A hagyományokhoz híven ezúttal is a települések legmagasabb pontjain gyűlnek össze a helyiek az őrtüzek köré, a lángok – néhány eltéréssel – 21 órakor lobbannak fel: Albisban a Dálnoki-tetőn, Alsócsernátonban a Kalacs-hegyen, Nagybaconban a Szárazajtai-tetőn, Bereckben a Martonos és Bereck közötti határnál, Bölönben a Kis Ligeten, Bikfalván a Zákány alján, Dálnokon az Akasztófa gyepjén, Felsőcsernátonban a Cserefarok-tetőn, Gelencén a Nádika-tetőn, Ikafalván a Paphegyen,  Kézdiszentkereszten a Butu-tetőn,  Kökösben a Feketeügy partján, Maksán az Óriáspince-tetőn, Ozsdolán a Luci-tetőn, Sepsibükszádon az Olton túl, a Zegán részen, Sepsikőröspatakon a Kápolna-tetőn, Sepsiszentkirályban az unitárius templom melletti téren, Torján a Cserefarok-tetőn, Vargyason a Borvíz-tetőn, Zabolán pedig a Halom-tetőn (Tatár-tető). Kissé korábban, 20.30 órakor gyújtják meg az őrtüzet a gidófalvi Remete-tetőn, illetve Nagyborosnyón az Oltár-hegyen. Kézdialmás és Lemhény közös őrtüzét 20 órakor lobbantják fel az Avas-tetőn, ahol szentmisét is tartanak, Kézdiszentléleken pedig 22 órakor a Perkőn gyűlnek össze a helybeliek az őrtűz köré. 

Sepsiszentgyörgyön 18 órától ünnepi misével, kenyérszenteléssel emlékeznek meg az államalapításról a Szent József-templomban és annak kertjében. Baróton szintén 18 órakor kezdődik a kenyérszenteléssel egybekötött Szent István-napi ünnepség a Millenniumi emlékmű közelében, a Kisboldogasszony utcai parkban. 

Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke kifejtette, a magyarság legkiemelkedőbb ünnepén arra az ezeréves örökségre is emlékezünk, amely generáció­kon át tovább élteti nemzetünket, az egyszerre fellobbanó lángok pedig azt jelzik: „szívünk együtt dobban a  Kárpát-medence magyarságával”, és „bár a történelem viharai és a földrajzi határok próbára tettek minket, összetartozásunk ereje mindennél erősebb” – fogalmazott. Úgy vélte, ma „különösen fontos, hogy közösen őrizzük értékeinket, nyelvünket, kultúránkat”, hiszen világunkat gyakran a megosztottság, a bizonytalanság uralja.