piros virágokkal díszített pulóvert, alatta pedig ugyancsak kék színű inget viselt. Egyik zsebében egy Vécsey-típusú gránátot és harminc darab UMC töltényt találtak. Kabátjának egyik belső zsebében egy barna színű pénztárca volt, melyben két kisebb noteszben emlékversikék és énekek voltak bejegyezve (ezekhez sajnos nem jutottam hozzá – a szerző megjegyzése). Ugyancsak pénztárcájából egy magyar nyelvű, géppel írt és MEM kezdőbetűket tartalmazó pecsétes papír is előkerült. Talán éppen ez volt az a „hivatalos” papír, amelyikkel O. kapitány tőrbe csalta a két betyárt. Első olvasásra azt vették jegyzőkönyvbe, hogy az irat egy kommunistaellenes szervezettől származik. Még volt Pusztainál tizennégy darab angol gyártmányú cigaretta és készpénzben 141 lej. Bal karján egy Certina márkájú karórát viselt. A hátizsákjából egy kis zacskóból hetvenhat PPS töltény, két használt zsebkendő, egy patentfogó, egy megkezdett Mărăşeşti cigarettacsomag, egy fekete színű, üres literes üveg, másfél kilogrammos megpenészesedett kenyérdarab, egy kisebb pléhdobozban borotvafelszerelés, egy sapka, egy őzszarvnyelű bicska, több rongydarab került elő. Automata gépfegyverének két tárában összesen hatvan PPS típusú golyó, Radum típusú pisztolyának tárában pedig nyolc golyó volt. A pisztolyt csőre töltve, működőképes állapotban találták.
Pusztai halotti bejegyzése
A holttest és a Pusztainál talált tárgyak több szögből való lefényképezése és az élettelen test elmozdítása után azt látták, hogy a feje alatt vértócsa van, Pusztai halálát fejlövés okozta. Almásrétről a holttestét lovas szekéren előbb Almásra, majd Lemhénybe, onnan pedig Ozsdolára vitték, ahol feje alá egy követ tettek, és augusztus 12-éig a falu főterén hagyták.
Augusztus 11-én a Kézdi rajoni milícia parancsnoksága arra kérte 05372-es számú átiratában a rajoni ügyészséget, hogy engedélyezze Pusztai Ferenc holttestének felboncolását. Aznap meg is kapták a szükséges engedélyt.
Augusztus 12-én a holttestet a kézdivásárhelyi kórház hidegházába vitték, ahol Alexandru Ceangău és David Cherciu milicisták jelenlétében dr. Molnár Vince marosvásárhelyi boncolóorvos (elhunyt 2006. március 23-án, nyolcvanéves korában Marosvásárhelyen) elvégezte a holttest külső vizsgálatát. Az akkor készült jegyzőkönyv szerint Pusztai 167 cm magas volt, haja gesztenyés színű. A bal füle mögött lőtt sebet találtak, amelyből még mindig szivárgott a vér. Bal lábán két, jobb lábán pedig egy 9 mm és 3,5 cm közötti heget találtak. A külső vizsgálatot követően dr. Molnár Vince a boncolást is megejtette, és leírta két gépelt oldalon az általa tapasztaltakat. Többek között azt írja: „Pusztait egy 9 mm-es automata fegyverből származó golyóval lőtték le. Halálát a fejlövés nyomán a központi idegrendszer teljes bénulása okozta.”
Holttestéről további adatok nincsenek, azóta sem lehet tudni, hogy a boncolás után hová vitték és hol temették el Pusztai élettelen testét.