Augusztus 7–12. között rendeztük meg immár 24. nemzetközi gombásztáborunkat és mikológiai-etnomikológiai konferenciánkat (természettudományi-néprajzi tehát) a László Kálmán Gombászegyesület szervezésében, melynek elnöke alulírott. Ezúttal Kapnikbányán került rá sor mintegy 60 résztvevővel majdnem az egész magyar nyelvterületről (a Kárpát-medencéből).
Néprajzi és természettudományi vonatkozású kutatások eredményeit mutattuk be, felmértük a vidék gombavilágát a mikológia, a népi gombászat szempontjait is figyelembe véve.
Előadások, filmek, kiállítások, versenyek, játékok, gombaismereti túrák igyekeztek kielégíteni a négy nemzedékből és a romániaiakon kívül az anyaországból is verbuválódott érdeklődőket, résztvevőket.
Az előadók közt volt például Budapestről a Magyar Mikológiai Társaság nemrégi elnöke, Albert László (László Kálmán, a 125 éve született névadónk tanítványa), dr. Pál-Fám Ferenc egyetemi tanár Kaposvárról, dr. Benedek Lajos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója, alulírott, a Bukaresti TE tanára és mások.
A tábor romániai résztvevői közül legtöbben Sepsiszentgyörgyről, illetve Kovászna megyéből érkeztek, itt lévén a szervező egyesület székhelye, országos központja.
10-én a megnyitón szervező házigazdaként üdvözöltük a jelenlévőket, majd Nagybánya és Kővár vidéke népi gombászata címmel volt előadás alulírott részéről. Naponta legalább négy gombásztúrát tartottunk helybeliek kalauzolásával (a túravezetők dolgát Klement Zoltán hangolta össze, túravezetőnk volt rajta kívül Babos Krisztina, Fehér Kinga és Kozma Lajos), de szerepelt a programban azonosítás, gombás játékok gyakorlása, a gombák szépe kiválasztása.
Csodaszámba menő csokor csengettyűgomba bükkfataplón. Fotó: Zsigmond Győző
Előadások naponta voltak. Albert László az európai tinórugombákról beszélt és vetített, Soós Barna a felismerendő gombákat mutatta be az érdeklődőknek, valamint a majdani versenyzőknek, Zsigmond Győző az LKG elmúlt évi rendezvényeiről, Pál-Fám Ferenc (neki volt záró, összegező előadása is), valamint Benedek Lajos a vidék gombáiról a frissen szedett példányokat felmutatva tartott előadást. A szedett gombákról naponta tartottunk bemutatót, de ismertettük az új gombanaptárat és három kiadványt is – Farkas János: Sepsiszentgyörgyi gombák; Zsigmond Győző: A korondi toplászat. Egy hungarikum képeskönyve; ifj. Sántha Tibor: Néhány zempléni falu gombaismeretéről.
A gombafelismerési verseny, a szabadtéri gombás játékok, a hozott gombasavanyúságok versenye is összejött, s a szabad program sem maradt el, amikor a vidék látványosságait tekinthették meg a táborozók. Külön színfoltként kisfilmet néztünk meg a gombát nyersanyagként felhasználó népi mesterségről, népművészeti ágról, a bükkfatapló és a nyírfatapló megmunkálásáról. Gombás ételeket is kóstolhattunk a táborban szedett ehető, sőt, finom gombák felhasználásával. Átadta a szervező egyesület a Veress Magda-díjat, ezt gombásztársunk, a költő és tanár Jánk Károly kapta a gombászat verses formában történő népszerűsítéséért. Veress Magda és férje, Zoltán a közeli Máramarossziget börtönében raboskodott, politikai foglyokként nehéz munkát is végezniük kellett, Veress Zoltán pár évig épp Kapnikbányán (bányában) dolgozott annak idején.
Több tanfolyamosunk felkészítése és vizsgáztatása is megtörtént a táborban.
Leveles káposztagomba a Batiz melletti őserdőben. Fotó: Zsigmond Győző
Erdélyi és anyaországi szakemberek segítségével (Pál-Fám Ferenc és Benedek Lajos irányításával) történt az azonosítás, a terepmunka. Tábori titkárunk most Zsitnyányi Ildikó volt, a képes fajlista készítője pedig Molnár Rudolf. A táborozók (gyermekek, fiatalok, közép- és idősebb korúak) ez alkalommal is alaposan hozzájárultak a vidék gombavilágának felméréséhez, a vidék népszerűsítéséhez.
Az időjárási viszonyok nem kényeztettek el bennünket, nem esett eleget, de 240-nél több gombafajt gyűjtöttek, azonosítottak a táborban, és ki is állították feliratozva ezek nagy részét. Olyan fajt is találtuk, mellyel eddig még nem találkoztunk táborainkban, s olyant is, melynek előfordulásáról Székelyföldön eddig nem tudtunk. Talán a sárgalemezű békagombát és a leveles káposztagombát emelhetjük ki, mert nagyon ritkán fordulnak elő, s eddig nem volt szerencsénk hozzájuk. A Gutin-hegységet jártuk be elsősorban, a Batiz melletti védett őserdőt is a megyei környezetvédelem engedélyével, de nem maradt ki egy, a Ciblesben lévő (látványos természeti képződmény) kőgomba megtekintése sem Tőkés határában, s persze a környéken is gyűjtöttünk tudományos célra. A helyszínen 192 fajt sikerült meghatározni a Gutinból, 110-et a Ciblesből, és kb. 30–40 faj még meghatározásra vár, illetve számbavételre, mert utolsó teljes ottani napunkon találtuk őket, amikor ki-ki maga választhatta meg, hova megy a környéken.
Eredményes, örömteli szakmai és baráti rendezvény részesei lehettünk. Köszönjük támogatóinknak, hogy az ő hozzájárulásukkal például a szakmai munkát végzők költségeit fedezni tudtuk, kevesebbe került az étkezés, a szállás, és díjakat is átadhattunk a bedolgozóknak, versenyeink nyerteseinek.
Zsigmond Győző, az LKG elnöke