Több szárazságtűrő nagygomba is előfordul Sepsiszentgyörgyön, valamint környékén, amelyek többé-kevésbé alkalmazkodtak az augusztusi egyre szárazabb és melegebb időjáráshoz. Ezek közül néhány különösen figyelemreméltó akár természetvédelmi, akár esztétikai, akár gasztronómiai vagy gyógyászati szempontból.
Pecsétviaszgomba
(Ganoderma lucidum)
Fiatalon hosszan megnyúlt, ceruza vagy agancs formájú. Csúcsa (a növekedési zóna) lekerekített, fehéres, matt, finoman bársonyos. Alsó része vörösesbarna, lakkszerű réteggel borított, idősebb korában rendszerint vese vagy félkör alakú kalapot növeszt, ennek felszíne barázdált, ugyancsak fényes vörösesbarna, széle világosabb. A tönk többnyire oldalt álló, felülete egyenetlen, görcsös, általában a kalapnál sötétebb árnyalatú, gyakran a korhadó faanyagba mélyen gyökerező. A termőréteg piszkosfehér, szürkés, pórusai nagyon szűkek, szabad szemmel alig láthatók. Húsa világosbarna, fás, szívós, kesernyés ízű. Lombos fák, főleg tölgyek törzsén, tuskóján vagy gyökerén élő, széles körben elterjedt, azonban nem túl gyakori, fakultatív parazita. Rendszerint egyéves faj ugyan, de fás állagú termőteste több évig megmaradhat.
A városban nagyon ritka, egyetlen lelőhelyét sikerült felkutatnom. Az Erzsébet parkban egy elhalt tuskón jelent meg 2020 nyarán. Én vadgesztenyére gyanakszom, de persze a nagy kedvenc, a tölgy sem kizárt. A mellékelt felvételt róla készítettem. Ezután minden évben termett (idén is felbukkant már). Sajnos, miután megjelenik, termőtesteit egyhamar felrúgják, letapossák vagy leszakítják, olykor, még mielőtt kanálszerű fejdísze (román népi elnevezése lingurița zânelor – a tündérek kanala) kifejlődne. Településünkön kívül sem gyakori faj. Nem ehető, gyógyászati felhasználásának sincs Háromszéken élő hagyománya, de vadon nőtt példányai a gombászkörökben trófea, misztikus, szerencsét hozó amulett vagy dekoráció gyanánt nagy megbecsülésnek örvendenek.
Friss fogyasztásra ugyan nem alkalmas, azonban szárított őrleményének, kivonatának, kávé- vagy teakeverékének számtalan tudományosan is bizonyított egészségjavító (immunerősítő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, stresszcsökkentő stb.) hatása van. A gyógygombák királynőjének is nevezik, több ezer éve használják a hagyományos kínai orvoslásban. Kínai neve „lingzhi”, annyit tesz: a halhatatlanság gombája.
Termesztése ma már világszerte elterjedt, élenjárók persze a távol-keleti országok: Kína, Japán és Korea. Kisebb mértékben Magyarországon is foglalkoznak termesztésével.
Alighanem a földkerekség egyik legismertebb, legnépszerűbb gombája, legalábbis a világhálón. Ha valamelyik keresettebb böngészőbe beírjuk a latin nevét, több millió találatos listát kapunk. Ez többnyire az ázsiai természetgyógyászatban elfoglalt előkelő helyének köszönhető.
Farkas János