A magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezet fontosabb előírásait ismertetve Radu Crăciun emlékeztetett arra, hogy a hazai minimálnyugdíj jelenleg 1280 lej, a jogszabályjavaslat pedig azt írja elő, hogy a minimálnyugdíj 12-szeresénél, azaz 15 372 lejnél kisebb magánnyugdíj-megtakarítással rendelkező személyek tetszés szerint egy összegben vagy legtöbb 12 havi részletben kaphatják meg a pénzüket a magánnyugdíjalaptól. Ha pedig a magánnyugdíj-megtakarításuk meghaladja a 12 havi minimálnyugdíjat, ami jelenleg 15 372 lej, a törvénytervezet szerint a nyugdíjba vonuló alkalmazottak a pénznek legfeljebb a 25 százalékát vehetik fel egy összegben – magyarázta Radu Crăciun. Az APAPR elnöke szerint ebben a helyzetben két eset lehetséges. Az egyik, amikor az egy tételben történő pénzfelvétel után a magánnyugdíjalapnál megmaradt megtakarítás összege nem haladja meg a tízévi minimálnyugdíjat (ami jelenleg 153 720 lej): ez esetben a nyugdíjba vonuló alkalmazottak a minimálnyugdíjnak megfelelő havi részletekben kaphatják meg a pénzt, legfeljebb tíz évre elosztva.

Ha a magánnyugdíjalapnál megmaradt megtakarítás meghaladja az 153 720 lejt, a magánnyugdíj nagyobb lehet a minimálnyugdíj összegénél. „Ebben az esetben a nyugdíjba vonuló alkalmazottak választhatják ki, hogy mekkora havi nyugdíjat szeretnének. Nincs havi korlát, egy feltétel van: az összeget legkevesebb tíz évre elosztva lehessen kifizetni, a megtakarítás kimerüléséig” – közölte Radu Crăciun. Hozzátette: ha a nyugdíjas korábban elhalálozik, az örökösei kapják meg a nyugdíj-megtakarítás kifizetetlen részét.

A megtakarítások kifizetésének van egy további módozata is: az életjáradék. Ez élethosszig tartó kifizetést jelent, függetlenül a nyugdíjas élettartamától. „A hosszú élettartam kockázatát alapvetően a kifizető viseli. Ha a nyugdíjas nagyon sokáig él, több pénzt vehet fel, mint amennyit befizetett, mivel az élethosszig tartó nyugdíj garantált” – magyarázta. Így azonban a nyugdíjas is kockáztat, mert ha kevesebbet él, akkor előfordulhat, hogy a megtakarításánál kisebb összeget kap vissza, és a kifizetetlen rész ebben az esetben nem öröklődik.

„Tehát mindkét terméknek vannak előnyei és hátrányai. Mindenki kiválaszthatja az egészségi állapotának és az életmódjának megfelelőbbet” – összegezett Radu Crăciun.

A magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet pénteken tárgyalta első olvasatban a kormány. A kormánykoalícióban előzőleg nem egyeztettek a javaslatról, amelyet Kelemen Hunor élesen bírált: véleménye szerint az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével.