Nagy D. István
Sok más nem túl hízelgő jellemzője mellett a Szociáldemokrata Párt újabban sikeresen magára öltötte a fiú, aki farkast kiáltott maskaráját is. Alig csitult el a korábbi koalíciós cirkusz, melyben a szocdemek távozásukkal fenyegetőztek, máris érkezett az újabb forduló. Egy alkalommal – állításuk szerint – azért sértődtek meg, mert a koalíciós partner Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) nem volt hajlandó leróni tiszteletét a múlt héten elhunyt Ion Iliescu volt államfő előtt. A PSD duzzogása, tiszteletet követelő ágálása részben érthető, hiszen mégiscsak alapító „atyuskájukról” van szó, még akkor is, ha Ion Iliescu máig az egyik legellentmondásosabb megítélésű, igencsak kétes hírnévre szert tett rendszerváltás utáni (és előtti) politikus. A hagyomány, lojalitás viszont kötelez, és a szocdemek tartják ehhez magukat, olyannyira, hogy tegnapra elnökségi ülést hívtak össze, ahol elviekben a távozásról vagy maradásról kellett dönteni.
Ámde, amint azt már a „háromrózsás” párttól megszokhattuk, semmi sem úgy igaz, ahogyan az elsőre tűnik. A rossz nyelvek már egy ideje emlegetik, hogy a koalíció elhagyásával, az ellenzékbe vonulással való riogatás tulajdonképpeni okai sokkal prózaiabbak: a PSD nagyobb súlyt szeretne a koalícióban, a megszorítások egy részével – nyilván politikai érdekeik miatt, és még véletlenül sem a polgárokért való aggodalmuk okán – nem értenek egyet, egyes tisztségek (prefektusok, alprefektusok) megoszlása sem az ínyükre való.
A pár napig csak értesülések szintjén terjedő információk tegnap hivatalos megerősítést is kaptak, maga Sorin Grindeanu ügyvivő elnök jelentette be az elnökségi ülést követően, hogy mit is kifogásolnak, párhuzamosan azzal, hogy feltételekkel, de kormányon maradnak. Nyilatkozataiból egy dolog egyértelműen kiviláglott: a Ion Iliescu körül kialakult csörte csak kifogás volt, egészen más „bántja a csőrüket”. Több átláthatóságot, egyeztetést, átgondoltabb kormányzati lépéseket várnak a megszorítások vonalán, és ami talán a legfontosabb, hogy csak akkor térnek vissza a koalíciós egyeztető ülésekre, ha a privilégiumok (köztük a különleges nyugdíjak) felszámolása sürgősen megoldódik.
Bárhonnan is néznénk, a PSD hozza jól bejáratott formáját, sértődöttség és vegytiszta zsarolás között egyensúlyozva, folyamatosan ott lebegtetve a távozás rémét, mivel parlamenti súlyuk folytán megtehetik. És teszik ezt úgy, hogy eddig minden egyes alkalommal nagyjából tudni lehetett: eszük ágában sincs lelépni a koalícióból, a fenyegetőzés tulajdonképpen nyomásgyakorlás, hogy elérjék a céljaikat.
Olcsó színjátéknak vagyunk tanúi, csak nehogy ez végül a teljes koalícióra visszaüssön. Ugyanis minél többször kiáltanak farkast, majd vigyorogva közlik, nyugalom, csak vicc volt, annál kevésbé veszik majd komolyan őket a jelenlegi szövetségeseik. Könnyen előfordulhat, hogy valamelyik következő fenyegetőzésnél a többiek már csak legyintenek, nem tesznek engedményeket a maradásukért. És akkor tényleg tovább kell állniuk, már csak a látszat megőrzéséért, ami beláthatatlan következményekkel járó politikai válsághoz vezethet. A költségvetési és gazdasági válság mellé még csak ez hiányzik az országnak.
Sorin Grindeanu, a PSD ügyvivő elnöke. Fotó: Facebook / Partidul Social Democrat
