Az otthonunk nyújthatja a biztonság, a nyugalom érzését vagy a kényelem, akár a fényűzés és technika legújabb vívmányait – de lehet az a hely is, ahol káosz és zűrzavar uralkodik. Bárhogy is legyen, az otthonunk bennünket tükröz, hisz magunk döntjük el, hogy mit teremtünk meg benne – tudatosan vagy tudattalanul. 

Természetesen mindenki saját értékrendje szerint igyekszik formálni az életét és körülményeit, mégis látni nemegyszer, hogy az anyagi világ dolgai felülkerekednek a belső (lelki) értékek fölött. Merthogy a divat, a trendek vagy a szokás, illetve a fogyasztói társadalom diktál egy tempót, felállít egy mércét, amit „elvár”. Így élvez sokszor elsőbbséget az otthon mint lakóhely (és annak mérete, felszereltsége, berendezése, felújítása stb.) a benne élő személy(ek) kárára. Merthogy a tárgyi dolgok megszerzése és birtoklása miatt elmarad az egyén belső világának ápolása, fejlesztése vagy akár a személyközi kapcsolatok minőségi fenntartása. Ha pedig elmarad vagy hiányos a belső (lelki) harmónia megteremtése, az egyén belereked egy állandó külső nyomásba, amikor folyton teljesíteni kell és eredményeket felmutatni szükséges, ami tovább fokozza a belső feszültséget, mert leállni nem szabad. Így sem bent, sem kint nincs megelégedettség, ami rossz lelkiállapotot eredményez. Ebből a mókuskerékből csak a tudatosság vezet ki – vagy rosszabb esetben valamilyen tragédia, betegség. 

Ezért tanácsos lassítani, a külvilág dolgairól befelé irányítani a fókuszt, személyes és társas életünknek minőségi időt adni, belső (lelki és szellemi) értékeket elsajátítani, ugyanis ebben lelhetjük meg az örömet, a megelégedettséget. Ha eszerint élünk, otthonunk nemcsak egy közös hely lesz, ahol családtagjainkkal közösen adminisztratív tevékenységeinket letudjuk, hanem egymásra figyelve megtaláljuk az otthon(osság) érzését, és önmagunkból tápláljuk az otthon békességét, szeretetét.

Keresztes Erika bizalmi tanácsadó